A Marton-ügynökség bulvárdarabokkal kereskedett világszerte. Molnár Ferenc műveit is képviselték. A családfő, Marton Sándor három gyermeke szétszóródott a világba: a vállalkozást George vitte tovább, majd Erzsébet, aki Hatvany Lajos báró felesége lett, András pedig a látványos tömegjelenetek specialistája Hollywoodban. A Ben Hur fogatversenyének rendezéséért Golden Globe díjat kapott. A látványos mű negatívját nemrég restaurálta a stúdió, díszbemutatóját a New York-i Filmfesztiválon tartották. A rendező lányával, Tonda Martonnal KRISTON LÁSZLÓ beszélgetett.

Különös kötet, furcsa és szabálytalan, már külalakra is. A zöld harmincöt színe, ez a címe, a zöld szóban az „ö” egy bokrot formáz, rajta a zöld megannyi árnyalata, világoszöld és sötétzöld, haragoszöld meg vi­­dám­zöld, kékeszöld és tür­kizzöld, széttart valamennyi kis levél, együtt mégis egyetlen növényt képeznek. Ha jól értettem, a tipográfia Flórián Gábor munkája, remélem, őt kell dicsérni a címlap ügyében is, ha igen, megérdemli. (Ha nem, nem.)

Műcsarnok volt tervbe véve, Mi a magyar?, kortárs képzőművészeti válaszok az önazonosság kérdéseire – a plakáton piros meg zöld paprika között a felirat, már attól jókedvem lett. Úgyhogy vidáman bandukoltam keresztül a Városligeten, amikor jött a hír a Zoli úr álarcában, hogy egy százéves belga motoros, aki éppen átkerekezi magát az egész földkerekségen, tizenegykor megpihen egy kicsit a Közlekedési Múzeum oldalában: ezt látni kell, gondoltam, a magyar nem szalad el, de a belga igen.

Idén negyvenéves a Tokaji Írótábor. Ma leginkább a népnemzeti írók fórumaként említik. Jubileumi tanácskozásukat e héten tartják. Előtte felhívásban tették közzé céljaikat. Kifejtették, szerintük a mai irodalmi közélet „posztmodern teoretikusai” a volt szocialista kultúrpolitika „utóvédharcosai”, az irodalmi kánon „megcsontosodott, ideológiai alapú és hamis”, s itt az ideje, hogy visszakerüljenek megérdemelt irodalomtörténeti helyükre olyan írók, mint például Nyirő József, Tormay Cécile, Wass Albert. A Tokaji Írótábor állásfoglalásán konzervatív tudósok is felháborodtak. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

Kell egy régi könyv? Hiányzik egy kötelező olvasmány? Vagy csak laza böngészésre vágysz? Irány a Múzeum körút. Ami ott nem kapható, azt máshol sem lehet beszerezni. Jelen sorok írásának idején – mert ez a szám folyton változik – tizenhat könyvesüzlet áll a vásárlók rendelkezésére nagyjából ötszáz méteren. Legtöbbjük antikvárium, de akad errefelé könyvturkáló, sőt, még eredeti árakon működő bolt is. A Múzeum körút mindig a bukinisták bulvárja volt. Persze a francia kifejezés nem illik ide, mert az antikváriusok itt nem nyitható-zárható ládákból kínálgatják a portékájukat, mint Szajna-parti kollégáik.

Idén negyvenéves a Tokaji Írótábor. Ma leginkább a népnemzeti írók fórumaként említik. Jubileumi tanácskozásukat e héten tartják. Előtte felhívásban tették közzé céljaikat. Kifejtették, szerintük a mai irodalmi közélet „posztmodern teoretikusai” a volt szocialista kultúrpolitika „utóvédharcosai”, az irodalmi kánon „megcsontosodott, ideológiai alapú és hamis”, s itt az ideje, hogy visszakerüljenek megérdemelt irodalomtörténeti helyükre olyan írók, mint például Nyirő József, Tormay Cécile, Wass Albert. A Tokaji Írótábor állásfoglalásán konzervatív tudósok is felháborodtak. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

Az egyik legismertebb televíziósunk. Táncsics Mihály-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének a tulajdonosa. Főszerkesztője volt az MTV legendás kulturális műsorának, a Stúdiónak, amely a rendszerváltó évek páratlan szellemi krónikája is. Az ő nevéhez fűződik például a Szabófalvától San Franciscóig című televíziós sorozat is, amely külföldön élő világhíres magyarokat mutatott be. A tévést az első Orbán-kormány idején menesztették az MTV-től. Azóta nem szerepelt képernyőn. S bár egy ideig a Budapest Média Intézet oktatási igazgatója volt, mára teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. A napokban ünnepli a hetvenedik születésnapját. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

