Nyomordiagnózis
A Debreceni Ítélőtábla megerősítette azt a történelmi jelentőségű döntést, amelyet tavaly hozott első fokon, nem jogerősen az Egri Törvényszéken a Román Tamás bíró által vezetett tanács. Az ítélet kimondta: pénzbeli kártalanítás jár azoknak a gyöngyöspatai roma gyerekeknek, akik bizonyíthatóan hátrányos helyzetbe kerültek annak következményeként, hogy többségi társaiktól elkülönítve oktatták őket. Ez az ítélet most először forintosítja gyerekek tömegei esetén az így elszenvedett hátrányokat, amelyek ezeknek a fiataloknak az egész életét befolyásolják: nyilvánvalóan rosszabb esélyeik vannak a munkaerőpiacon, alapkészségeik hiánya miatt minden valószínűség szerint csak a közmunkáslétből fakadó nyomor jut osztályrészükül. Ezt tette velük a gyöngyöspatai iskola. Ennek a sorsnak üzen hadat Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, az úgynevezett diagnózisalapú felzárkózási romastratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos. Az Ónody-Molnár Dórával folytatott beszélgetése során két szemléletmód ütközik egymással, egy, az integrációt gyorsító, az eredményeket hamarabb elérni kívánó, illetve egy lassabb, inkább a társadalmi elfogadás elmélyítésére építő, a nyomort a szegénységgel fölváltó. Vecsei Miklós szerint az eddigi integrációs folyamat súlyos kudarc, míg kollégánk azt állítja, az elindított integrációs folyamatot megszakították, így nem lehet tudni, mire juthattunk volna vele. Mindenesetre Vecsei szerint valami alapvetően mást kell mostantól csinálni, helybe menni, és folyamatos jelenléttel – ez a máltaiak Jelenlét programja – egyedi megoldást találni egy-egy település problémáira, mert, állítja, nincsenek univerzális megoldások.
