Külön, de közös hangon

DK: Legyen Európai Egyesült Államok!

Dobrev Klára, a DK EP-listavezetője szerint az uniós választás európai tétje, hogy többségben lesznek-e az Európát erősítő pártok.

– Minden mérsékelt párt, legyen az kereszténydemokrata, szociáldemokrata, liberális vagy zöld, hatékonyabb, erősebb Európát akar. Vannak, akik a klímaváltozás kezelését, vannak, akik a jogállam erősebb védelmét hangsúlyozzák, sokan – elismerve az előzőek fontosságát – a DK-hoz hasonlóan a szociális Európa megteremtéséért küzdenek. Ez ugyanis az első lépés az általunk óhajtott Európai Egyesült Államok felé – mondja. Dobrev Klára úgy véli, a választás magyar tétje, benne leszünk-e a formálódó, a mainál jóval erősebb unióban, vagy kimaradunk. Szerinte Orbán Viktor nemcsak a Néppártból, hanem az unióból is kifelé oldalaz.

– Fontos, hogy megmutassuk, Magyarország nem egyenlő Orbánnal, tegyünk azért, hogy ne tudjon minket magával rántani – teszi hozzá. Dobrev Klára úgy látja, Európa változás előtt áll: most dől el, képes lesz-e a jelenlegi gazdasági közösségből a polgárok hétköznapjaival foglalkozó közösséggé válni.

– Mi azért beszélünk európai minimálnyugdíjról, egységes uniós minimálbérről, családi pótlékról, mert abban hiszünk, hogy hatékony és erős akkor lesz az unió, ha ötszázmillió ember közösségeként működik. Ha az EU polgárai közt túlzott egyenlőtlenségek vannak, akkor azok az egész közösséget gyengítik. Hiába azonosak a jogaink, ha a lehetőségeink különbözők.

Dobrev Klára szerint az Európai Egyesült Államok létrejöttével feleslegessé válna az átláthatatlanul működő Európai Tanács. A DK a mutyik, a háttéralkuk, a homályos döntéshozatalok tanácsa helyett egy második kamara létrehozását támogatja az Európai Parlamentben.

MSZP–P: Szociális uniót!

Tóth Bertalan, az MSZP–Párbeszéd szocialista listavezetője szerint az az EP-választás belpolitikai tétje, hogy hány olyan képviselő lesz, aki Magyarország érdekeit képviseli, mert úgy véli, a fideszes jelöltek erre nem képesek. Ők szerinte éppen kisodródnak az Európai Néppártból. A szavazás külpolitikai jelentőségének azt tartja, hogy az Európa békéjéért, biztonságáért dolgozó pártcsaládok megőrzik-e a többségüket, és meg tudják-e állítani a szélsőjobboldali, populista politikusok nyomulását.

Azt mondja, elsősorban szociális területen kellene Európának megújulnia. A szocialisták szerint uniós minimálbérre, családi pótlékra és nyugdíjra lenne szükség, a munkavállalói jogokat pedig erősíteni kellene, és jobban védeni. Tóth Bertalan úgy véli, az uniót érő biztonsági kihívásokra csak közösen lehet reagálni: ezért támogatják a határvédelemmel foglalkozó szervezet, a Frontex megerősítését, az európai haderő létrehozását, a terrorizmus elleni közös fellépést.

Programjukban az is szerepel, hogy a víz- és levegőminőség, a klímaváltozás tekintetében a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok bevezetését kell elérni. A bürokráciacsökkentés mellett az uniós döntések átláthatósága mellett kardoskodnak.

– Abban hiszünk, hogy a határozatoknak ott kell születniük, ahol a döntéshozatali folyamat a legátláthatóbb és a népképviseletet szolgálja, vagyis az Európai Parlamentben – teszi hozzá.

