Egyiptomi jogtiprások

A most odaítélt hitelt három részletben folyósítják. Az első részletet külön előfeltétel nélkül felszabadítják, a következő két részt azonban csak bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy speciális felülvizsgálati folyamat után hívhatja le Egyiptom.

Nyolc emberi jogi szervezet mindeközben petíciót nyújtott be az IMF-hez annak érdekében, hogy a nemzetközi pénzügyi támogatásért cserébe követeljék meg Egyiptomtól a költségvetési átláthatóságot, illetve a szociális kiadások növelését. Az emberi jogok ügye is drámai állapotban van: a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet becslése szerint jelenleg körülbelül 60 ezerre tehető azoknak a száma, akiket tárgyalás nélkül tartanak fogva Egyiptom börtöneiben.

Az IMF 2016 óta összesen mintegy 20 milliárd dollár kölcsönt folyósított az afrikai országnak. Többekben felmerül a kérdés, miért ilyen megengedő a valutaalap Kairóval? Ahhoz, hogy választ kapjunk, vissza kell mennünk egészen a 2013-as államcsínyig. A hét évvel ezelőtti belharcok idején tűnt fel Házem el-Beblávi, aki egy ideig átmeneti miniszterelnökként vezette Egyiptomot. Regnálása alatt volt olyan nap, amikor kilencszáz embert öltek meg.

Beblávi a párizsi Sorbonne-on végzett közgazdászként. Rövid kormányfői ténykedését megelőzően vezette az egyiptomi pénzügyi tárcát is, ám 2011 októberében lemondott posztjáról, amikor a biztonsági erők megöltek huszonhat, többségében keresztény tüntetőt egy összecsapásban. A miniszterelnöki megbízást 2013-ban kapta Adli Manszúr ideiglenes köztársasági elnöktől. Nem egészen egy hónappal helyettese, Zijád Bahá ed-Dín lemondását követően, 2014-ben, váratlanul ő is távozott.

Beblávi jelenleg az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli, igen jómódúnak számító McLean településen lakik, és az IMF ügyvezető igazgatósági testületében ül. Egyesek szerint indokolatlanul nagy befolyást gyakorol a valutaalap pénze felett, főleg az egyiptomi kölcsönök kapcsán.

De nem csak a kairói rezsim iránt megnyilvánuló részrehajlást vetik Beblávi szemére. Az ellene felmerült súlyos kételyeket táplálja egy Mohamed Soltan nevű, immár amerikai állampolgárságú, egyiptomi gyökerű muzulmán aktivista esete is.

Miután az egyiptomi hadsereg megdöntötte az ország első demokratikusan megválasztott – bár a társadalmat kétségkívül mélyen megosztó muzulmán fundamentalista – elnöke, Mohamed Murszi uralmát, 2013 nyarán a biztonsági erők kegyetlenül leszámoltak egy iszlamista tiltakozó csoporttal, és közülük több száz embert megöltek. Soltan, aki korábban az ohiói állami egyetemen tanult, és akinek az apja a puccsisták által betiltott Muzulmán Testvériség egyik vezető embere volt, karlövést kapott, amikor a helyszínen egy nyugati médiaintézménynek segédkezett. A sebesülésből nagy nehezen felépült, de életfogytig tartó börtönre ítélték „Egyiptom befeketítése” címén.

Az Obama-adminisztrációnak 2015-ben sikerült őt kiszabadítania, de állítása szerint 21 hónapon át brutálisan kínozták a börtönben, miként néhány cellával odébb az apját is. A válogatott kegyetlenkedéseket felügyelő vezető egyiptomi tisztségviselők közt ott volt Beblávi is – mondja.

A most 32 éves Soltan, aki Amerikában történetesen mindössze néhány mérföldnyire lakik Beblávitól, és időközben elvégezte a Georgetown Egyetemet, pert indított a fogva tartása idején elszenvedett sérelmek miatt, nemrég pedig személy szerint Beblávi ellen is, emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolva a volt egyiptomi miniszterelnököt. Az amerikai jog lehetővé teszi, hogy külföldi állam tisztségviselői által elkövetett kínzások áldozatai az Egyesült Államok bírósági rendszerében keressenek jogi elégtételt az elszenvedett sérelmekért. Ez az első eset, hogy (volt) egyiptomi közhivatalnok ellen indult ilyen eljárás.

Erre a jogi lépésre válaszul az egyiptomi biztonsági erők nemrég összehangolt támadásokat indítottak Soltan Egyiptomban élő családtagjai ellen: az unokatestvéreit letartóztatták, és egyes hírek szerint akkor lehetnek ismét szabadok, ha visszavonja a feljelentését. Apja továbbra is börtönben raboskodik.

Egyelőre nem tudni, hogy milyen eredménye lesz majd a Soltan által Beblávi ellen indított jogi fellépésnek, az viszont borítékolható, hogy a kritikus hangok elhallgattatása továbbra is bevett gyakorlat marad az autoriter kairói rezsim részéről. / Szurok Dávid – Kárpáti János