Íme, a tíz legfontosabb magyar olimpikon Tokióból
Akikre nagyon büszkék vagyunk.
Minden nehezen indult. A koronavírus alaposan kitolt a sportolókkal, volt, aki lemaradt az ötkarikás játékokról, de olyan is akadt, aki a megváltozott körülmények hatására nem tudta formába hozni magát. Az idősebb, sérülékenyebb, türelmetlenebb versenyzők tizedekben, centiméterekben, helyezésekben mérhető hátrányokat szenvedtek, ezáltal karrierek és egzisztenciák kerültek veszélybe. Ha a Japán közvéleményen múlott volna, összesen negyedszer, békeidőben viszont először maradt volna el olimpia, hiszen Tokióban a járvány okozta fertőzések és halálesetek rekordszámban jelentkeztek, ráadásul a szigorú egészségügyi intézkedések és korlátozások sem tudták az olimpiai falun kívül tartani a vírust.
Megkérdőjelezhetetlen fejlődés
Ilyen előzmények után felesleges spórolni a pozitív jelzőkkel: brutál jó olimpiát zártak a magyarok Tokióban. Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke 13 érmet jósolt, ehhez képest 20-at sikerült szerezni 6 arannyal, 7 ezüsttel és 7 bronzzal. Negyedszázaddal ezelőtt Atlantában voltunk legutóbb ennyire sikeresek, akkor 21-szer örülhettünk dobogós helyezésnek. Ezt követte Sydney a maga 17 érmével, majd négy évvel később Athénben lemásoltuk ezt a teljesítményt, mindkettőt 8-6-3-as leosztással.
Pekingben (2008) a kajak-kenusok léptek elő megmentőként, az utolsó előtti napon jött az első arany, végül összesen hárommal zártunk Vajda Attila, a Kovács Katalin – Dusev-Janics Natasa kajak páros, illetve a férfi vízilabda válogatott jóvoltából. A 10 érmes helyezésből a mostani olimpián visszavonuló Cseh László egymaga 3 ezüstöt szerzett. Londonban 18, Rióban 15 érmet hoztunk össze. A legutóbbi olimpián az úszók hozták az extrát, összesen 7 medált begyűjtve, Hosszú Katinka akkori szárnyalása (3 arany, 1 ezüst) hatalmas kontrasztban van a klasszis mostani leolvadásával.
Az előrelépés nem csak a medálok számában, hanem a sikersportági paletta színesedésében is jelentkezett. Míg a legutóbbi olimpián 4, addig most 9 sportágból érkeztek érmek. Szilágyi Áron, Berecz Zsombor, Tótka Sándor, Milák Kristóf, Mohamed Aida, Kozák Danuta és a női vízilabda-válogatott is történelmet írt, míg Lőrincz Tamás és Hosszú Katinka története filmvászonra kívánkozik. Születtek mémek, láthattunk nevetve és sírva befejezett magyar nyilatkozatokat. Lássuk, mire emlékezhetünk leginkább erről a zárt kapus olimpiáról.
(A 10 legfontosabb pillanat, eredmény, rekord között nem kívántunk sorrendezéssel különbséget tenni, mint ahogy arra sem törekedtünk, hogy csak a szépet és jót emeljük ki. Hat aranyérmesünk mindegyike valami utánozhatatlant, egyedit alkotott, így ők nem hiányozhattak a listáról, továbbá csapatsikerekből egyéneket emeltünk ki, de sporttörténelmi tettek okán ezt a kényszerűség szülte.)
Szilágyi Áron
Soha korábban nem sikerült valakinek három egymást követő olimpián megnyerni a kard egyénit. Mit lehet még ehhez hozzáfűzni? Például azt, hogy vívónk ezt 31 évesen követte el, vagyis még akár a következő két-három olimpián is a legnagyobb esélyesek között indulhat. A 168-on mi is foglalkoztunk azzal, hogy mitől lehetett Áron generációja verhetetlenje, a magyar vívósport immáron egy kiemelkedő alakja. Pszichológusa, Faludi Viktória szerint – a 2011 óta mentális szakemberekkel készülő sportoló – önismeretben vált a legjobbá.
A Vasas vívója elismerte, hogy ugyan egy-egy pillanatra megbillent az önbizalma, de koncentrációs képességeinek köszönhetően sikerült minden negatív gondolatot kizárnia, felszívta magát, és úrrá lett a kríziseken, így nyerhetett Tokióban. Athén olimpiai aranyérmes kardozója, Aldo Montano mondta azt róla, hogy lehetne kicsit barátságosabb is. A Vasas kardozója erre azzal reagált, hogy kerüli a számára fárasztó szociális köröket, emiatt tűnhet morózusnak, de versenynapokon csak a belső világában szeret időzni, mint látjuk, ez eredményességének egyik kulcsa.
