Génmódosított növények: egyáltalán nem sikertörténet
A biotechnológiai ipar által pénzelt éves adatok közzétételének napján a Föld Barátai nemzetközi szervezet által készített új tanulmány feltárja, hogy az arra vonatkozó állítások, hogy a génmódosított növényekkel leküzdhető az éghajlatváltozás, túlzóak és megalapozatlanok.
A „Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?” című jelentés megvizsgálta az ígéretesnek tűnő állítások mögötti bizonyítékokat, és felfedi, hogy a génmódosított növények valójában növelik az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben kudarcot vallanak a világéhezőinek táplálásában. Ez azért van, mert a génmódosított növények felelősek a növényvédő szerek felhasználásának óriási mértékű növekedéséért az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában, ami növeli a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Az állattenyésztő üzemek ellátásához szükséges génmódosított szója termesztése szintén jelentős mértékben hozzájárul a dél-amerikai erdőirtásokhoz - közölte a Magyar Természetvédők Szövetsége.
A jelentés arra is rávilágít, hogy génmódosított növények termőterülete globális mértékben továbbra is a mezőgazdasági területek 3% alatt van, és a génmódosított növények több mint 99%-át állatok takarmányozására és agroüzemanyagok gyártására használják a gazdag országokban, nem pedig az éhezők táplálására.
A génmódosított növények negatív hatásaival kapcsolatos aggodalmak ahhoz vezetnek, hogy a kormányok továbbra is óvakodnak köztermesztés bevonásuktól. India a napokban hirdette ki az első génmódosított növénytermesztésére vonatkozó moratóriumot az egészségügyi, környezeti és társadalmi-gazdasági kockázatok miatti széleskörű tiltakozások hatására.
Európában a génmódosított növények termőterülete már ötödik éve csökken – 2008. óta 10%-os volt a csökkenés. Ez jól tükrözi az a génmódosított növények negatív hatásai miatt a lakosság és a tagállamok körében jelentkező ellenállást. 2009-ben a legnagyobb EU tagállam, Németország lett a hatodik európai ország, amely betiltotta a génmódosított kukorica termesztését, s ezáltal a génmódosított növények termőterülete az EU mezőgazdasági területeinek 0,05%-a alá csökkent.
A génmódosított növényeket termesztő birtokok száma egyre apad Európában, miközben egyre több európai követel egy olyan mezőgazdaságot, amely egyaránt jó az emberek és bolygónk számára. Az európai kormányok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemszempontjából is az lenne a legjobb tanács, ha ejtenék a génmódosított növényeket, és energiáikat inkább a bolygónk és az emberek számára előnyös gazdálkodási módszerekbe fektetnék – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország programfelelőse.
Több évtizednyi kutatások ellenére egyetlen megnövelt terméshozamú,szárazságtűrő, sótűrő, megnövelt tápanyagtartalmú vagy más hasznos tulajdonságot hordozó génmódosított növény sincs köztermesztésben, noha a biotechnológiai cégek már régóta ezt ígérgetik.
A génmódosított növények ugyanakkor hátráltatják az éhezés és az éghajlatváltozás kérdésére nyújtandó valódi megoldások kifejlesztését és elterjesztését, mivel elszívják előlük a támogatásokat, és korlátozzák a gazdák vetőmagokhoz és tudáshoz való hozzájutását. Tekintélyes nemzetközi intézmények által készített tanulmány szerint az ökológiai gazdálkodás és a hagyományos tudás kulcsfontosságú a jövőkihívásainak leküzdésében.
A génmódosítást úgy propagálják, mint ami megoldást nyújt az éghajlatváltozásra, miközben a valóságban térnyerése az erdők kipusztításához vezet, tönkreteszi a gazdák megélhetését és növeli a káros kibocsátásokat. Az igazság azonban az, hogy a génmódosított növények termesztése egyáltalán nem sikertörténet. A kistermelők szerte a világon már környezetbarát módszereket használnak önmaguk ellátására és bolygónk éghajlatának védelmére. Ezeket a módszereket kell támogatni, nem pedig a génmódosított növények környezeti és társadalmi szempontból is káros termesztését - tette hozzá Martin Drago, a Föld Barátai nemzetközi szervezet koordinátora.
