Angol dráma. Nem vérbő, mint egy spanyol história, nincs agyongesztikulálva, mint egy olasz történet, nincs ironikusan a visszájára fordítva, mint a franciák szeretik. Angol dráma: magányos vidéki ház, ködöktől zöld táj, mindennap esőköpeny.

A 60-as évek végének Magyarországán két fiú a repülésről álmodik. Mint hajdan a mondabeli Ikarosz, felemelkedni vágynak, megélni a lebegés szabadságát, a Nap vonzó erejét. Átrepülni a korlátokon, érezni a szabadság érintését, a zene, a költészet végtelenségét.

Úgy tűnik, a 70-es szám nem hoz szerencsét a magyar kormánynak. Felejthetetlen nyomokat hagyott bennünk, milyen szépen emlékeztek meg tavaly a holokauszt 70. évfordulójáról a zsidó szervezetekkel teljes egyetértésben.

A hazai gasztroforradalom, a tudatos étkezéshez vezető út fontos állomásaként nyílik meg az ország első ecetmúzeuma, az Acetánia.

Életének 91. évében meghalt Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár – tudatta az MTI-vel pénteken a család.

A legendás rockmusical újra Budapesten kerül bemutatásra. Déry Tibor azonos című kisregényének musicalváltozatát 1973-ban alkalmazta színpadra Pós Sándor, míg a felcsendülő zeneművek Presser Gábor, a dalszövegek Adamis Anna nevéhez fűződnek.

A Cafe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében a Bálna Event Hallban október 10-én este mutatkozik be az Ensemble Geneamus. A különleges zenekar 2014-ben alakult Bécsben, Mandel Róbert hívására és ötletére.

Örményországban született, tizenkilenc éves kora óta Budapesten él. Kocsmai zenészből lett az egyik legismertebb dzsessz- és világzenei előadó. Szenvedélyes harmonikaművész, színházi és filmzenék alkotója, aki a bárpult mellől a Zeneakadémia és a Művészetek Palotája pódiumáig jutott. Rendszeresen koncertezik Párizsban, Londonban, Brüsszelben, de máig játszik kis kávézókban is a pesti éjszakában. Zenéjében egyéni módon ötvöződik az európai és amerikai dzsessz az argentin tangó és az örmény népzene világával.

Magánügy. Ez a címe Alföldi Róbert új könyvének, amelyet a színész-rendező – mondhatjuk már így – állandó szerzőtársa, Csáki Judit színikritikus szerkesztett.

Varnus Xavér orgonaművész előadása, David Yengibarian tangóharmonika-művész koncertje, 19 Európába érkező menekült története és Omar Sy alakítása mesél októberben az Európa Pont rendezvénysorozatán az Európába vágyó és itt új hazát találó emberekről.

A bíróságnak érdemben kell vizsgálnia, hogy a KEHI megalapozottan kezdeményezte-e az adószám felfüggesztését a a Norvég Civil Támogatási Alap szétosztásában részt vevő alapítványoknál.

Már megtekinthető az Újlipótvárosi Klub-Galériában a QuiltIcon Textiliparművészeti Csoport kiállítása. A címe: Belső ragyogás. A tárlat az Ars Sacra Fesztivál eseményeihez kapcsolódva jött létre.

Én már az elhíresült Fradi-sas láttán is azt gondoltam, hogy alkotója, Szőke Gábor Miklós nemcsak tehetséges és invenciózus szobrász, aki nem idegenkedik a merész, újfajta megoldásoktól sem, hanem humornak sincs híján. Az Üllői úti csirke azóta elfoglalta méltó helyét a nép ajkán, s része lett a ferencvárosi legendáriumnak is; a most felnövő új szurkolói nemzedékek számára pedig egyszerűen elképzelhetetlen lesz nélküle a világ, a csapat.

Kállai Ferenc, a Nemzet Színésze 1925. október 4-én született. Most lenne 90 éves. Öt esztendeje nincs köztünk. A színész özvegye által létrehozott Kállai Ferenc Alapítvány és a Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány a héten megemlékezést tart Gyomaendrődön, ahol Kállai Ferenc született.

A világhírű Brodway-musical nagy erővel szól a kisebbségi lét terheiről, a hagyományok erejéről, önironikus lírával fogalmazza meg az esendőségeket. Szeretettel szól az emberről, huncutul a „ha én gazdag lennék” állapotról, méltósággal a tejes kisemmizéséről, a hontalanságról. Ám derű, az élet végtelen szeretete árad a történetből és a slágerré vált dallamokból, melyeket a nemzetközi hírű Budapest Klezmer Band játszik élőben, a játék szerves részeseként.

Idén végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán. A Színházi Kritikusok Céhe a napokban neki ítélte oda a legígéretesebb pályakezdő díját. Jelenleg Sándor Pál Vándorszínészek című filmjében forgat. Emellett rendez is, legközelebb a Liliomfit a Budaörsi Latinovits Színházban. Édesapja, a Nemzeti Színház igazgatója szerint fia a legszigorúbb kritikusa. Ifj. Vidnyánszky Attila a 168 Órának arról is beszél, miért nem akar nevet változtatni, s lehet-e a mai megosztott politikai életben „kétoldalinak” lenni.

Dés László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas dzsesszmuzsikus. Ő alapította a hetvenes-nyolcvanas évek legismertebb hazai dzsesszegyütteseit: a Dimenziót és a Trio Stendhalt. A Szerelem első vérig, a Sose halunk meg filmzenéit komponálta. Színházi musicaljei közül A dzsungel könyve túl van az ezredik előadáson, ezzel rekorder a hazai színháztörténetben. Jelenleg Geszti Péterrel a Pál utcai fiúk zenés színpadi változatát készíti. Fia, Dés András nemzetközileg elismert ütőhangszeresünk, a napokban jelent meg „1705” nevű dzsessztriójuk albuma. A Szkénében nemrég mutatták be önálló „ütős estjét”: a Farkasszem provokatív határátlépés zene, színház és valóság közt. Hangos kiállás is a rasszizmus és a kirekesztés ellen. András szervezte azt a videós kampányt, amelyben harminc dzsesszzenész tiltakozik a menekültekkel szembeni politikai gyűlöletkeltés ellen. A demonstráló „harmincak” egyike András édesapja. Dés László budai otthonában találkoztunk. A családi anekdotákban a huszadik század történelme is felidéződött.