Hatalmi játszmák áldozata
Az ENSZ szerint az arab világ egyik legelmaradottabb és legszegényebb országa történelmének eddigi legsúlyosabb válságát éli át. A 29 milliós állam lakosságának a 80 százaléka segélyeken él. Az országban dúló harcokban és tömeges megbetegedésekben tavaly 230 ezer ember vesztette életét. Többen a nyugati kormányok felelősségét róják fel, egyebek közt a fegyverkereskedelemben játszott brit és amerikai szerepet. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ezek a hatalmak jelentős mértékben visszanyesték az idei humanitárius segélyeket.
A nyomásgyakorlásból az ENSZ is kiveszi a részét: a nemzetközi szervezet a felére csökkentette a világélelmezési program keretében nyújtott élelmiszer-támogatás mértékét, valamint 189 kórház finanszírozását mérsékelte. Mindezek miatt nem csoda, hogy az összeomlás szélén az ország egészségügyi rendszere, olyannyira, hogy a WHO előzetes számítása 42 ezerre jósolja a koronavírus okozta halálesetek számát, és 93 százalékosra az átfertőzöttséget. Egyes jelentések szerint a helyi klinikák többeket elutasítanak, mert nincs elég orvosi oxigénpalack, illetve védőfelszerelés.
Mindezek ellenére több ezerre tehető azoknak a száma, akik ebben a nyersanyagszegény országban szeretnének új életet kezdeni. A nemzetközi migrációs szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az Etiópiából és Szomáliából érkező bevándorlók sok esetben nincsenek tisztában a Jemenben uralkodó közállapotokkal, ezért rendkívül kiszolgáltatottak az embercsempészeknek.
A mai értelemben vett Jemen 1990-ben alakult, amikor az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia által támogatott Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemen) egyesült az addig a Szovjetunióhoz hűséges Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal (Dél-Jemennel). Az országegyesítés ellenére a társadalmi, vallási, nyelvi különbségek mind a mai napig nem csitulnak Észak és Dél között, egyes szeparatista csoportok ezt meglovagolva jóval nagyobb autonómiát szeretnének kiharcolni Délen.
A megoldatlan problémagócok egyvelege egyre csak nő. A húszi felkelők és a rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között zajló polgárháború befejezése hiú ábrándnak tűnik. Szaúd-Arábia okkal tart attól, hogy regionális riválisa, Irán, a síita felkelők térnyerésének következtében megvetheti a lábát az Arab-félszigeten. A perzsa állam és a húszik között fennálló geopolitikai szövetség Irán részéről a szaúdi és az amerikai befolyás csökkentését, míg a felkelők részéről a nyugatbarát jemeni kormány eltávolítását célozza.
A háború beszüntetése érdekében történtek ugyan lépések az elmúlt években, ám a konfliktus békés rendezése még várat magára, annál is inkább, mert április 26-án a szakadárok kikiáltották a déli országrész autonómiáját, felrúgva a nemzetközileg elismert kormánnyal korábban megkötött egyezséget.
A legfrissebb fontos fejlemény az, hogy a múlt hét elején – a Jemenbe akkreditált szaúdi nagykövet közlése szerint – tűzszüneti megállapodást kötött a jemeni kormány a déli szeparatista lázadókkal, és elhatározták, hogy béketárgyalások kezdődnek Szaúd-Arábiában. Röviddel ezután azonban a húszik – ahogy a saját tévéjük állította – nagyszabású támadást hajtottak végre mélyen szaúdi területen belül. A szaúdi vezetésű arab koalíciós erők ezzel egy időben arról számoltak be, hogy semlegesítették a húszik egyik ballisztikus rakétáját, amellyel a szaúdi fővárost, Rijádot vették célba. Az arab koalíció másnap a jemeni kormány és a déli szeparatista lázadók állítólagos tűzszünetének felügyeletére csapatokat telepített a jemeni Abján tartományba és a szomszédos Sabva olajtermelő vidékre. / Szurok Dávid
