Zárva

- Három év után miért szedték elő újra a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló javaslatukat?

- A KDNP-frakció előterjesztését annak idején azzal utasította el a kormány, hogy a gazdaság helyzete nem teszi lehetővé a megvalósítását. Most, hogy javult a gazdaság helyzete, itt az idő ismét elővenni a kérdést.

- Ha így lenne, fél évvel korábban is előrukkolhattak volna.

- Akkor meg azt kérdezte volna, miért nem fél évvel később hoztuk elő.

- Rétvári Bence szerint azért pont most, mert a bankok elszámoltatása miatt több marad az emberek zsebében.

- Ez is igaz.

- Az elszámoltatás hogyan függ össze a boltok vasárnapi zárva tartásával?

- Kérdezze attól aki erre hivatkozott!

- Rétváritól?

- Én a gazdaság szempontja helyett az emberi tényezőt tartom fontosabbnak. A nagy üzletláncok által kihasznált, kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók érdekeit szolgáljuk.

- Sokak szerint rémes gazdasági hatásai lenének a kezdeményezésnek.

- Azok az üzletek támadnak, amelyek az extraprofitban érdekeltek. Nagy pénzzel és nagy energiával kampányolnak.

- Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint tíz-tizenöt, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint pedig harmincötezres elbocsátására lehet számítani. Hol ebben a kampány?

- A szakszervezeteknek és nekem az a véleményünk, ami a miniszterelnök rádiónyilatkozatában is elhangzott, emiatt nem lesz elbocsátás.

- És akkor így is lesz?

- Az egyik baloldali szakszervezet szerint ezeknél a cégeknél munkaerőhiány van. Dunántúlon az egyik szupermarket munkatársakat keresett, és több állásra összesen egy fő jelentkezett. Ezért kell túlmunkával dolgoztatni az egyébként is éhbérért foglalkoztatott embereket.

- Mi van, ha mégis lesz elbocsátás?

- Nem lesz. Ráadásul az ön által idézett számok légből kapottak. A javaslatunkat három évvel ezelőtti is a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fúrta meg, most is ők a leghangosabbak, és a legvehemensebbek.

- A 400 négyzetméternél kisebb boltok nyitva maradhatnak. Mi alapján lőtték be ezt a határt?

- Több európai országban 270 négyzetméter a határ, három éve mi is ezt vettük alapul. Most azt mondtuk: legyünk nagyvonalúak. A másik feltétel az, hogy a családi vállalkozások boltjai nyitva lehetnek. Döntsenek maguk arról, dolgoznak-e a vasárnap vagy sem. A multinál ezt nem teheti meg a munkavállaló, hiszen kiszolgáltatott, kényszerítik a munkára.

- A kisebb üzlet nyilván kihasználja a versenyelőnyt, és kinyit vasárnap.

- Ezzel nem versenyelőnyt okozunk, hanem a versenyhátrányt csökkenjük. Nézze meg a Rákóczi úton is egymás után zártak be a kis üzletek, mert a nagyok padlóra küldték őket.

- Az igazi cél az, hogy vasárnap kisüzletekben vásároljunk?

- Nem célunk szembemenni a vasárnapi vásárlókkal. Egy 400 négyzetméter alatti boltban is minden fontosat meg lehet venni.

- Sokkal drágábban.

- És kevésbé silányat. A vasárnapi forgalom nem teszi ki a heti forgalom egyhetedét, vidéken pedig kifejezetten ráfizetéses a vasárnapi nyitva tartás.

- Ha már vidék: a törvényjavaslatukban az szerepel, hogy egy vidéki kisvárosban annak „sajátosságai, idegenforgalmi, vásárlói szokásai” alapján kormányrendelet dönti el, melyik bolt nyithat ki. Ugye a kormánypárti kötődésű ábécék konstruktívabb hatósági megítélés alá esnek?

- Erről szó sincs. Általános szabály a pihenőnap biztosítása. Ez alól kivétel a már említett családi vállalkozás, illetve a szolgáltatást nyújtók, különös tekintettel az idegenforgalomra. A jogszabályban az is szerepelt, egy bizottság bírálja majd el az egyedi eseteket. Ezt módosítottuk most kormányrendeletté.

- Vagyis a kormány döntene.

