Nagydíjas Berlinben a cigánygyilkosságokról szóló film
A zsűri nagydíjával, Ezüstmedvével tüntették ki Fliegauf Bence (korábban Benedek) Csak a szél című alkotását a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton. A Berlinale fődíját, az Aranymedvét Paolo és Vittorio Taviani Cesare deve morire (Caesarnak meg kell halnia) című dokumentumfilmje kapta, ami Shakespeare Julius Caesar című darabjának színpadra állítását mutatja be egy börtönben.
A magyar rendező az Ezüstmedvét átvéve úgy fogalmazott, fantasztikus embereket ismerhetett meg a film forgatásán. "Nemcsak a stábra, hanem a munkánkat segítő segítő emberekre, például a szociális munkásokra is gondolok" - mondta Fliegauf a Berlinale Palast színpadán. "Meg akarom ragadni ezt az alkalmat, hogy a díj révén az ő munkájuk is nagyobb támogatást kapjon" - fűzte hozzá, miután átvette a díjat Aszgar Farhádi zsűritagtól, egyben iráni rendezőtől, aki tavaly Nader és Simin: Egy elválás története című alkotásával a fődíjat elvitte - írja az Index.
A film a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született amatőr színészekkel.
Az Aranymedvét 1951 óta ítélik oda a legjobb versenyben lévő alkotásnak, míg az Ezüstmedvét 1956 óta a legjobb színésznek és színésznőnek ítélték oda, 1965 óta a filmek is kaphatnak Ezüstmedvét. 1999-ig a verseny különdíjnak nevezték, általában az egyéni hangvételű alkotások kapták meg az elismerést. Az ezredforduló óta Grand Prix néven osztják ki, Fliegaufhoz hasonlóan Tarr Béla is nagydíjat kapott 2011-ben A torinói lóért. Ezüstmedve jár még a legjobb filmzenének, a legjobb forgatókönyvnek és a legjobb rövidfilmnek is.
Fliegauf még két díjat kapott Berlinben. A Berlinálén szombat délután, a hivatalos esti Aranymedve-díjátadót megelőzően a független zsűrik is díjazták a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott filmeket: Fliegauf Csak a szél című, csütörtökön levetített filmje kapta meg az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet németországi csoportjának díját, és Peace Film Award Initiative díjat is.
A zsűri indoklásában azt méltatta, hogy a roma család mindennapjainak részesévé teszi a nézőt, de kiemelték Lovasi Zoltán operatőr munkáját is. A nemzetközi emberi jogi szervezet egyébként 2005 óta díjazza a Berlinale legjobbnak ítélt filmjét.
Imádta a kritika
Több német lap, köztük a Berliner Zeitung a magyar-német-francia koprodukcióban készült alkotásnak javasolta az Aranymedvét. Kritikusunk szerint "a rendező végig egyenletesen tartja fenn a feszültséget, minden bokor mögött ellenséget sejtünk, és minden pillanatban az az érzésünk, most fog eldördülni a sortűz, most csapnak le az orvgyilkosok, és nem csak a szél az."
Jörg Taszman, a Die Welt című német napilap írója azt írta az Indexnek: "A feszültséget lehet érezni, felfogni, ez már nem élet, csak a túlélés próbája. Van egy nagyon kemény jelenet is, ahol két magyar rendőr nyomoz egy cigány család megölése ügyében, és az egyik rendőr mondja: "az a baj a cigánygyerekekkel, hogy felnőnek".
A Screen, a Hollywood Reporter és a Variety kritikusai így áradoztak a Fliegauf-filmről: "Kemény és kompromisszumok nélküli", "arcot ad a rasszista gyilkosságok áldozatainak", "nem idealizál és nem démonizál".