Jávor Benedek, az MSZP-P közös uniós listájának párbeszédes jelöltje szerint a választás elsődleges tétje, hogy az európai együttműködést aláásni akaró politikai erők a periférián maradnak-e, vagy blokkolni tudják az unió erősítését, javítását. Úgy látja, a választás belpolitikai tétje az, hogy az ellenzéki pártok EP-választáson elért eredménye mekkora lendületet ad majd az őszi önkormányzati választásokra. A Párbeszéd jelöltje szerint féloldalasan fejlődött az uniós integráció: megerősödött a piaci, pénzügyi együttműködés, de ezt nem követte a társadalmi integráció, óriási különbségek vannak a nyugati és a déli, valamint nyugati és keleti országok bérviszonyai, szociális helyzete, munkavédelmi szabályai között. Létre kell hozni egy európai szociális uniót, amelynek alapelveit 2017-ben Göteborgban az Európai Unió elfogadta. Szükséges a klímaváltozás kordában tartása is. A levegőszennyezés csökkentését is el kell érni, hiszen az Európában négyszázezer ember halálát okozza. A biztonságpolitikában egységes európai külpolitikai fellépésre van szükség, kvázi uniós külügyi posztra, de a katonai biztonsági együttműködés összehangolása is elengedhetetlen. Az MSZP–Párbeszéd az európai minimálbér és a minimálnyugdíj bevezetését szeretné elérni. Az uniónak negyvenezer munkatársa van, ez kevesebb, mint a párizsi városháza alkalmazottainak száma. Úgy gondolja, nincs a populisták által emlegetett vállalhatatlan bürokrácia az unióban, de a párhuzamosságok kiküszöbölésére szükség lehet.

LMP: Megállítani

a klímaváltozást!

Vágó Gábor, az LMP listavezetője szerint az EP-választás lényegében klímaválasztás.

– Az a tét, hogy képesek leszünk-e megállítani a klímaváltozást. Ehhez a legnagyobb környezetszennyező vállalatok károsanyag-kibocsátását meg kell fékeznünk – mondja. Vágó Gábor szerint az elmúlt ciklusban a Zöldek napirendre tették a kérdést, a következő időszakban pedig az a feladat, hogy meg is oldják a problémát.

Úgy véli, az unió irányítási módján is változtatni kell, hogy ne a nagyvállalatok érdekei mentén szülessenek a döntések. Az unión belül intézményi reformot kell végrehajtani, amihez alapszerződés szükséges. A Zöldek az állampolgárok részvételét erősítenék.

– Az elmúlt időszak EP-képviselőinek legnagyobb hibája az volt, hogy képtelenek voltak az európai szintű vitákat a magyar nyilvánosság elé vinni. Ehelyett a belpolitikai csatározásokat exportálták Brüsszelbe. Személyes vállalásom, hogy a következő öt évben Magyarországon arról szeretnék beszélni, ami az unióban éppen terítéken van – mondja. Vágó Gábor szerint meg kell állítani Európa szétszakadását: mára a német–francia tengely, az eurózóna országai mellett az újonnan csatlakozó, de az eurót még be nem vezető tagállamok alkotják az uniót. Európa gazdaságát szerinte úgy kellene átalakítani, hogy a zöldiparban legyenek fejlesztések, a kis- és középvállalkozások kapjanak kutatásfejlesztési támogatást, így megállíthatnák, hogy a tőke dominanciája elszívja a tehetségeket akár Magyarországról is.

Momentum: Kötelező uniós ügyészséget!

Cseh Katalin, a Momentum listavezetője szerint a választás tétje, hogy meg tudjuk-e menteni az uniós pénzeket Magyarország számára. Európában többen azon gondolkodnak, hogy a jogállamiság megtiprása miatt megvonják-e az uniós forrásokat az Orbán-kormánytól. A Momentum azt javasolja, hogy csak kórházra, iskolára, munkahelyekre lehessen ezeket a pénzeket fordítani. A forrásokat ne a korrupt magyar kormány, hanem az unió kezelje, legyen kötelező az uniós ügyészséghez való csatlakozás.

– A jövőnk azon múlik, hogy az Európa-ellenes populisták, a Salvinik, az Orbánok győzedelmeskednek, vagy azok, akik megreformálják, megerősítik Európát – teszi hozzá Cseh Katalin. Úgy látja, Európa sok kihívás előtt áll, ezek közül a legkomolyabb a jóléti állam válsága.

– Én olyan Európában hiszek, amely meg tudja védeni állampolgárait a külső vagy a belső veszélyek ellen. Európának erős eszközökre van szüksége, hogy fel tudjon lépni a magyar emberek jogainak megtiprása ellen, vagy akkor, ha a sajtószabadságot korlátozzák egy uniós tagországban. Európa most nem elég erős – mondja.

A Momentum szerint közös uniós határvédelemre, európai hadseregre és közös titkosszolgálatra van szükség. Szerintük Európa nem elég hatékony, közvetlenül választanák meg a bizottsági elnököt, európai pártlistákra lehetne szavazni, megszüntetnék a strasbourgi székhelyt, mert az sok pénzt visz.

