Megmotozott hazafiak rendőrkaranténban

Hasonló tartalmú cikkeket a legfrissebb 168 óra hetilapban olvashat.

2021. október 24., 08:57

Szerző:

A mozgalmi szómágiák kulcsszava a rendcsinálás. Ahogy egykor az Érpataki Modell szlogenje leszögezte: „rendet kell tenni, mert rendnek kell lenni!” Hogy erre miért kizárólag a cigány szegregátumokban van szükség, azt csak az olyan idegenszívűek nem értik, mint én.

Olaszliszkán alaposan túltolták a rendőrbiciklit. Kezdődött azzal, hogy a község lakóinak október 15-re kijárási tilalmat rendeltek el. Szabad mozgásukban a sárospataki rendőrkapitány korlátozta őket péntek reggeltől másnap reggel nyolcig. Nem sújtotta természeti katasztrófa a térséget, elítélt sem szökött meg a közeli sátoraljaújhelyi fegyházból, csupán mintegy kétszáz ember cigánygyűlölő transzparenseket magasba tartva tartott megemlékezést egy tizenöt évvel ezelőtti, ép ésszel felfoghatatlan, brutális gyilkosság ártatlan áldozatára emlékezve.

Szögi Lajos tiszavasvári tanárt a Kossuth utcai család két férfitagja, idős és ifjú Horváth Dezső és a hozzájuk csatlakozó három rokon srác rángatta ki a kocsijából, és verte-rugdalta halálra. Félreértésből. Egymást hergelő primitív hisztériából. Ugyanis azt hitték, hogy az autó elütötte a család úton átszaladó kislányát. A gyereknek haja szála sem görbült, már a házban volt, amikor elkezdődött a két-három perc alatt lezajló lincselés.

Hasonló koszorúzásokra a tanárnak állított emlékhelyen évente sor kerül, de hogy egy megemlékezőre – becslésem szerint – minimum három erőszakszervezeti szakmunkás jusson, az alighanem példátlan a honi rendvédelem történetében.

Az egyik megyei portálon közölt verdikt szerint a Sárospataki Rendőrkapitányság vezetője „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 30. §-a, valamint a Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. BM rendelet 26. §-a alapján fokozott ellenőrzést rendelt el 2021. október 15-én 8 órától 2021. október 16-án 8 óráig a Sárospataki Rendőrkapitányság teljes közigazgatási területére”.

„Tegnap este jöttek a rendőrök, és összeírták, kik laknak a lakásban – magyarázza az emlékhellyel szemközti ház kerítése mögött telefonjával felvételt készítő asszony. – Közölték, hogy ma este nem mehetünk ki a kerítésen túlra.”

„Ha tudom, mik folynak itt, biztos nem veszem meg ezt a házat!” – vág közbe egy vékony férfi, alighanem a családfő. Ők a „szörnyű gyilkosság” után, 2008-ban kerültek ide. Fogalmuk sem volt arról, hogy a köztük és a közben már börtönben ülő Horváth família háza közötti telket pár évvel a tragédia után a Gój Motorosok vásárolták meg parkolónak.

„Ők most is voltak itt délelőtt” – jegyzi meg az asszony.

Kérdésemre, hogy Horváthék itt laknak-e most is, a fejét rázza. „Á, nem lakik ott senki. Azok elköltöztek valahova, mi sem tudjuk, hova. Akik kiszabadultak azóta a börtönből, azok se jártak itt. Én úgy tudom, hogy az öreg Dezsőn és a Fercsiken kívül már mindenki kijött. Ők viszont csak halottan fognak, mivel életfogytiglanit kaptak.”