Berecz Zsombor
„Nem rossz így befejezni” – mondta a finn dingi vitorlás hajóosztály ezüstérmese a sikere után. Berecz Zsombor 20 évet tett abba bele, hogy egyszer egy ekkora eredmény részese lehessen, ám most már úgy érzi, véget vethet sportpályafutásának. Már az önmagában csoda, hogy egy velencei-tavi és balatoni hajós évek óta képes a sportág legnagyobbjaival felvenni a küzdelmet, de ő 2018-ban Aarhusban világbajnok lett, a 2020-as és ’21-es Eb-t is az első helyen fejezte be. De az olimpia más tészta, ezzel feltehette volna a koronát a karrierjére.
Nem nyert, de úgy örült ennek a második helynek, mintha győzött volna. Maga is elismerte, hogy még ő sem látott magánál boldogabb ezüstérmest. Viszont – ahogy fogalmazott – ez volt az utolsó tánc, mert ez a hajóosztály kifutott az olimpiai programból. Az egyik legőszintébben, legszimpatikusabban nyilatkozó érmesünk volt Tokióban, az ilyen gondolatokat nehezen feledi az ember: „Nincs az az isten, hogy még egy olimpiára felkészüljek versenyzőként, elég sokat nélkülözött a családom, fontos éveket hagytam ki a gyerekeim életéből, úgyhogy itt az idő, hogy velük legyek és élvezzem az életet.”
Tótka Sándor
Népmesei történet az övé, egy kis békés megyei városból, Gyomaendrődről 20 éves kora környékén elindult szerencsét próbálni, meghódította a fővárost, az Újpest klasszisaként lett világ- és Európa-bajnok. Az i-re a pontot Tokióban tette fel kajak 200-on (a szám utolsó bajnoka, Párizsban már nem rendeznek ezen a távon versenyt), pedig győzelme után hosszú másodpercekig nem mert örülni, addigi élete legmeghatározóbb pillanataiban csak az eredményjelzőnek hitt, majd sírásban tört ki.
Sikerében elévülhetetlen érdemei voltak feleségének, Tótka-Kovács Ágnesnek, akivel a koronavírus kitörésekor Gyomaendrődön egy vízparti nyaralóba költöztek, hogy onnan kontrollálják a lehető legprofibb és legnyugodtabb felkészülést. Felesége felelt Tótka speciális étrendjéért, ezen kívül külön figyelmet fordítottak a fizioterápiára, helyes légzéstechnikára és Lénárt Ágota sportpszichológussal a mentális felkészülésre. Megérte, hiszen ebben a plusz egy évben sem lazítottak, ennek láthattuk eredményét.
Milák Kristóf
Az ember, aki olimpiai bajnoki címe után olyan képet vágott, mintha citromba harapott volna, mert elmondása szerint egyáltalán nem volt megelégedve a 200 pillangón bemutatott úszásával. Azzal az úszással, amelyet a legenda, Michael Phelps is megdicsért, mellesleg olimpiai csúcsot úszott. Bezzeg a 100 pillangó után látványosan mosolygott, pedig csak ezüstöt nyert, sőt, nem győzte dicsérni ellenfelét, és eufórikus hangulatban mesélt arról, hogy mennyire jót csatázott. Ilyen egy igazi sportember?
Egy első, egy második és ötödik hellyel fejezte be az olimpiát, így nem kevesebb, mint 100 millió Ft-tal gazdagodott. Ahogy arról a 168-on is beszámoltunk, még így sem ő a legtöbbet kereső olimpikon, hanem Csipes Tamara, aki a női kajaknégyessel címet védett, egyesben ezüst-, párosban pedig negyedik lett. A jutalomdobogó harmadik helyén Szilágyi Áron és Bodonyi Dóra (kajak) végzett.
Mohamed Aida
A női tőrválogatott hetedik helye megsüvegelendő, de önmagában nem férne fel egy 10-es listára. Az egyik válogatott versenyző szereplése viszont sporttörténelmi esemény, hiszen Mohamed Aida az utolsó helyosztón, Egyiptom ellen beállhatott Kreiss Fanni helyére, ezzel az UTE 45 éves sportolója a hetedik olimpiáján szerepelhetett. Nem akárkiket, Gerevich Aladárt és Gádorfalvi Áront előzte meg a listán.
Az már szinte mellékes, hogy milyen módon jutott ki az olimpiára, vagy szóba álltak-e vele csapattársai, mert Egyiptom ellen hallható volt, ahogy egy csapatként hangosan bíztatták a többiek annak ellenére, hogy nem barátkoztak vele. Mohamed Aida a rekord ellenére nem volt felhőtlenül boldog, mert érzése szerint benne maradt a tőrválogatottban egy jó szereplés. Most ennyire futotta az erőből, legalább a balhét elkerültük a tornán.
Kozák Danuta
Hatodik olimpiai aranyával minden idők legeredményesebb magyar női olimpikonja lett, megelőzve az ötszörös győztes tornász Keleti Ágnest és az úszó Egerszegi Krisztinát. Az örökrangsorban utolérte Kovács Pált és Kárpáti Rudolfot, és megérkezett a nyolcszoros bajnok Gerevich Aladár mögé. „Olimpiát nyerni hatalmas dolog, és az, hogy ez nekem hatszor megadatott, óriási élmény” - nyilatkozta az éremátadást követően Kozák Danuta.
