Tamás Ervin: Hosszú

2017. április 12., 09:28

Szerző:

Ahogy manapság sok mindenhez, sajnos az úszók aktuális ügyeihez is ajánlatos csak csipesszel hozzányúlni. Aki azt hitte, hogy Gyárfás Tamás eltávolításával megnyugszanak a kedélyek, elérkezik az alkotó béke ideje, úgy tűnik, csalódnia kell. Változatlan hevességgel folytatódnak a területfoglalások s velük párhuzamosan a kiszorítások, az új elnök láthatóan a testületek, stábok átalakításával próbálja komfortosítani helyzetét, ehhez azonban sem tekintélye, sem hozzáértése: fúr, farag, kopácsol.

Legbiztosabb fogódzó számára a kiegyezés fölmutatása, pontosabban Hosszú Katinka kimeríthetetlen igényeibe való kapaszkodás. Márpedig Katinka és férje számtalan jelét adja annak, hogy nemcsak teljesítményével, hanem önzésével is kiemelkedik az úszótársadalomból. Az a lázadó szolidaritás, amely tavaly még átitatta lázadó megnyilvánulásait, mostanra szertefoszlott, brandépítő agilitása vízben és szárazon egyaránt feltűnő.

Szabad-e ezért őt megrónunk? Szabad-e a világ legjobb női úszóját azért bírálni, mert tudván tudja, hogy ennek vége lesz egyszer, és azt az iszonyatos munkát, amit ebbe fektetett, maximálisan ki akarja használni? Mint más a programozásból vagy a kardiológiából, ő az úszásból akar biztos egzisztenciát, s ha ennek nagyságrendjét a magyar fociéhoz hasonlítjuk, nincs az a pénz, amit meg ne érdemelne. Férje nyomulása, modora, kavarása és követelődzései hiába szokatlanul bárdolatlanok és hiába nem találkoznak rokonszenvünkkel, ebben a langymeleg magyar jacuzziban sikeresnek mondhatók.

Fotó: MTI

Katinka nemzeti büszkeségünk, oldalán több százezer like jelzi, hogy figyelnek rá, ha a víz nem ölelné körül életét, azt írnám: isszák a szavait. Márpedig ebben a hazai televényben átvitt értelemben is aranyat ér a világot ámulatba ejtő, megfellebbezhetetlen, kikezdhetetlen produkció. Kulturált, polgári országokban persze megvan ennek a listaára többé-kevésbé körülhatárolt nagyságrenddel, különösen a köz- és a magánpénzeket illetően, hiszen a közönség ma már az amatőr világban is jól tudja, akár tetszik neki, akár nem, hogy a versenysport foglalkozás, egész embert vagy még annál is többet kíván.

Más kérdés, hogy melyik nemzet mennyit és hogyan fektet ebbe bele, a náció honszeretetét melyik sportág, netán egyéb alkotómunka fordítja termőre, amit ünnepi alkalmakkor a politika is hasznosít. Amikor azonban ez a turbulencia összekever, felforgat maga körül mindent, nem csak a józan arányok borulnak fel, nem csak a ráfordított milliárdok útja válik követhetetlenné, zavar, viszály támad még a sikerek mögött is, különösen, ha inkompetens, avagy mohó, kizárólagosságra törekvő emberek özönlik el az arénakörnyéki zónát. Körültekintően lefektetett, mindenkire érvényes játékszabályok nélkül dzsungelharc kezdődik – és nem csupán a küzdősportokban. Lehetséges, hogy Gyárfás Tamásnak lejárt az ideje, akceptálható, hogy a voksszerzésre koncentráló hatalom nem akar frontot nyitni az úszófenoménnel, ha viszont így dönt, akkor is meg kell rajzolnia, meddig, és ne tovább. Aki viszont egy sima modorú vizesnyolcassal próbálja meg átúszni a konfliktust, az káoszt teremt, nem pedig rendet rak.

Az élsportoló nem diktál, hanem kér, maximum alkuszik. Autentikus vezető nem farkát csóváló, udvarló kutyaként viselkedik vele, mert így akarva-akaratlanul árnyékban tartja, elnyomja a többi mestert és versenyzőt, cserbenhagyja, elmeszesíti magát a sportágat, bármennyi pénz pumpáltatik is oda. Ismétlem: érthető, hogy Katinka és választottja gondolnak a jövőre. Más kérdés, hogy jobbára csak a pénzre koncentrálva teszik, és eszükbe sem jut a kikerülhetetlen pillanat, amikor a siker fogyni kezd, hirtelen magukra maradnak, s úgy végzik, ahogy uralkodtak. Pedig ez mifelénk gyakran megesik. Ahogyan az is, hogy mi mindannyian a történeteket odafentről mozgató szálakat, politikai praktikákat vizslatjuk, mert minden más ködbe vész. De lám, nem kell sokáig várni, az úszószövetség megfogyatkozó elnökségéhez már be is köszöntött a következő botrány: a Kiss-ügyben élenjáró pletykalap most egy tanítványainak meztelenkedő fotókat küldő edzőt hoz hírbe, aki állítja: egyetlen képről van szó, amit volt barátnőjének küldött. Lehet tovább kombinálni.

Horoszkóp

„Itt az idő, hogy ne elégedjünk meg azzal, amit rólunk mondanak, hanem kezdjünk el mi is mondani valamit. Mert van mondanivalónk, ami fontos és hasznos mindenki számára.” A következőkben Köves Slomó, ortodox zsidó rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alapítójának és vezetőjének véleménycikke olvasható.

A cselédsajtó és a Karmelita udvartartásának agyhalott influenszerei Pankotai Lilivel szemben fel merték venni a kesztyűt. De micsoda bátorság kellett ehhez az elvtársaknak. 

Az elhibázott brüsszeli szankciók, azon belül is elsősorban az energiaszektort érintő korlátozások miatt alakult ki válság az EU-ban és így Magyarországon is – ez a kormányzati kommunikáció alfája és ómegája. A valóság ezt másként gondolja.