Ők is hallottak arról, ami annak idején a Debreceni Ítélőtábla helyszíni tárgyalásán kiderült, vagyis hogy nem az akkor már első fokon elítélt anya, Horváth Dezsőné szájából hangzott el a lincselésre felszólító „Öld meg a magyart!” mondat. „Azt az unokatestvére, Ica kiabálta, akinek a fia is részt vett a gyilkosságban. Az ő kislányát évekkel azelőtt tényleg halálra gázolta egy autó” – erősíti meg, amit én is így tudtam, a kerítés mögül továbbra is bőszen kamerázó nő.

A rendezvény főszónoka viszont a gyűlölet-bűncselekményt kiváltó felszólítást a gyilkosságot végrehajtó férfiak szájába adja. Így kerekebb a történet. Csak épp nem igaz... A mozgalmárok szemében vörös posztónak számító jogvédők is képviseltették magukat, ahogy mondták, megfigyelőként. Hogy ez mit jelentett, nem magyarázták el. Nem vegyültek el a hazafias B-középbe, messziről nézték-hallgatták a cégüket is alaposan gyalázó műsort. Zajlott a megfigyelők megfigyelésének megfigyelése, mert hogy miközben a kerítéshez merészkedő cigány magyarokkal beszélgettünk, az egyre türelmetlenebbül várakozó magyar magyarok bőszen sasoltak. Dürrenmattnak (svájci, mint a sapka), aki remek krimit írt annak idején a témából, tetszett volna a szituáció... Nem igazán volt érthető, hogy a szlogenjük szerint bennünket szolgáló szálfatermetű gyakorlóruhások kit is akartak megvédeni, ugyanis a feltételezett veszélyeztetetteknek, vagyis a falu lakóinak tilos volt elhagyni a portájukat.

Vagyis okafogyottá vált az ellenőrzés célja, azaz „az Olaszliszkán lévő Szögi Lajos emlékhelyen történő megemlékezéssel összefüggésben a békés gyülekezési jog biztosítása, a rendezvényt provokatív módon megzavarni kívánó személyek kiszűrése, a közbiztonságot veszélyeztető cselekmények megelőzése, megakadályozása, a rendezvényre érkezők helyszínre történő biztonságos bekísérése, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök felfedése, valamint Olaszliszka közrendjének, közbiztonságának, a közlekedés rendjének fenntartása”. Ráadásul a rendőrség a mozgalmárok által tervezett fáklyás vonulást nem engedélyezte a faluban. Az emlékmű melletti száz méter hosszú, mindkét végén kordonnal lezárt útszakaszon aligha lehetett volna randalírozni. Legfeljebb, ha egymásnak esnek a mi hazánk fiai.

Nem lehet, hogy valójában a Készenléti Rendőrség éves gyakorlata zajlott Olaszliszkán, egy koszorúzási ünnepség alaposan túltolt biztosításának álcázva?

Ezt azonban alighanem a rendezvény szervezőivel is elfelejtették közölni. A mit sem sejtő autókkal, buszokkal érkezőket először a község előtt állították meg és igazoltatták a világítómellényes közegek, tudatva mindenkivel, hogy forduljon vissza Budapest felé, majd pár kilométerrel arrébb hajtson be balra. Ott aztán az első kordonnál újra ellenőrizték az okmányokat, a következőnél pedig már személyi motozásra, az autók átvizsgálására is sor került. Az amúgy példásan udvarias rendőrök nem siették el mindezt, a több száz méteres konvojt egyenként, egymás után komótosan kutatta át ugyanaz a három rendőr. Arra azért ügyeltek, hogy mire végeznek, be is sötétedjen.

Ez persze nem volt probléma, ugyanis a gyújtó hangú szónoklatokat megelőzően fáklyákat is osztogattak a népnek a fekete zubbonyos aktivisták. Igaz, hála a rendkívül akkurátus rendvédelmieknek, erre csak a rendezvény kezdési időpontjánál több mint egy órával később kerülhetett sor. Senkinek sem volt egy fikarcnyi kétsége afelől, hogy ez a késleltetési taktika a rendvédelmi stratégia lényege. No meg az is gyorsan leesett mindenkinek, még a nyilvánvaló szívatás miatt felháborodottan tiltakozóknak is, hogy ezt nem azok találták ki, akiket az utak eltorlaszolására kirendeltek. Mivelhogy maguk a rendőrök védekeztek azzal, hogy az egészről nem ők tehetnek, hanem a parancsnokaik.

