Ónody-Molnár Dóra: #dorcifut
Akinek öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne – mondta egyszer egy miniszterelnök, nagy vihart kavarva, bár tökéletes összhangban a korszellemmel és a válási statisztikákkal. Ne áltassuk magunkat, az öregecskedő kategóriába simán beletartozik a negyven pluszos korosztály, azok a nők, akik a szüléstől striás hassal, a szoptatás után kicsit megereszkedett mellel, itt-ott felugrott kilókkal, de sminkkel még többé-kevésbé elrejthető ráncokkal az arcukon próbálják megvalósítani magukat (értsd: végrehajtani a főnökeik utasítását), és összetartani a családjukat (értsd: főz, mos, takarít), miközben szeretnének még szexisek is lenni, különben a férj fogja magát, és lelép egy fiatalabbal.
Mert megérdemled.
Mondják, a negyvenes az új harmincas, de közben minden arról szól, hogy ami szép, az fiatal, és ami fiatal, az szép. Ennyire egyszerű. Ezért kergül meg mindenki, amint eléri a 40-50 éves kort, a környezetünk gondoskodik arról, hogy az emberélet útjának felénél járva nagy sötétlő kétségbeesésbe kerüljünk.
Fotó: Ónody Tamás
Mit érsz, ha elmúltál negyven? – teszik fel maguknak a kérdést sokan azok közül is, akik a midlife crisis miatt kezdenek konditerembe járni, futni, úszni. Egy friss kutatás szerint legalább nyolcszázezer ember fut ma Magyarországon különféle motivációkkal, de le merném fogadni, hogy jelentős részük az életközepi válsággal küzdve húzza fel először a futócipőt.
Egy vagyok közülük. Negyven, a nagy mumus. Eddig nem foglalkoztam azzal, hogy mennyit sportolok egy héten. Ha összejött, elmentem, ha nem, az sem érdekelt. Ahogy nem foglalkoztatott a cigarettázás, az éjszakázás, a baráti társaságban való iszogatás – a fiatal szervezet regenerálódik.
Aztán egyszer csak azt veszed észre, hogy tónustalanná válsz, egy iszogatós este után már nem pár óra alatt, hanem napokig regenerálódsz, a szemed alatti karikák mélyülnek, fakó lesz a bőr az arcodon. Lassan érted meg, mi játszódik le benned. Először csak azt hiszed, fáradt vagy, azért néz vissza rád az az arc, amit még nem szoktál meg. Aztán rájössz, hogy ez nem fáradtság, ez a korod. Amit szeretned kéne a kozmetikaipar és a női magazinok, mármint a középkorú hölgyeknek szánt lapok szerint (a fiatalokat célzó magazinokban ilyesmivel még nem kábítanak). Hiszen ajándék a Gondviselőtől, hogy élsz, most vagy a csúcson, végre megvalósíthatod magad, és összetarthatod a családod, plusz még szexis is lehetsz, végül is csak a megvilágításon és a megfelelő alakformáló harisnyán múlik, szóval?
Szóval valami eltörik 40 körül az emberben. Felteszik a B oldalt, ahogy mondani szokták. Sokan új családot alapítanak, hülye hobbikba kezdenek… Vagy futnak. Én futok. Most már harmadik éve. Csak minden tizediket élvezem, de mégis, kétnaponta futócipőt húzok, és lemegyek edzeni. Egy-két kilométerrel kezdtem. Ünnep volt az első 10 kilométer. Eufória az első félmaraton. Közben sérülések, mert magunkat talán igen, de a combizmokat nem tudjuk becsapni. Újrakezdések. Új célok. Jó lenne a félmaraton idején javítanom. Gyorsabb szeretnék lenni.
Negyvenes vagyok. Nem jó kimondani, mert félek az öregedéstől. Negyvenes futó vagyok. Ezzel már könnyebb azonosulni: át fogok futni az öregedésen is.