- Egyes dunántúli városokban nagy az idegenforgalom, sokan az osztrák boltok zárva tartása miatt átjönnek vásárolni. Na, például ezeken a helyeken kivétel tehető. Van mozgástér, nem merev a törvény, az élethez alkalmazkodik.

- Nem azért találták most ki újra ezt a vasárnaposdit, hogy eltereljék, de legalábbis megosszák a sajtó és a közvélemény figyelmét ilyen kitiltásos, tüntetéses időkbe?

- Nem ezért hoztuk elő a témát. Csak azt tudom ismételni: szolidaritást kérünk a társadalom többségétől azok számára, akik ilyen nyomorult helyzetbe kerültek.

- Nemzeti konzultációt is tarthatnának. összehozhatnának a témában.

- Sorolom, kikkel egyeztettünk: a huszonötezres Nagycsaládosok Országos Egyesületével, mely – minimum négyen lévén egy családban – százezer embert képvisel. És találkoztunk szakszervezetekkel, munkaadókkal.

- A VOSZ-szal is?

- Ismerjük a véleményét, vele nem volt szükség egyeztetésre. A VOSZ a legvadabb munkaadók oldalán áll. Miközben más munkaadó szervezetek kinyilvánították: egyáltalán nem árt, ha zárva lesznek a boltok vasárnap.

- A kormánnyal viszont nem sikerült megegyezni. Önnel szemben a gazdasági minisztérium többször kijelentette, nincs még a kormánydöntés, maga Varga Mihály pedig kifejezetten károsnak ítélte a kezdeményezést.

- A minisztériumnak valóban voltak aggályai, mert a gazdaságpolitika a munkaadók szempontjait képviseli. Egy keresztény szociális párt viszont a munkavállalókét. A gazdaság javult állapotából számunkra az következik: egy társadalmi kérdést meg kell oldani. Ahogy Varga Mihály fogalmazott: jó kompromisszumot kell kötni.

- Mit lehet ezen engedni? Vagy bezárnak vasárnap a boltok, vagy nem. Nem?

- Mi úgy ítéljük, rég megkötöttük a kompromisszumot a civil és szakmai szervezetekkel.

- De?

- De ha kormány úgy dönt, hogy változtatni kell még a mostani javaslatunkon is, akkor változtatunk. A kormányzatnak sok szempontúnak kell lennie.

- Sok szempont, és sok ügy nyomja a kormányfő vállát a vidaildikós amerikai kitiltásoktól a netadóból kinőtt több tízezres tüntetésekig.

- Mivel a baloldalnak a politikai színtéren nem sikerül labdába rúgnia, ezért az utcai politizálást választja. A tüntetések nem lakossági, hanem egyértelműen politikai érdekeket szolgálnak.

- A tüntetők kikérik maguknak, hogy semmi közük a jelenlegi politika egyetlen szereplőjéhez.

- Kikérik persze, én is kikérném a helyükben. A nemzetközi nyomás nyilvánvalóan hazai erőktől indult el, mert – megint csak a miniszterelnököt idézve – minden kívülről érkező érv már elhangzott a belpolitikai vitákban az ellenzék részéről.

- Attól még lehet igaz.

- Ahogy annak idején, amikor a Charta keretében összeborult az MSZP és az SZDSZ, nem pártpolitikusok döntöttek, hanem a háttérben lévő véleményformálók. Ma is hasonló a helyzet. A baloldal gyenge a politikában, de erős a médiában és erősíteni próbál az utcán.

- Most inkább utca van. Tartanak tőlük?

- Viszonylag szűk ez a kör, mindig ugyanazok az arcok jönnek elő. Az igazi probléma akkor adódik, ha az embereket megmozgató témát találnak, mint az internetadó, ehhez járul a nemzetközi támogatás. Ez az egész folyamat Magyarországról indult el: valakik panaszkodtak, és meghallgatókra találtak.

- És ez a panasz indította be Amerikát?

- A kritikát azok fogalmazták meg, akik a panaszkodókhoz hasonlóan gondolkodnak. Egyébként sem akkora jelentőségű az ügy, hogy felborítaná a magyar-amerikai kapcsolatokat.

- Nem?

- Nem.

- Az önök belső kapcsolatai viszont borulnak: a minap zárták ki Szalma Botondot, budapesti elnöküket, aki „bohóciskolának” nevezte az ellene lezajlott eljárást és a pártot.

- Ez önmagában ok lehetne a kizárásra.

(A teljes interjú a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)