A rendezvényt meghirdető mozgalom elnöke beszédében is kitért a rendvédelmi erők szereptévesztésére: miért nem a védtelen embereket legyilkoló „emberállatokat”, „etnikai terroristákat” stb. üldözik? Hogy a cigányokról beszél, azt itt mindenki tudta. Pedig ezek a hazánkfiai hatalomra kerülésük esetén százszázalékos béremelést ígértek a rendőröknek. Igaz, akkor már csendőrnek fogják hívni őket. Persze addigra a bennünket saját érdekünkben szelíden vegzáló rendőrök már a hamut is mamunak mondják. Ezt persze nem a kiváló szónok mondta, teszem hozzá.

A mozgalmi szómágiák kulcsszava is a „rendcsinálás” volt. Ahogy egykor a mozgalom Kommunista kiáltványának számító Érpataki modell szlogenje leszögezte: „Rendet kell tenni, mert rendnek kell lenni!” Hogy erre miért kizárólag a cigány szegregátumokban van szükség, azt csak az olyan idegenszívűek nem értik, mint például én.

Úgyhogy a rendpárti hazafiak most ismét megtapasztalhatták, milyen az, amikor a mi hazánk demokratikus rendőrsége rendet tesz. Ha majd egyszer megvalósul az áhított csendőrállam, akkor remélhetőleg minden sokkal emberszabásúbb lesz. Egyelőre be kell érnünk ezekkel a kemény gumibotok puha diktatúrájából átmentett rendőrállami módszerekkel.

Persze nem csak a kék egyenruhások, pontosabban az őket irányítók szívatták azokat, akik egy tragikusan meggyilkolt tanár emlékének adózva utaztak ide. A fekete egyenruhás hazafiak hordószónokai sem kímélték a publikumot. Fáklyák ide, nemzeti hevület oda, a nulla fok körüli hidegben öt radikális stand-upost végighallgatni embert próbáló kihívás. Kivált, hogy ugyanazokat az elcsépelt lózungokat kérődzik fel már harminc éve. Közben meg – „ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit teszek” – a regnáló rezsimmel folytatott egyoldalú szókaratén túl nem változik az égvilágon semmi. Dumaszínház.

Egyedül a szatmári református lelkésznek az Istentől elfordult ember esendőségére, ugyanakkor felelősségére figyelmeztető, a bűnt állami szintre emelő, a kereszténység álarcában tetszelgő, valójában istentelen hatalmat ostorozó morálfilozófiai eszmefuttatása volt méltó az áldozattá vált, példaértékű életet élő tanárhoz.

„Nem leszünk Cigányország!”, olvastam az egyik táblán.

De ahogy a dolgok állnak, normális Magyarország se leszünk egyhamar. Ezt jól elkúrtuk. Nem kicsit. Nagyon.

Tódor János

 

---

Horoszkóp

A cselédsajtó és a Karmelita udvartartásának agyhalott influenszerei Pankotai Lilivel szemben fel merték venni a kesztyűt. De micsoda bátorság kellett ehhez az elvtársaknak. 

Az elhibázott brüsszeli szankciók, azon belül is elsősorban az energiaszektort érintő korlátozások miatt alakult ki válság az EU-ban és így Magyarországon is – ez a kormányzati kommunikáció alfája és ómegája. A valóság ezt másként gondolja.

 

London, 1997. augusztus 31, vasárnap. Hogyan tudtad meg?  Ezt kérdeztük egymástól. Diana és Dodi autóbalesete 25 éve, vasárnap hajnalban történt, amikor az európaiak nagy többsége ágyban volt és aludt.