– A környezetvédelem érdekében korlátok közé kell szorítanunk az üvegházhatású gázok kibocsátását. A kerozint meg kell adóztatni, hiszen a repülőgépek szennyezik a leginkább a levegőt – sorolja Cseh Katalin.

Jobbik:

Több szolidaritást!

– Az uniós választások tétje minden eddiginél nagyobb. Orbán Viktor politikája egyre elszigeteltebbé teszi hazánkat Európában, hosszú távon pedig azzal fenyeget, hogy kikerülünk az európai közösségből, és egy bérrabszolgaságon alapuló, bezárkózó, féldiktatórikus rezsim épül ki Magyarországon – állítja Gyöngyösi Márton, a Jobbik uniós listavezetője. Szerinte „belpolitikailag tény, hogy az európai parlamenti választás lendületet adhat az őszi önkormányzati kampányhoz”. Úgy véli, Európának több szolidaritásra van szüksége. A Jobbik programjában az EU alapító atyái által vallott kereszténydemokrata elvekre hivatkoznak. Gyöngyösi szerint „mára az unió egy, a gazdasági érdekeket sokszor az értékek elé helyező szervezet lett. Mi úgy gondoljuk, Európának keresztény értékrenden alapuló, demokratikus és szociálisan igazságos közösséggé kell válnia, és a mostani gazdaságorientált szemlélet felől az értékelvűség felé kell mozdulnia.”

– A biztonság és a környezetvédelem terén szoros összefogást szorgalmazunk, hiszen tagállami szinten ezek ma már aligha kezelhetők. Szeretnénk, ha Európa egységesen tudna fellépni határainak védelméért. Az uniós bürokrácia tekintetében áttekintenénk, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyeket uniós szinten tudunk hatásosabban kezelni, és oda csoportosítanánk erőforrásokat, ugyanakkor a fölösleges struktúrákat leépítenénk. A Jobbik béruniós kezdeményezésével átfogó programot tett le az asztalra a bérkülönbségek enyhítése érdekében, ennek mentén szeretnénk tovább dolgozni.

Kutyapárt: Szilvát a nejlonzacskóba!

Az ország számára az Orbán-kormány leváltása és a régi ellenzéki pártok fennmaradása a tét, ezért dolgozik most 500 millió európai – mondja Döme Zsuzsanna, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője. – Ám ezt nem látjuk ennyire reálisnak, feltehetően mi akadályozzuk ezt, hiszen nem fogunk össze más pártokkal. Akik korábban minket támogattak, most próbáljanak nem ránk szavazni, és ne juttassanak be minket az uniós parlamentbe, mert ha most jól szereplünk, a magyar Országgyűlésbe is bekerülünk.

Döme Zsuzsanna szerint ha mégis bejutnak az unió parlamentjébe, azonnal népjóléti intézkedésekbe fognak, bevezetik a sziesztát. Terveik szerint az egységesebb, szebb, összetartóbb unió érdekében az összes ország valamennyi nemzeti ünnepét hivatalossá teszik egész Európában.

– Így átérezhetjük idehaza, hogy milyen például olasznak lenni, és ők is megtudnák, milyen október 23-án magyarnak lenni – magyarázza.

Az ország fölé terveznek egy felüljárót, hogy könnyen el lehessen menni Nyugat-Európa felé. De ez a felüljáró kétirányú lesz: a Nyugat hazugságaitól megcsömörlött magyarok is haza tudnak majd rajta jönni.

– Gazdaságosabb lenne, ha az orvosaink kint maradnának Európában, s köteleznénk őket, vigyék ki a magyar betegeket, akik így korszerű körülmények között gyógyulhatnának. A külföldön kertekben, mosodákban, konyhákon dolgozó diplomásainknak meghirdetnénk a Hozd haza a munkád! programot. Így a piszkos edényeket hazahozhatnák, és családjuk körében elmosogathatnának.

Döme Zsuzsanna szerint a klímaválság meg fog állni a határon, foglalkozzon ezzel a jelenséggel Európa, a magyarok közben nyugodtan csomagolhatják nejlonzacskóba – akár szemenként is – a szilvát. De gondolkodnak az egynapos évszakokban is, mert ha csak egy-egy napig lenne hideg vagy meleg, annak mindenki örülne. / Pungor András