Orbán már nem ellenzi a nyugati szankciókat
Vajon Magyarország lesz-e a következő Ukrajna? – kérdi az amerikai International Business Times a hétfői tüntetések után. Nálunk ugyan stabilabb a helyzet, mint az ukránoknál, és kisebb az erőszakos viszály esélye, ám az egyre nagyobb kormányellenes megmozdulások miatt újabb harcmező keletkezhet Európa és Oroszország között.
A demonstrációk Orbán Viktor mindinkább Moszkva-barát irányvonala ellen összpontosítanak. A jelszavak megdöbbentően hasonlóak azokhoz, mint amiket a Majdanon Janukovics ellen kiabáltak.
Orbán miniszterelnökként csak menet közben fordult Oroszország felé, gazdasági és politikai megfontolásokból. A Déli Áramlat megépítése ugyan azt jelentené, hogy a Gazprom
ténylegesen monopóliumot élvezne a magyar gázellátásban, ám a kormányfő azzal érvel, hogy az ügylet garantálja a biztonságot, főként az ukrán válság tapasztalatai alapján.
A bírálók viszont úgy ítélik meg, hogy a paksi szerződés is fokozná az orosz függést, ráadásul növeli az amúgy is magas államadósságot. Az európai felzúdulás láttán ugyanakkor Orbán immár nem ellenzi a nyugati szankciókat. A politikus jelentős bírálatokat váltott ki egy sor törvénnyel, illetve lépéssel, amely segített elnyomni a politikai elégedetlenséget, és nyomás alá helyezte a független ellenőrző testületeket. Az USA szintén szemmel tartja a magyar vezetőt – lásd a beutazási tilalmat, illetve Goodfriend nyilatkozatát, miszerint a korrupció a gyengülő demokráciából fakad –; Washington figyelmeztetésnek szánta a döntést.
Orbán a kritikus nyugati állásfoglalások dacára továbbra is a tekintélyelvűség felé halad. A lap idézi a tusványosi beszédet. Magyarország Kelet és Nyugat határán fekszik, és mivel mindkét oldal ráncigálja, elkerülhetetlenül a jövőbeli feszültségek gyulladáspontjába kerül. De Orbán – Janukoviccsal ellentétben – az internetadó visszavonásával bizonyította, hogy szükség esetén képes meghallani a közakaratot.
(Forrás: Szelestey Lajos/Klubrádió)
