Szabó Brigitta: Strómanország
Vajon mi késztet egy külföldi befektetőt arra, hogy bevásárolja magát egy haldokló magyar bankba, majd mielőtt a pénzintézet jövedelmezővé válna számára, kiszálljon belőle? Hogyan lehetséges, hogy hosszú idő óta az állami szférában dolgozó fiatalember – különben a szóban forgó MKB Bank vezérigazgatója – egyik napról a másikra ki tud fizetni több mint hárommilliárd forintot 9,8 százaléknyi tulajdonrészért? Miért kell Szemerey Tamásnak, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének egy újabb pénzintézetbe beszállnia? S mire utalhat, hogy Mészáros Lőrinc ugyanezen bank egyik impozáns tárgyalójában fogadott több fideszes politikust – amit az MKB csak úgy odaadott neki, mert fontos ügyfél?
Orbán Viktor miniszterelnök már 2012-ben megadta a választ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyik rendezvényén: szeretne egy olyan bankrendszert kialakítani, ahol a bankok fele hazai kézben van. Mint mondta, ez unikális lenne Közép-Európában. A 2014-es választások után e szándékát megerősítette, majd idén februárban, ugyancsak a kamarában, továbbment. Egyrészt bejelentette, hogy megvan az ötven százalék, másrészt finomított a magyar kéz definícióján: „Nem az a fontos, hogy állami legyen, hanem az, hogy nemzeti érdekkörben legyen, és amikor baj van, akkor ne akarjon valahova máshova elmenni, hanem ide akarjon visszahúzódzkodni és itt akarja megvédeni és fönntartani a pozícióit.”
A „nemzeti érdekkört” pedig a miniszterelnök közelében kell keresni. Lássuk be, mégsem vehet meg mindent ő maga a saját nevén. Meg kell bíznia valakiben, valakikben.
A legfőbb bizalmas jelenleg Mészáros Lőrinc, aki áttételesen már benne van az MKB Bankban, nemcsak a különteremben, hanem a pénzintézet tulajdonosi struktúrájában is, mivel 45 százaléka van a Metis Magántőkealapnak, amely mögött az Index szerint Mészáros Lőrinc embere, Szíjj László és a Duna Aszfalt áll. Vélhetően az új tulajdonosok sem maguknak vették meg az MKB csaknem harmadát, előbb-utóbb túl is adnak rajta, de csak azt követően, hogy elcsitul a médiaérdeklődés a bank tulajdonosi összetételével kapcsolatban. Mészárosnak a kereskedelmi mellett már van érdekeltsége jelzálogbankban is, az FHB Jelzálogbank Nyrt.-ben a kegyvesztett Spéder Zoltán helyére lépett. Ezzel áttételesen irányítani tudja a takarékszövetkezeteket is, vagyis a központi akarat jelen van helyi szinten is. Mészáros Lőrinc három gyermeke nemrég ült be a Konzum Nyrt. befektetési alapkezelő igazgatóságába – a Konzum PE Magántőkealapon keresztül vásárolta be magát egyebek mellett az FHB-ba is a felcsúti polgármester.
Épül tehát a nemzeti bankrendszer. Egy a baj, hogy ettől nem lett olcsóbb a bankolás Magyarországon. Sőt az állami és kormányközeli felvásárlások, a részrehajló szabályozás kiöli a versenyt a piacról, aminek végső soron a fogyasztó a kárvallottja.
Mészáros Lőrinc még 2015-ben megmondta, amikor a vagyongyarapodásáról kérdezték: „Abban, hogy idáig eljutottam, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor.” Később úgy magyarázta, ő arra gondolt, hogy Orbán Viktor országában lehetőség van a fejlődésre.
Igaza van, hiszen az utóbbi egy év alatt Mészáros látható vagyona százmilliárd forinttal nőtt. Már ha ez az övé egyáltalán.
„Strómanjain keresztül Orbán Viktor miniszterelnök a leggazdagabb magyar, 205 milliárd forintos vagyonával – mondta Szigetvári Viktor, az Együtt volt elnöke, miután megjelent a Napi.hu a száz leggazdagabb magyarról szóló kiadványa, s a párt összeadta a miniszterelnök vagyonát, „amelyet strómanok kezelnek”. Hozzátette, „attól, hogy Orbán Viktor megkéri a családtagjait, a politikai érdekköréhez tartozó strómanokat, hogy kezeljék a pénzét, attól még az az övé”.
