Minden szereplő jól jár
A hazai munkaerőpiacon ritkák az olyan programok, amelyek a legnehezebb helyzetben lévő regisztrált munkanélküliek elhelyezkedését támogatják úgy, hogy egyaránt jól járnak a munkavállalók és a munkáltatók is, továbbá az ország költségvetését sem terheli meg. Vagyis a piac minden szereplője számára nyereséges. Ezek közé tartozik az a foglalkoztatási paktum is, amelyet Szegeden 2016-ban hoztak létre. A munkaerő-beruházások teljes költségvetését az Európai Szociális Alap állja utófinanszírozással, illetve előleget is biztosít a projektek előkészítéséhez.
A paktum megvalósításában részt vesz Szeged megyei jogú város önkormányzata, a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft., de szerepet kaptak a helyi munkaerőpiac legfontosabb szereplői is. Halmágyi Ádám projektmenedzser elmondta: a Paktum projekt első, egymilliárd forintos támogatási programja szeptember 30-án zárul le, viszont máris indul a második szakasz, amely 2021. december 31-ig tart, és 1,826 milliárd forint a büdzséje.
– Jó döntés volt a város részéről, hogy a projektet két részben valósítja meg, nekünk ugyanis ez új terület volt – mondja Halmágyi Ádám. – Korábban a regionális fejlesztési alapokból infrastrukturális fejlesztéseket hajtottunk végre, a foglalkoztatás bővítésének formáit az önkormányzatnak is meg kellett tanulnia. A kezdeti aggályaink azonban mára elillantak. Azt vállaltuk, hogy az első szakaszban egymilliárd forintból hétszáz embert vonunk be a programba. Részben úgy, hogy a helyi munkaadóknak, főleg a kis- és középvállalkozóknak adunk bértámogatásokat, ugyanakkor segítséget nyújtunk azoknak is, akik a saját vállalkozásaikat szeretnék elindítani. A kitűzött célunkat bőven túlteljesítettük: 760-an kerültek be a programba. Kiváló volt az együttműködésünk a Csongrád Megyei Kormányhivatallal is, munkatársainak a munkaerőpiaci programok megvalósítása terén is rengeteg a tapasztalatuk. Azt is vállalták például, hogy mentorálással, egyéni tanácsadással készítsék fel az álláskeresőket, és más forrásokból képzéseket indítottak a számukra. Így a különböző vállalkozások, cégek valóban olyan képzettségű munkatársakhoz juthattak, akikre szükségük volt.
A munkaadói oldallal szembeni elvárás volt, hogy rendezettek legyenek a munkaügyi kapcsolatok, és hogy a cégnek ne legyen adótartozása. Önkormányzati cégek is jelezhették a munkaerőigényüket. A program célcsoportjába olyan regisztrált álláskeresők tartoznak, akik alacsony iskolai végzettségűek, legfeljebb az általános iskolát fejezték be, vagy 25 év alatti fiatalok, illetve 50 év felettiek. Gyedről, gyesről, ápolási díjról visszatérők és legalább egy gyermeket egyedül nevelő szülők. Támogatást kaptak továbbá az inaktívak és azok is, akik eddig nem jelentek meg a munkaerőpiacon. Munkalehetőséghez juthattak a roma származásúak és a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek is. Többségüknek napi nyolcórás munkát biztosítottak, de részmunkaidős alkalmazásukra is lehetőség volt.
Halmágyi Ádám a projekt fontos eredményének tartja, hogy példaszerűen széles körű összefogás alakult ki az önkormányzat és a megyei kormányhivatal, valamint a piaci és a civil szféra között. Kiemeli a projekt közvetett hatásait is: a beruházások növelik Szeged presztízsét, ösztönzik a hazai és nemzetközi befektetéseket. Részben a Paktum projekt eredménye az is, hogy 2016-ban a BP Szegeden nyitotta meg szolgáltatóközpontját.
A szegedi sikeres példa országos szinten egy a sok közül, ugyanis a Paktum projektek az egész országot behálózzák, összekötik a megyék munkaerőpiacait.
