Jobb ajánlat hiányában 831,5 millió forintért el lehet majd vinni Csipak Péter egykori milliárdos belvárosi ingatlanfejlesztő elhíresült hármashatár-hegyi luxusvil­láját, az ingatlant ugyanis felszámoló cég értékesíti pályázat útján – írja a Blikk.

Miközben uniós forrásból soha nem látott mértékben eurómilliárdok ömlenek a magyar gazdaságba, az ország ma jobban le van maradva Európától, mint közvetlenül a rendszerváltás után. A csatlakozó országok között éllovasnak számító Magyarország mára a sereghajtók közé került. A lemaradás okairól Chikán Attilát, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség-kutató Központjának igazgatóját, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterét kérdeztük.

Ha a munkaadókkal való egyeztetések a kellő ütemben lezárulnak, akkor legkésőbb nyárra megszületnek azok a döntések, amelyek alapján tisztán látni, miként működik majd az új cafeteriarendszer – mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Az LMP szerint a tejtermelőknek ítélt 11,44 milliárd forintos többletforrás csak egyfajta lélegeztetőgép, a tejágazat az összeomlás szélén áll, intézkedésekre van szükség mihamarabb.

Nehéz lenne vitatkozni azzal az állítással, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elveszítette az önkontrollt – jelentette ki Bod Péter Ákos, aki 1991-1994 között vezette a jegybankot. Hozzátette azt is, kikészült, amikor a parlamentben elfogadták az MNB-törvény módosítását, amely gyakorlatilag titkosította a Matolcsy-alapítványok 260 milliárdos gazdálkodását.

Emeli bruttó 3-3 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát vasárnap a Mol Nyrt. – értesült piaci forrásokból az MTI pénteken.

Mészáros Lőrinc újabb 3960 hektár állami földhöz jutott egy adásvétellel. Mészáros ugyanis feleségével felesben megszerezte a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság utódcégét, az Agrosystem Zrt.-t – .

Emelte bruttó 4 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt.

Magyarország unortodox rekordkísérletre készül: négy év alatt akarja lehívni az Európai Unió hét évre tervezett támogatásait, amelyek felhasználására plusz két év is rendelkezésre áll. Lázár János a legutóbbi kormányinfón elégedetten jelezte: a 2014 és 2020 közötti uniós keret pályázatainak 46 százalékát már meghirdették és 2017. július 1-jéig valamennyit kiírják. Március 2-ig 4151 milliárd forint értékben jelentettek meg 167 pályázatot. Mire ez a nagy sietség? Jó-e nekünk, adófizető polgároknak a választások elé időzített pénzeső, amelyet aztán évekig beruházási aszály követhet?

A magyar gazdaság lassul és lemarad a környező országoktól – mutatják a tavalyi végleges adatok és az idei prognózisok. Eközben a kormány sajátos módon igyekszik növelni az adóbevételeket.

Példátlan jogi lépésekkel igyekszik elérni az Orbán-kormány azt, hogy kénye-kedve szerint, minden kontroll nélkül gazdálkodjon az állam, azaz mindannyiunk pénzforrásaival. Ez nem csupán az alkotmányosságot, de az ország érdekeit is súlyosan veszélyezteti.

A Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 októberében, részben offshore hátterű befektetőtől vette meg az Eiffel Palace irodaházat a piaci ár felett, mintegy 18 milliárd forintért. A jegybank akkor azt közölte, hogy „üzleti befektetésként” vásárolták meg a luxusingatlant.

A napokban jelent meg a DEKRA idei használt autó indexe, amely nem kevesebb, mint 15 millió vizsgálat adatait dolgozta fel. Benne a használt kocsikat kilenc kategóriára osztják, a törpe autóktól a kompakt- és középosztályon át a felső osztályig, így kiválaszthatjuk a kedvünkre való és leginkább megbízható kocsit.

A Liberálisok felszólítják Matolcsy Györgyöt és Gerhardt Ferencet, az MNB elnökét és alelnökét, hogy haladéktalanul adjanak számot a nyilvánosság előtt az MKB Bank műtárgygyűjteményére vonatkozó ,,versenytárgyalásról".

A kormány úgy módosítaná az államháztartási törvényt (Áht.), hogy gyakorlatilag szabad kezet adna magának arra, hogy év közben korlátlanul vállalhasson kötelezettséget kifizetésekre, azaz szabadon költekezhessen – írja a Napi.hu az Áht. kapcsán.

Josef Ganz Budapesten született, anyját Török Máriának hívták. A fiúból híres járműtervező lett, 1933-ban, a berlini Nemzetközi Autó- és Motorkiállításon mutatta be (Hitlernek is) az általa tervezett Volkswagent, a „népautót”. A kocsit, amely utóbb e néven világhírű lett, két évvel később gyártani is kezdték, de tervezőjeként mindmáig Ferdinand Porsche szerepel. Ganz, akinek jelentős része volt a konstrukcióban, zsidó apától született, így elvették szabadalmait, elvitte a Gestapo, aztán kivándorolt, és haláláig perelt – sikertelenül.