Földhő: elképesztő kincs van hazánk alatt, mégis alig használjuk ki
Akár a földgázt is kiválthatná, mégsem használjuk ki hazánk geológiai adottságait, pedig a földhő fűtésre, sőt, hűtésre is hasznosítható volna.
A földhő a gáz kiváltására hazánkban alkalmas alternatíva – mondta Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus és egyetemi professzor arra a felvetésre, hogy Magyarország kifűthető volna földgáz helyett földhővel. Magyarországon a földi hőáram, egyszerűsítve a Föld belsejéből kiáramló hő intenzitása, európai szinten kimagasló – válaszolta az Index kérdésére a szakértő a Másfél fok sajtóklubja után.
Megállapítható, hogy Magyarország nagy geotermikus potenciállal rendelkezik, ami elsősorban fűtésre és hűtésre is hasznosítható volna
– jelezte előadásában Mádlné Szőnyi Judit, hidrogeológus, az MTA doktora, egyetemi tanár az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékén, aki egyben a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra kutatóközpont vezetője. Megjegyezte, hogy villamos energia termelésére azonban már kevésbé lennének alkalmasak a geotermikus forrásaink.
Kiválthatná a földgázt, de nem használjuk ki
Ahogy azonban jelenleg használjuk ezeket a rendszereket, az nem fenntartható – jelezte a professzor. Szerinte ezen változtathat majd a vízkeretirányelv, ami 2027-től kötelezővé teszi a visszasajtolást. Ahhoz azonban, hogy ez ne szüljön komoly társadalmi ellenállást, akár mezőgazdasági oldalról, jelentős tudatosságnövelésre, illetve állami támogatásra és kutatásfejlesztésre is szükség volna. Csak akkor válhat fenntarthatóvá ez az energia, ha társadalmilag is fenntartható, és a felhasználók, illetve a beruházók is értik a lehetőségeket és a kockázatokat is.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. május 6., 14:34
Kenyai példára a geotermikus energiának szánna nagy szerepet a megújuló energiaforrások közül, jelezte Olaf Scholz német kancellár kétnapos kenyai útja végén.
Itthon
2023. január 15., 08:07
A Szegedi Hőszolgáltató Kft. inkább gázt választja a geotermikus energia helyett, hogy csökkentse a kevesebb felhasználás miatt járó kötbért.
Tech-Tudomány
2020. március 3., 14:00
A sekély geotermiában rejlő óriási lehetőségek komoly szerepet játszhatnak a jövőben minden magyar település életében, ezen a téren többek között Finnországtól tanulhatnánk nagyon sokat
– világított rá a hidrogeológus. Elmondta, hogy a geotermikus hasznosítás valamilyen sekély vagy mély kihasználási formája szinte mindenhol lehetséges az országban. Megjegyezte, hogy fontos a közvetlen hőhasznosítás fejlesztése és a földhőszivattyú-elterjesztés a földgázkiváltásra.
A földhő a gáz kiváltására hazánkban alkalmas alternatív
– jelezte az előadás során, megjegyezve, hogy a kiváltás mértéke a termálvízalapú feltárások gyarapodásával pontosítható. A közvetlen hőhasznosítás fejlesztési feltétele azonban a visszasajtolás intenzifikálása, és a korábban említett vízkeretirányelv is sürgeti a megoldást. A geotermikus energia kiaknázása településszintű tervezéssel valósulhat meg hatékonyan, azonban feltétele az épületek előzetes szigetelése. Rávilágított, hogy a környezeti mellett a gazdasági, sőt társadalmi fenntarthatóságra is törekedni kell. A fluidum magas oldottanyag-tartalma gazdasági előnyt jelenthet.
Mint mondta: bár Magyarországon a földi hőáram, vagyis a föld belsejéből kiáramló hő intenzitása alacsonyabb, mint Izlandon, de európai szinten kimagasló
– jelezte a sajtóesemény után az Index kérdésére a szakértő. „Mi több, nemcsak a hő, de a felszín alatti víz is nagy mennyiségben rendelkezésre áll, mely révén a hő a felszínre hozható. Ez adja a Pannon-medence, Magyarország és a környező országok egyedi helyzetét, geotermikus energiában való gazdagságát” – világított rá.
Persze van még hova fejlődne. Tavaly derült ki, hogy a Szegedi Hőszolgáltató Kft. inkább gázt választja a geotermikus energia helyett, hogy csökkentse a kevesebb felhasználás miatt járó kötbért. Erről itt olvashat bővebben.
A professzor kifejtette, hogy Magyarország távol fekszik az intenzív magmás tevékenységgel jellemzett lemezhatároktól, ami Izlandot a geotermikus energia fellegvárává teszi. Bár meg kell jegyezni, hogy Izland is csak a tizedik a geotermikus áramfejlesztésben kiemelkedő országok között, ahol az USA, Indonézia, Fülöp-szigetek és Törökország jár élen. Így hazánk és ezen országok kedvező geotermikus viszonyai és lehetőségei sem hasonlíthatók össze.
Hozzátette: Magyarország lehetőségei jóval kimagaslóbbak a közvetlen hőhasznosítás terén. Itt Európában a 4. helyen állunk 1,02 gigawatt hőkapacitással – mondta az Indexnek Mádlné Szőnyi Judit, megjegyezve, hogy látnunk kell a kiaknázatlan lehetőségeket is e téren, és ez adja a fejlesztések alapját. Ha a teljes hőenergia-termelést nézzük, akkor ma még csak 6,6 százaléka származik geotermikus energiából.
A MEKH 2022-es adatai alapján az éves földhőtermelés (2022): ~6.6 petajoule. Ahhoz, hogy 2030-ig elérjük a 12 petajoule-t, növelni kell a kiaknázást. „Magyarország földtani és vízföldtani adottságai alkalmasak erre, a kérdés az, hogy a 2022-ben bekövetkezett jogszabály-módosulás után a tavaly beadott nagyszámú geotermikus kutatási engedély mikor juthat a hasznosulási szakaszba.” Megjegyezte, hogy ez többéves munkafolyamat, és persze a kizárólag energetikailag használt víz visszasajtolását is meg kell oldani.
(Kiemelt kép: aGeiser Strokkur, Izland egyik legnépszerűbb gejzíre. Fotó: Joaquin Gomez Sastre/NurPhoto/AFP)
