Tamás Ervin: Csillagosok

2017. március 23., 07:53

Szerző:

Most éppen ott tartok, hogy a szimbolikus tőke fogalmát egy bizonyos Pierre Bourdieu vezette be az archaikus társadalmak leírásához, ahol a birtok és birtoklás szimbolikus és anyagi összetevői még nem váltak szét, azonban a modern társadalmakban már igen. Bourdieu megkülönbözteti a gazdasági, kulturális és társadalmi tőkét, a szimbolikus tőke pedig ezek újraosztását szolgálja, egyfajta hitel, előleg, amelyet csak egy csoport tud nyújtani.

Na, ebből a sztratoszférai magasságból kéne alászállni. Két cég, a Heineken és a Csíki sör nevet kisajátító vitájáról van szó, amelyben minden valószínűség szerint a hollandoknak van igazuk. Illetve ácsi, hiszen a Csíki kézműves ital tulajdonlásában is van holland szál, igaz, magyar névvel, romániai székhellyel. Hogy ez a gyár nagyságát tekintve mennyire kézműves, azt latolgassák a sörértők, a lényeg, hogy a régi nagyüzemet a Heineken vásárolta meg, s nem változtatta meg a bejáratott márkát, nevet. A multi most az EU törvényszékén támadta meg a vállalkozó által elkeresztelt Csíki Sörnek nyújtott európai uniós védjegyet, a Ciuc Premium márkát tulajdonló Heineken szerint ugyanis a Csíki Sör márkaelnevezés sérti az általuk már korábban európai és román védjegyként is bejegyzett Ciuc Premium és Ciuc márkákat, amelyek magyarul Csíket vagy csíkit jelentenek.

Hogy erre a piaci pakkra kik és milyen politikai, üzleti megfontolásból kötöttek idehaza nemzeti szalagot, és hány csomóval, az jellemzi a kurzus gyúlékony, sokak hazafiúi fölbuzdulására alapozó és abból tőkét kovácsoló ízlését, harcmodorát. Már az komikus (tragikus), ahogy a kormányzat beszállt ebbe a rá nem tartozó játszmába, ahogy a nemrég még stratégiai partner Heineken egyszeriben a nép ellensége lett, ahogy a népmesei ihletést kapó történet immáron arról szól, hogy a kiszolgáltatott, kicsiny szereplőt hogyan igyekszik eltaposni egy zsarnok multi.

Világossá vált: az eszkalálódó konfliktus már nem a sörről, hanem magyarságunkról szól. A kurzus kommunikátorai kiszúrták, hogy ebből a határon túli gyári perpatvarból ugyanoda lehet jutni, ahová a többi nacionalista-populista vonat befut, a peronon besöpörhető a tetszésnyilvánítás akkor is, ha az állomástól távolabb a hitetlenkedés, a megbotránkozás az úr.

Hazánk jelenleg válogatás nélkül tobzódik a móresre tanítás régóta hiányolt érzetében, vezetői megtanítják híveiket a beleállás körmönfont figuráira. Leleményes kormány például azonnal rátalál a Heineken gyenge pontjára, a vörös csillagra, amelyet ugyan még Lenin születése előtt kapott védjegyként a söre – de míg a Mein Kampf kötegelt könyveit háborítatlanul pakolják egy belvárosi raktárba, addig ez az 1864 óta viselt csillag éppen 2017 márciusában kezdi szúrni a magyarok szemét. Ismét posztok, cikkek, kommentek özönlik el a médiateret, megjelenik az összes vörös csillagot védjegyeként viselő világmárka, de még a 2015-ben népszavazással „frissített” új-zélandi zászló is, amelyen a páfrány mellett négy vörös csillag illetlenkedik. (Külügyminiszterünk ezt látogatásakor nem sérelmezte.)

Téboly, de van benne rendszer, ha belekalkuláljuk országunk jelenlegi mentálhigiénés állapotát. A törvényjavaslat kapcsán a miniszterelnök-helyettes „absztrakt erkölcsi megfontolásról” beszél, s állami támogatást helyez kilátásba a romániai magyar vállalkozó termékének védelmében, fityiszt mutatva a szomszéd országnak is. A Jobbik bojkottot hirdet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig egy lakossági fórumon megjegyzi: „a Heineken nehéz hetek elé fog nézni”, mert ő a végletekig elszánt a Csíki Sör és egyáltalán a magyar sör védelmében, ami egyben további fenyítést sejtet: ideje az egész hazai sörpiacot megregulázni. Miközben tehát a kabinet mindenre, ami kínos lehet számára, azt mondja, nem az ő kompetenciája, élet-halál harcot hirdet az Igazi Csíki Sörért, s aki nem sörivó, de azért az ügyben habozik – magyarságát teszi kockára.

Kormányunk azonban abban is érdekelt, hogy minden abszurd helyzetet valamiképp normalizáljon. Várjunk türelemmel. Addig vegyük inkább számba a történet hordalékát, amit viszont nehéz lesz eltakarítani.

Horoszkóp

„Itt az idő, hogy ne elégedjünk meg azzal, amit rólunk mondanak, hanem kezdjünk el mi is mondani valamit. Mert van mondanivalónk, ami fontos és hasznos mindenki számára.” A következőkben Köves Slomó, ortodox zsidó rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alapítójának és vezetőjének véleménycikke olvasható.

A cselédsajtó és a Karmelita udvartartásának agyhalott influenszerei Pankotai Lilivel szemben fel merték venni a kesztyűt. De micsoda bátorság kellett ehhez az elvtársaknak. 

Az elhibázott brüsszeli szankciók, azon belül is elsősorban az energiaszektort érintő korlátozások miatt alakult ki válság az EU-ban és így Magyarországon is – ez a kormányzati kommunikáció alfája és ómegája. A valóság ezt másként gondolja.