Közhely, de igaz, hogy egy olimpiai elsőség mögött sok munkát és még több lemondást találunk. A Nemzeti Sportnak adott nyilatkozatában erre világított rá: „Az biztos, hogy ez egy életre szóló diadal: voltak benne nehéz pillanatok, hiszen az sosem könnyű, amikor úgy indulsz el edzésre, hogy a lányod sírva kérdezi, mikor lesz már vége ennek a hülye olimpiának. Te meg számolsz vissza, hogy már csak három, már csak kettő, és egyre inkább azt érzed, legyünk már rajta túl. Volt benne sok szenvedés, rengeteg keserűség, de mégiscsak sikerült elérni idáig, és ennek nagyon örülök.”
Az aranyérmes Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna és Bodonyi Dóra (b-j) a női kajaknégyesek 500 méteres versenyének eredményhirdetése után a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Sea Forest Kajak-kenu Pályán 2021. augusztus 7-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI
Kopasz Bálint
Ha már lemondások, akkor nem szabad elmenni Kopasz Bálint teljesítménye mellett. A K-1 1000 méteres versenyszámában aranyérmes versenyző bevallotta, hogy 15 éves kora óta szeretne barátnőt, de ez neki nem adatott meg, mert a siker érdekében kihagyta a bulikat. Nem barátkozott senkivel, hogy felérjen a csúcsra.
24 évesen úgy érezhetné, hogy na, most eljött a pillanat, hogy picit kiengedjen, és valljuk be, ez sok sportolóval megesett már. De aki a legszebb kamaszéveit ilyen fokú spártai önszigorban tölti, az inkább további címekről álmodik. Kopasz Bálint világ- és Európa-bajnok, illetve most már olimpiai csúccsal Tokió bajnoka is. A távon 1968-ban nyertünk utoljára, ráadásul most kettős magyar siker született, mert az ezüstöt Varga Ádám seperte be – honfitársak a királyszámban még sosem foglalták el a dobogó első két helyét, ez is egy kellemes újdonság.
Lőrincz Tamás
Visszavonulás előtt az utolsó nagy dobásnál egy utolsó nagyot dobott Lőrincz Tamás, aki ezzel egy hollywoodi zsánert emelt át a valóságba. A kiöregedett főhős még bevállal egy utolsó melót, és nyilván ez lesz a legnehezebb, legvéresebb, de a legnagyobb szakmai siker. A kötöttfogásúak 77 kg-os mezőnyében 34 évesen indult, egy nála 12 évvel fiatalabb grúzt győzött le a döntőben.
Az ünnepi pillanatok is könnyen mémesülhetnek, hiszen edzője, Sike András egy gyönyörű ugrással terítette le tanítványát, aki nem is értette az egészet. „Csak azt éreztem, hogy egyszer csak ott termett Sike Bandi, és azzal eldőlünk. Azt hittem, le akar szaltózni vagy ilyesmi, nem is értettem...” – vallotta Lőrincz Tamás. A teljes olimpiai öröm azért elmaradt, mert testvére, Viktor a 87 kg-osok között kikapott a fináléban és csak ezüstöt szerzett.
Hosszú Katinka
Ezt Hosszú Katinka sem így szerette volna. Nem csak a kvázi eredménytelenség lehetett kellemetlen gyomros a Rióban három aranyat nyerő úszónőnek, hanem az a politikai vircsaft, ami uralta a kommentfalakat a tokiói teljesítménye után. Az indulatok elszabadultak, aki élt és mozgott, véleményt formált az Iron Lady személyéről a 200 pillangó dobása után. A sporteredmények szinte már a háttérbe szorultak, pedig csupán annyi történt, hogy a teljesítménye jóval elmaradt a várakozásoktól. Ez a 2021-es olimpia és a nyomában felcsapó káosz még sokáig beszédtéma marad.
Cseh László
Friedrich Nietzsche után szabadon azt mondhatjuk Cseh Lászlóról, hogy emberi, nagyon is emberi, és talán ez okozta az ő mérhetetlen népszerűségét a magyar sportszeretők körében. Cseh ugyanis a legjobbak egyike volt, de nem sikerült számára az áttörés, négyszer is „csak” ezüstig jutott az olimpiákon, mindezt végig méltósággal, kellő tartással és nyugalommal nyugtázta. Rióban 35 évesen versenyzett, végigcsinált egy öt éves felkészülést, megfáradtan, de elégedetten mond búcsút az uszodának, mi pedig búcsúzunk az emberarcú sportolótól.
(Kiemelt kép: Milák Kristóf, a 200 méteres pillangóúszás olimpiai bajnoka, a 100 méteres pillangóúszás ezüstérmese a tokiói olimpiáról hazatérő magyar csapat ünnepélyes fogadásán a BOK Csarnokban 2021. augusztus 9-én. Fotó: Máthé Zoltán /MTI)
