Győrből a nagyvilágba

1995-ben alapította meg a céget Csizmadia Péter és Varga Gábor, akiknek a háta mögött jelentős németországi tapasztalat állt. Ott jóval korábban felismerték a zöldtető jelentőségét és Németország járt az élen a sikeres technológia kifejlesztésében is. Itt szerzett ismereteikkel a két szakember belevágott a győri vállalkozásba. Amíg a cég ma már az USA-tól Oroszországig nyeri el a pályázatokat, addig itthon igyekszik segíteni a potenciális felhasználókat abban, hogy ismerjék meg ennek az módszernek az előnyeit. Ezért is menedzselték a Cser Kiadónál, hogy az jelentesse meg a Zöldtetők című tematikus könyvet, mely a szakma és a zöldtetők iránt érdeklődő laikusok számára is közérthetően összegzi ezt az építészeti lehetőséget.

Mit is tud a zöldtető? Azon túl, hogy barátságossá teszi a városképet – hiszen valóban üdítő látvány a cserepes és lapostetők között feltűnő zöld -, a zöldtetők tárolják a vizet, késleltetik a vízlefolyást és elpárologtatják a csapadékot. A rendszer a csapadékvizet évszaktól függetlenül tárolja, így a növények fejlődését is szolgálja anélkül, hogy károsítaná a tetőszerkezetet. A növényesített épület klímája költséghatékony és élhető a nyári nagy melegben klímaberendezések nélkül. Ez pedig messze túlmutat az adott épület tulajdonságainak jobbá tételén, hiszen könnyen belátható, hogy minél kevesebb klímaberendezés működik egy városban, annál kevésbé növekszik a levegő hőmérséklete.

A klímaváltozás egyik jelensége a hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék, amit a hagyományos tetőkön található eresz- és egyéb csatornák már nem tudnak jól elvezetni. Ezzel szemben a zöldtető egyik nagyszerű tulajdonsága az, hogy lassítja a csapadékvíz levezetését, tehermentesítve ezzel a városi csatornahálózatot. A zöldtetős szerkezet megfelelő mennyiségű csapadékvizet tárol, mely az oda telepített növények fenntartásához elengedhetetlen. Az APP Kft. innovatív mérnökei folyamatosan tesztelik, továbbfejlesztik azt a hatásos zöldtetőrendszert, mely még a legnagyobb, özönvízszerű esőzések vízmennyiségét is megtartja, minimalizálva a túlfolyás mértékét, csökkentve ezzel a csatornaterhelést, ami könnyebbség a környezetnek, a hálózatnak és a pénztárcának egyaránt.

Amiről itthon keveset tudnak, hogy a zöldtető egyben a rekreáció tere is. Ugyan úgy használható, mint egy kert, ami azonban a városi környezetben csak igen korlátozott mértékben áll rendelkezésre. A cég Koppenhágában például aktívan művelhető közösségi kertet telepített egy nagyobb lakótömb tetejére (Urban farming projekt). ---KÉP!!!___

Ugyancsak egy dán projekt a dán királynő egyik nyári rezidenciája közvetlen közelében az Aarhus melletti Højbjergben található Moesgard Museum. A Ferencz Marcel és munkatársai tervezte új, Budapesti Néprajzi Múzeumhoz nagyon hasonló tetőmegoldás a talajból ferdén kiemelkedő, a talajszintet zöldtetővel összekötő modernista épület is azt példázza, a zöldtetős technológia sikeres. ( A Ferencz Marcellal készült interjúnk a36. oldalon olvasható. / a szerk.)

Mi van itthon, milyen a hazai érdeklődés a zöldtetős beépítések iránt? Lassan, de talán kezdik a hazai megrendelők is megérteni a zöldtető jelentőségét, valamint azt, hogy minőségi munkát leginkább akkor lehet megvalósítani, ha már a tervezés folyamatában számolunk a zöld felületekkel. Nem mindegy, hogy egy családi ház, egy irodaház, vagy egy hatalmas csarnok tetőfelületével kell számolni, de a kellő előkészítés mellett az APP Kft. szinte minden felületre és teherbírásra képes zöldtetőt telepíteni. A hazai sikerek egyik eddigi csúcsa a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep 22 650 m2-es tetőfelületének bezöldítése mindössze 15 nap alatt. Másik kiemelt projekt a 2018-ban átadott „jövő munkahelye” címet megcélzó Magyarország egyik legnagyobb irodaházának a Magyar Telekom Székháznak a nemzetközi trendeket követő, 700 m2-en extenzív, 2500 m2-en intenzív, járható zöldtetőjének kialakítása.

A szakterület árnyoldaláról viszont nem lehet elfeledkeznünk. A zöldtetős beépítések első hulláma Magyarországon nagyjából 10 évvel ezelőtt zajlott le, majd némi hallgatás után napjainkban ismét reneszánszát éli. Látszólag. Az öröm ugyanis inkább keserű, hiszen, ahogy arra Csabina Péter, az APP Kft. műszaki tanácsadója és Pottyondy Gábor táj- és kertépítész is felhívta a figyelmet, manapság a legtöbb zöldtető-telepítést nem az építészeti jobbító szándék, hanem az építésügyi szabályozások lehetőségeinek kiaknázása vezérli. Jelenleg a jog lehetőséget ad arra, hogy zöldtető-telepítéssel javítani lehessen az építendő ház zöldterületi mutatóit, így a beruházó inkább vállalja, hogy a tetőn – ha látszatmegoldásból is – kiképez valamilyen zöld felületet, hogy cserébe újabb értékes beépítendő négyzetmétereket nyerjen. Ezért alapvetően gazdasági, és nem a városok klímáját, élhetőségét javító szándék sarkallja a beruházót a zöldtetők telepítésére, amihez még a rosszul megfogalmazott építésügyi szabályozás is további kiskapukat biztosít. Nem csoda hát, ha a befektetők leginkább aranytojást tojó tyúkként, a kivitelezők pedig szükséges rosszként tekintenek a megoldásra, amelyet azután a költségvetési alkudozások során a legkönnyebben fel lehet áldozni. Magyarországon első lépésben az ilyen irányú szemléletmóddal kell megküzdeni. Azzal, hogy az állam, a városok, a beruházók és a tervezők a zöldtetőre egyelőre csak gazdasági lehetőségként, egyfajta kiskapuként tekintenek, s kevésbé ismerik fel annak ökológiai, a klímára gyakorolt pozitív hatásait.