Kollégánkat kínai vakcinával oltották, kiderült, nem is védett

Mindkét dózist megkapta és nincs még hatvanéves. Beszámoló.

2021. július 18., 18:27

Szerző:

Tudni akartam. Kellett ez nekem? Márciusban a krónikus beteg férjemet beoltották Modernával, nekem a háziorvos azt mondta, a magas vérnyomással 60 év alatt egyelőre csak kínai oltást tud ajánlani. Akkor még nem voltak tele a raktárak vakcinával, és nem lehetett válogatni sem, címkézve jöttek az oltások az oltópontokra és a háziorvosokhoz.

Idén már sokkal optimistábban, a régi hévvel vágtam bele a májusi születésnapi előkészületekbe. Be vagyunk oltva, és mire a kislányom újra iskolába megy (bármikor is legyen az), már védettek is leszünk mindketten. Istenem, micsoda különbség az egy évvel és a fél évvel ezelőtti állapotokhoz képest is. Legkisebb fogadott felnőtt lányom, amikor meghallotta a jó hírt, hogy beoltottak minket, azt mondta, „jaj, hol a naptáram, gyorsan véssem be, mikor találkozhatunk”… utána a középső is azt mondta, annyira jó, hogy idén, májusban és júniusban azért már megünnepelhetjük a szülinapokat. Bizony, meg.

Közben még a csapból is az folyt, hogy oltakozzunk, oltakozzunk, oltakozzunk, mindegy mivel, csak oltakozzunk. Elkeseredett küzdelem folyt a kórházakban a betegek életéért, idekint pedig az emberek védelméért. Társadalmi szolidaritásról beszéltem mindenkinek, aki csak élt és mozgott a környezetemben és a közösségi médiában. Társadalmi szolidaritás: két szó, amely sokkal, de sokkal többet jelent annál, amit valaha is gondoltunk. Mert szolidarítasz, amikor karácsonyi cipősdobozt készítesz össze, hogy a rászoruló gyerekek is kapjanak valamit az ünnepen, amikor élelmiszercsomagot osztasz, amikor szelektíven gyűjtöd a hulladékot, amikor magot teszel a madaraknak télen. Az oltás is egyfajta társadalmi szolidaritás, de más szinten, a tét az emberek egészsége, netán élete. Azt mondtam, most mutassuk meg, hogy merünk szolidaritást vállalni milliónyi honfitársunkkal, hogy nemcsak szidni tudjuk a világot, de képesek vagyunk tenni is érte.

Megkaptam a második Sinopharm oltást április 6-án, és vártam. Se mellékhatás, semmi bajom nem volt. Egy hónap múlva már abban a boldog tudatban találkoztam férjem felnőtt gyerekeivel és az unokákkal – akiket másfél éve nem láttunk –, hogy valószínűleg én is túl vagyok már árkon-bokron, védett vagyok. Boldogan mászkáltam maszk nélkül, amikortól lehetett. Aztán jöttek a hírek a kínai vakcináról, és egyre többször olvastam, milyen rossz hatásfokkal működik a vakcina – a hatvanon felülieknél. Az egy dolog, hogy akkor miért kapták ők először ezt az oltást, a magam dolgában nem voltam nyugtalan, én ennél bőven fiatalabb vagyok. De azért én is kezdtem elbizonytalanodni.

Itt az ideje, hogy tisztán lássak. Döntöttem, legyek biztos a dolgomban, és múlt héten elmentem egy laborra, megtudni, mit produkált bennem a Sinopharm. A döbbenet, ami leterített, elmondhatatlan volt. Kiderült, hogy 0,732 AU/ml az ellenanyag-szintem, miközben 8 AU/ml-nél kezdődik a védettség. Csalódottságomban bőgni kezdtem. Belegondoltam, hányszor voltam olyan helyzetben, teljesen gyanútlanul, amikor bárkitől elkaphattam volna a vírust: munkahelyen, boltban, az utcán. És elborzadtam attól, hogy ugyan betartottam minden aktuálisan előírt óvintézkedést, de mint kiderült, ettől még bármikor elkaphattam volna a vírust, miközben azt hittem, hogy védett vagyok.

Bőven nem vagyok még 60 éves, magas vérnyomásom viszont van. És most kiderül, hogy kaptam vakcinát, de nem vagyok védett, miközben még mindig azt mondogatja minden felelős (?) döntéshozó, hogy mindegyik vakcina véd. Van egy 14 éves lányom, aki még nem áll a saját lábán. Ki neveli fel, ha mi szülők belehalunk a vírusba, abban a boldog tudatban, hogy védettek vagyunk?

A kormány elhitette több százezer emberrel, hogy a Sinopharm jó és hatásos. Titkolták, de kiderült, hogy 60 év felettieknél nem is vizsgálták a hatékonyságát, miközben 60 év alatt sem lehetünk biztosak abban, hogy védettek vagyunk. Arra hivatkoztak, hogy ezt a vakcinát is bevizsgálta a hatóság – emlékszünk rá, milyen gyorsan, napok alatt kiadta a pozitív szakvéleményt az illetékes hazai intézet, miután a miniszterelnök ráparancsolt, hogy gyorsan meg kell ejteni a vizsgálatokat, amelyek normál esetben hónapokig eltartanak? És miután kiderült, hogy az Unió meg sem kapta értékelésre a kínai dokumentációt? És miért is kellett korlátozni a más vakcinák beszerzését? Csak hogy ne az átkozott, haldokló nyugat vakcinája mentse meg a magyar embereket, hanem a miniszterelnök nagy barátja és partnere, Kína?  

Most, hogy kiderült, a negyedik hullám fenyeget, és aki nem védett, az a delta vírusba is belehalhat, a miniszerelnök mintha kegyet gyakorolna – pedig csak a saját maga által okozott vészhelyzetet próbálja kivédeni – azt mondja, kaphatunk harmadik oltást. Nemcsak mi, negatívok. Mindenki. Nem mondja ki, hogy sokaknak hatástalan lötty a Sinopharm, de akkor is tudjuk: mindez nyílt beismerése annak, hogy a Kínából vásárolt cucc nem jó. És még aznap jön a felháborító ötlet Kásler minisztertől, hogy harmadiknak MINDENKI mást kapjon, mint amit elsőre kapott. Aki mRNS alapú oltást vett fel, az most esetleg kapjon kínait. Miért is? Mert már senkinek sem kell, tele a raktár vele, fel kéne használni.

A kormányfő büszkén mutatott példát, és anno Sinopharmmal oltakozott. Vajon neki mostanság megmérték a védettségét? Vajon ő jól alszik abban a tudatban, hogy védett? És, ha neki is hasonló az eredménye, mint az enyém, hajlandó oltakozni harmadszorra a sokat szidott Európa engedélyezte vakcinákkal? Jól alszik annak tudatában, hogy idős és akár nem is annyira idős magyarok százezrei maradtak védtelenül a játszmái miatt?

(Kiemelt kép: Egy férfi megkapja a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina második adagját az egri Markhot Ferenc Kórházban kialakított oltóponton 2021. június 14-én. Fotó: Komka Péter / MTI)

Horoszkóp

A cselédsajtó és a Karmelita udvartartásának agyhalott influenszerei Pankotai Lilivel szemben fel merték venni a kesztyűt. De micsoda bátorság kellett ehhez az elvtársaknak. 

Az elhibázott brüsszeli szankciók, azon belül is elsősorban az energiaszektort érintő korlátozások miatt alakult ki válság az EU-ban és így Magyarországon is – ez a kormányzati kommunikáció alfája és ómegája. A valóság ezt másként gondolja.