Kell egy régi könyv? Hiányzik egy kötelező olvasmány? Vagy csak laza böngészésre vágysz? Irány a Múzeum körút. Ami ott nem kapható, azt máshol sem lehet beszerezni. Jelen sorok írásának idején – mert ez a szám folyton változik – tizenhat könyvesüzlet áll a vásárlók rendelkezésére nagyjából ötszáz méteren. Legtöbbjük antikvárium, de akad errefelé könyvturkáló, sőt, még eredeti árakon működő bolt is. A Múzeum körút mindig a bukinisták bulvárja volt. Persze a francia kifejezés nem illik ide, mert az antikváriusok itt nem nyitható-zárható ládákból kínálgatják a portékájukat, mint Szajna-parti kollégáik.

Az egyik legismertebb televíziósunk. Táncsics Mihály-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének a tulajdonosa. Főszerkesztője volt az MTV legendás kulturális műsorának, a Stúdiónak, amely a rendszerváltó évek páratlan szellemi krónikája is. Az ő nevéhez fűződik például a Szabófalvától San Franciscóig című televíziós sorozat is, amely külföldön élő világhíres magyarokat mutatott be. A tévést az első Orbán-kormány idején menesztették az MTV-től. Azóta nem szerepelt képernyőn. S bár egy ideig a Budapest Média Intézet oktatási igazgatója volt, mára teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. A napokban ünnepli a hetvenedik születésnapját. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

Műcsarnok volt tervbe véve, Mi a magyar?, kortárs képzőművészeti válaszok az önazonosság kérdéseire – a plakáton piros meg zöld paprika között a felirat, már attól jókedvem lett. Úgyhogy vidáman bandukoltam keresztül a Városligeten, amikor jött a hír a Zoli úr álarcában, hogy egy százéves belga motoros, aki éppen átkerekezi magát az egész földkerekségen, tizenegykor megpihen egy kicsit a Közlekedési Múzeum oldalában: ezt látni kell, gondoltam, a magyar nem szalad el, de a belga igen.

A rendező 1994-ből származó 421 perces eposzát több mint nyolcszáz tekintélyes brit filmes szakember szavazta be idén a legjobb ötven film közé, egyedüli magyar alkotásként.

Egy muszos (munkaszolgálatos) ígérte meg ezeket Kecskemétről az ötéves fiának (e kötet szerzőjének), aki nagyon várta őt vissza. A kisfiú azt mesélte a mamájának, hogy a lépcsőházban a Horti bácsi kitüntette, mert agyonverte az orosz királyt. (Horti bácsi feltámasztása és szentté avatása mostanában folyik.)

Egy muszos (munkaszolgálatos) ígérte meg ezeket Kecskemétről az ötéves fiának (e kötet szerzőjének), aki nagyon várta őt vissza. A kisfiú azt mesélte a mamájának, hogy a lépcsőházban a Horti bácsi kitüntette, mert agyonverte az orosz királyt. (Horti bácsi feltámasztása és szentté avatása mostanában folyik.)

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország köztársasági elnöke megbízásából, Magyar Érdemrend tisztikeresztje, Magyar Érdemrend lovagkeresztje, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt és Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket adott át a tudomány és a kultúra jeles hazai képviselőinek augusztus 20-a alkalmából.

Egy széthulló család szomorú lebomlása. Valószínűleg a mostanra már halott nagymama tartotta eddig össze őket. Mi módon? Azt nem tudjuk meg.

Csaknem száz éve már, hogy megjelent a Papp Viktor valceréhöz című vers a Nyugat hasábjain. Az egyetlen, amelyet Ady valaha zenéhez írt. A kézirat alján ez olvasható: „Ezt Viktoromnak írom, de ne mutassa másnak, míg mást és jobbat nem írok helyette.” A költő ugyanis imádta a valcert. Hetekig dudorászta, rabja lett a melódiának. A zeneszerző némiképp csodálkozott: miért lelkesedik Ady ezért a szerény valcerért? Aztán egyszer megemlíti: „Móricz Zsigáéknál éppen százszor kellett elzongoráznom a Bandi parancsából.” De vajon tudja-e valaki manapság, kinek a keringőjére írta Ady az édes-bús sorokat? Székely Ilona írása.

Életének 63. évében, hosszú betegség után szerdán elhunyt Lugossy Mária Munkácsy-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA)tagja – értesítette az MTI-t az MMA titkársága.