Jól kitalált sorozat a Szerelmes magyar írók, talán már mondtam e helyt. Kielégíti az embereknek az intimitások iránt felgerjedt érdeklődését, miközben hősei mégiscsak klasszikus könyves emberek, nem napi álsztárok, akiknek válásairól, öszszefekvéseiről oly kínos bőséggel olvashatunk, miközben azt sem tudjuk, kicsoda a hírben szereplő – mondjuk – Trutyika vagy K. K. Béni.

Meidzso Jutaka visszatartja a lélegzetét, hogy a fényképezőgép ne mozduljon be, gondosan célra fogja a kamerát, majd megnyomja az exponáló gombot: kizárólag a fülére és ösztönére hagyatkozva.

J.R.R. Tolkien feleségének címzett képeslapot talált egy építési vállalkozó A Gyűrűk Ura szerzője bontásra ítélt házának kiürítése közben.

A történész is csak olvasó, még akkor is, ha „úgynevezett történelmi regényt” tart a kezében, jelen esetben Závada Pál Idegen testünk című regényét, amely egy 1940. szeptember végi éjszakán játszódik, de utal az azt követő és megelőző évtizedre is. De azért előbb-utóbb kibújik belőle a szakember is. -- Bámulattal adóztam az író történeti tájékozottságának – mondja Rainer M. János történész , aki szerint társadalmi-történeti, mentalitástörténeti és nyelvi szempontból rettentően pontosak a könyv figurái.

Jean-Antoine Watteau közel 200 éve szem elöl tűnt festménye és három, 130 éve elveszettnek hitt Goya-rajz kelt el kedden rekordáron a Christie's londoni árverésén.

Ifjakat csábít a nyári éjben, mégis mindig magányos. Persze csak a Hunyadi Sándor novellájából készült darabban, mert egyébként Bánsági Ildikó számára ez a nyár a közös munkáról, s már az ősszel induló új szezon bemutatóiról szól.

A költő, irodalomtörténész a debreceni egyetem docense. A Gyilkosság mellékszálai című esszékötetéért idén a Szépírók Társaságának díjával jutalmazták. Kritikusok az utóbbi évek legjobb művének tartják. Első prózakötete – Árnyékképrajzoló – nemrég jelent meg. Mindkét könyvében szerepel megrázó írása szüleinek tragédiájáról. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

Most játszhatnánk azzal, hogy „egyszer meg lehet nézni”, de kell azért hozzá kis elszántság. Olyanféle, mint ahogyan ez a film készült. Minden kockáján ott a belefeszülés grimasza. Nem tréfásan, hanem erőlködésiből. (Kis büdzsé, kezdő színészek, gyakorlathiány.)

– Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az Opus Dei célja eljutni a pápaságig - vélekedett Fernando Quiroz kolumbiai író, akinek legújabb regénye, az Igazak bűnösökért (Justos por pecadores) éppen a titokzatos, ám annál befolyásosabb szervezetről szól.

Miért jutnak nekünk most csak a percemberkék? Gondoljunk vissza az utolsó 15 év politikai szereplőire! Nagy részükről ma már fogalmunk sincs, hogy ki is volt. Hacsak a botrányaik, a bűncselekményeik utóélete nem hozza vissza őket az emlékezetünkbe -- írja a 168 Óra egyik olvasója.

56 tragikus eseményeire emlékezve Sólyom László szükségét érezte annak, hogy ’56 egyik valódi örökösébe, résztvevőjébe, az ’56-ért életfogytiglanra ítélt 86 éves Göncz Árpádba belekarmoljon -- írja a 168 Óra egyik olvasója.

Több mint ötven évadot töltött a színpadon. A Wagner-hősök kivételével elénekelte a zeneirodalom öszszes nagy baritonszerepét. Filmekben is játszott, és magyarnóta-éneklésben szintén verhetetlennek bizonyult. Világsztár lehetett volna, de Melis György megmaradt hazai operafenoménnak. Most töltötte be 85. évét.

Az egyszerű, de frappáns alapötlet szerint történelmünk nagyjai cocaként születnek újjá, és élik át újra meg újra az elmúlt, kissé talán túlságosan zivatarosra sikerült századot. Lehetne ebből egy kedélyes, penetráns pofájú, száraz kisfröcccstől részeg kocsmai móka is, szerencsére a tárgyalt darab azzá is lesz - mentségül persze álljon itt, hogy a viccet egy gátlásaitól szabadult, gyűrött zakós gimnáziumi történelemtanár adja elő.

A nemzet újonnan megválasztott színésze, s amellett jó öreg konzervatív. Mégis megértené, ha egyszer Aczél György mellszobrot kapna valahol – afféle fricskaként. Három éve, amikor beválasztották a Halhatatlanok Társulatába, azt mondta privát életéről: döntéseiben nem volt szerencsés, ezért is választotta idősebb korára a társtalanságot. Eközben háromszoros apa, kétszeres nagyapa. A nyarakat tihanyi házában tölti, egyedül fogadja a gratulálókat, a kíváncsi sajtót. Ha épp jókedve van, az elmúlás lehetőségében is talál nevetnivalót. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

Újságcikk járta be az olasz honlapokat és fórumokat, s vitte a meglepő hírt: a legismertebb olasz partizándal, a Bella ciao egy jiddis balladából ered. Az hellyel-közzel kiderült, hogyan került a dallam Kelet-Európából Amerikába, de hogy onnan hogyan jutott el az olaszokhoz, még rejtély.