A 100 évvel ezelőtt született Alfonzóra emlékezve adom közre a 25 évvel ezelőtt készült portréinterjúnak egy részletét. A Radnóti Színház színpadán beszélgettünk, éjszakai közönség előtt, és nyilvánvaló volt, hogy Alfonzó, bár nekem válaszolgat, valójában a közönségnek játszik, amely időről időre elragadtatott tapssal jutalmazta. Igyekeztem igazodni a szokatlan helyzethez, ő igyekezett figyelni a kérdéseimre, de azért egyikünk sem váltott műfajt. Én interjút készítettem, ő műsort. Nagyon személyes, rögtönzött magánszámot, amelyben a felejthetetlen bohóc felidézte életének képletes bukfenceit és valódi pofonjait. Utólag sem töprengek azon, hogy minden úgy történt-e, ahogy elmesélte. Szerencsésnek tartom magam, hogy másfél órára a játszótársa lehettem. (Mester Ákos)

Győrben és Budapesten is egyszerre próbálnak meg zenészek pénzt gyűjteni az államadósság csökkentésére. A koncert nonprofit alapon jön létre, a koncerttermeket, a koncertek hangosításához és világításához szükséges technológiát is támogatásként kapják a szervezők. A fellépő előadók nem kérnek tiszteletdíjat, ezzel járulnak hozzá az adománygyűjtéshez. A közönség a 2012 forintba kerülő jegyek megvásárlásával segít, a jegybevétel - a technikai költségek levonása után - az Összefogás az Államadósság Ellen Alap számlájára kerül. A koncerteken alig lézengtek.

A Korda testvérek felemelkedése mesébe illő: az Alföld pusztáiról indultak, a kockázatvállaló Sándorból Sir Alexander Korda, az angol filmgyártást megteremtő mogul és brit titkos ügynök lett, a csendes Vincéből Oscar-díjas látványtervező, a balos Zoltánból pedig világjáró hollywoodi rendező. A harmadik ember, a Lenni vagy nem lenni, A bagdadi tolvaj, A dzsungel könyve, a Négy toll, a VIII. Henrik magánélete, a Don Juan magánélete, a Nagy Katalin, a Mi lesz holnap?, a Lady Hamilton, az Anna Karenina, A vörös Pimpernel főcímei márkanévként hirdették az állandó veszekedésektől zajos família nevét. Vincent fiával, Henry Korda festővel Londonban beszélgetett KRISTON LÁSZLÓ.

A salvadori (Brazília) karnevál szambaiskolája idén Jorge Amado műveiből merített az író születésének idei századik évfordulója alkalmából. Emlékezzünk mi is a brazil lélek írójára, ha már a karnevál emlékeztetett az évfordulóra. Jorge Amado 1912-ben látta meg a napvilágot a legbrazilabb államban, Bahíában, egy kakaóültetvényen.

Jasznaja Poljana szakrális hely, Tolsztojnak, a klasszikusnak, a „rettenetes öregembernek” (82) a menedéke volt, ahol parasztgúnyában járt, s ingyeniskolát csinált a falu gyereknépének.

Elhunyt 65 éves korában Elizabeth Connell dél-afrikai szoprán.

A világhírű filmrendezőnk egy évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon kapta meg A torinói ló című alkotásáért a zsűri Ezüst Medve díját meg a nemzetközi filmkritikusok fődíját is. Már ott bejelentette: nem rendez többé. Tavaly decemberben őt választották meg a Magyar Filmművészek Szövetsége elnökének, idén pedig főszervezője lett az állami támogatás nélkül létrejött „fapados” filmszemlének. Akkor azt ígérte: a szemle után fontos bejelentései lesznek. Most lapunknak elmondta: a független hazai filmesek létrehoztak egy új filmalapítványt, és tárgyalásokat kezdtek az Andy Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalappal. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

A zsűri nagydíjával, Ezüstmedvével tüntették ki Fliegauf Bence (korábban Benedek) Csak a szél című alkotását a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton. A Berlinale fődíját, az Aranymedvét Paolo és Vittorio Taviani Cesare deve morire (Caesarnak meg kell halnia) című dokumentumfilmje kapta, ami Shakespeare Julius Caesar című darabjának színpadra állítását mutatja be egy börtönben.

A film békedíjat és az Amnesty International jogvédő szervezet díját is elnyerte Fliegauf Bence Csak a szél című alkotása a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton.

„ Két seb a két szemem. Ez a világ rohad.” Alceste szavai, a hazugság, a korrupció ellen lázadó indulata ma is helytálló. Egyszerre szenvedélyes asztalra csapás és markáns, kellemetlen tabló lett Zsámbéki Gábor Mizantrópja – írta a darabról Csáki Judit. Olvasóink egy darab páros jegyet nyerhetnek a Katona József Színház február 26-i előadására.

Kimondatlanul is újabb kormányzati lépés a Kossuth tér átrendezése és – feltételezhetően – József Attila szobrának eltávolítása felé az a kormányrendelet, amely csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben – tette közzé Facebook-oldalán a Szeretem József Attilát közösség.

Az idei Arany Medve-díj komoly várományosaként emlegetik a németországi napilapok Fliegauf Bence magyarországi romagyilkosságokat feldolgozó Csak a szél című filmjét.

Andres Veiel Vörös Hadsereg Frakció (Rote Armee Fraktion) című filmje – amelyet nemrégiben mutattak be nálunk – egy a RAF-ról szóló történelmi-fikciós filmek sorában. Bernward Vesper – a náci propagandaköltő Will Vesper fia – és Gudrun Ensslin (későbbi RAF-vezér) megismerkedését, szerelembe esését, házasságát és szétválását kíséri végig a hatvanas-hetvenes évek politikai viharában, egészen Vesper öngyilkosságáig. A filmet tavaly a Berlinalén mutatták be, ott találkozott a főhőst alakító August Diehllel SZABÓ ÁGNES.

A díjazott nevét októberben hozzák nyilvánosságra, a díj ünnepélyes átadására december 10-én, Stockholmban kerül sor.