A népszerű történelmi magazin, a Rubicon (mely éppúgy idén ünnepli alapításának negyedszázados évfordulóját, mint hetilapunk: gratulálunk is rögtön ebből az alkalomból) az első világháború emlékezetének szenteli ez évi 4–5. kettős számát.

A napokban megjelent új regénye, az 1937 és 1947 között játszódó Természetes fény archív fotográfiák „megszólaltatása”. A regény egyik szála a Békés megyei zsidóüldözés áldozatainak sorsát, a másik az ukrán fronton kegyetlenkedő magyar katonák történetét járja körül egyetlen kisközösség tagjainak történetében. A Kossuth-díjas író arról is beszél a 168 Órának: bízik abban, hogy nem lehet sokáig állami rangra emelni a történelmi hazudozást. SÁGHY ERNA interjúja.

A lengyel Bodo Kox Lány a szekrényből című alkotása nyerte el legjobb játékfilmnek járó díját a 24. Mediawave fesztiválon, a legjobb kisjátékfilmért járó díjat Nagy Dénes vehette át Lágy eső című munkájáért, a legjobb kísérleti film pedig a svájci Peter Volkart 606-os szoba című munkája lett.

Végakaratának megfelelően az alsó-sziléziai Karpacz evangélikus temetőjében kedden örök nyugalomba helyezték a XX. század lengyel, de világirodalmának is egyik legnagyobb alakját, Tadeusz Rózewicz költőt. A világon az egyik legismertebb lengyel alkotó 93 éves korában hunyt el Wroclawban.

Claude Picasso, a világhírű festőművész unokája „felháborodott és nagyon nyugtalan” a párizsi Picasso Múzeum jövőjét illetően, s azt követeli Aurélie Filippetti francia kulturális minisztertől, hogy „mindent tegyen meg” annak érdekében, hogy a múzeum a terveknek megfelelően júniusban újranyílhasson.

Verdi Az álarcosbál című művében nyújtott alakításáért Boross Csilla magyar szopránnak ítélték oda a Green Room Awards elnevezésű díjat, amellyel a melbourne-i színházi világ legjobbjait ismerik el 58 kategóriában.

A jövő év elején várhatóan másfél-két évre bezár a Szépművészeti Múzeum a második világháború óta romos állapotban lévő Román Csarnok felújítása miatt; a munkálatok ideje alatt a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) ad otthont az intézmény időszaki kiállításainak.

Divatja van manapság a lakásszínháznak: kis pénz, intim környezet, válogatott közönség. A Dollár Papa Gyermekei meg egyenesen „házhoz megy”. A Tűzoltó utcába SZÉKELY ILONA kísérte el a kétszemélyes társulatot.

25 éves a 168 Óra és 25 éves a rendszerváltás. Ikerszülés lenne? Annyi biztos, hogy közük volt egymáshoz. Ez az újság nem jöhetett volna létre, ha nem áll elő a változás történelmi lehetősége, és hogy előállt, abban ennek a lapnak és még inkább elődeinek, bizonyos rádióműsoroknak is szerepük volt: a 168 Óra című politikai magazinnak és a Gondolat-Jel című kulturális hetilapnak, amelyek elhangzott szövegeit újraközölte 1994-ig újságunk. BÖLCS ISTVÁN szemezgetett a históriákból.

Az év kiadójának a Kossuth Kiadó Zrt.-t választották meg titkos szavazással a könyvszakma szereplői, az év fővárosi könyvkereskedője a Libri Allee Könyváruház, az év vidéki kereskedője pedig holtversenyben a Libri Debrecen Fórum Könyváruház és az esztergomi Babits Mihály Könyvesbolt lett.

Az Örkény Színházban rendezett Hamletjében futballstadion szimbolizálja a Dán Királyságot. A harsányan virulens tribünbirodalom főszurkolóit az előadás végére persze eléri a shakespeare-i végzet. A zárókép egyértelműen arra utal: nincs nemzet, amely a „stadionország” balsorsának okán könnyet ejtene. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

Alkalmanként akár több órát is várakoztak a rajongók, érdeklődők a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szombati dedikálásain.