Krasznahorkai László kapta idén az America Awards irodalmi életműdíjat, amelyet 1994 óta adnak át évente, s alternatív irodalmi Nobel-díjként emlegetik.

A Rudolfinumot felújítják. Biztosan ráfér, végtére is több mint százötven éves, s bár kívülről igazán takarosan néz ki most is (nem sajnálták tőle a téglát annak idején), bévül nyilván nem felel meg a huszonegyedik század kihívásainak. Így hát a helyiek fogták magukat, hatalmas ládákba rendezték az épületben felgyűlt tekintélyes anyagot, és biztonságos helyre szállították – hogy amíg a munkálatok folynak, ne essék semminek bántódása.

Minden kornak megvan a maga Übüje. Láttuk már nagyra növesztett diktátornak, láttuk amorf ösztönlénynek, láttuk gátlástalan gazembernek. Csuja Imre Übüje kisstílű svindler, ócska kültelki svihák, akiben nincs semmi félelmetes, csak nevetséges és megvetésre méltó.

Nem az a film, amit jó szívvel ajánlgathatnék. Legfeljebb a süketeknek. Akik nem hallanák a rendkívül primitív ordibálást, a vérfagyasztó állathangokat, fortissimókban az üstdobot és a szélgépet.

Egy éve volt a teátrum vezérigazgató-helyettese, közös megegyezéssel távozik, a Kaposvári Egyetemen osztályvezető tanár, a Veszprémi Petőfi Színháznál művészeti tanácsadó lesz.

Egy éve volt a teátrum vezérigazgató-helyettese, közös megegyezéssel távozik, a Kaposvári Egyetemen osztályvezető tanár, a Veszprémi Petőfi Színháznál művészeti tanácsadó lesz.

Kungl György tatai kamarakiállítása (a vármúzeum emeletén) egyik hangsúlyos témaként a motorizációt emeli művei témájává (Red Baron-sorozat). „Munkáim anyagukat tekintve kerámiák, szándékuk szerint szobrok. Tehát kerámiaszobrok. Nem használom a szobrászat megszokott agresszív anyagait: a követ, a betont, a vasat, az acélt” – írja magáról Kungl György egyhelyütt.

Ha nyár, akkor új Orlai-produkció. Ha nyár és új Orlai-produkció, akkor valami újra hasznosított egykori filmvilágsiker, amivel aztán lehet szörfölni a szabad tereken. Az Amadeus esetében ez lényegében meg is történt, a szabadtéri előadások után augusztus végétől ismét a Belvárosi Színházban látható majd a darab.

Ocskay Zoltán azon szerzők közé tartozik, akik sosem fejeznek be egy történetet. Ne úgy értsék ezt, hogy soha nem készül el a feladattal (annyira ne, hogy az elmúlt fél évben három új munka is kikerült a keze alól), s ne is úgy, hogy mondatai végére nem kerül pont: hanem úgy, hogy ha lezár egy könyvet, attól még nem zárja le a kutatást.

A nagy értékű műalkotások értékbecslési rendjéről döntött pénteki ülésén a kormány – mondta Kurucz Éva kormányszóvivő az MTI kérdésére.

Az első évadon már túl van az egri Harlekin Bábszínház új igazgatója, aki független színházi embernek vallja magát. Megszállottja a színpadnak, az átkosban olykor tiltották, olykor díjazták is rendezését. Nem sokáig maradt egy társulatnál, a legkülönfélébb műfajokban alkotott. Tíz évig az üzleti szférában dolgozott, az angol–amerikai eredetű prezentációs tréning magyar nyelvű megalkotója. Elmúlt hatvanéves. Portréját SZÉKELY ILONA vázolta fel.

Valamiért minden kurzusváltáskor a legsürgősebb intézkedések egyike az állami jelképek megváltoztatása szokott lenni.

A közönség állva tapsolta, nem akarta elengedni a Mikroszkóp parányi színpadáról, és amikor virágcsokorral is megköszöntem az interjút, Tolnay Klári mosolygott, legyintett, és azt mondta: ugyan már, nem interjú volt ez, csak kis nyilvános magáncsevegés. Huszonhét év telt el azóta, és én a mai napig úgy emlékszem arra a beszélgetésre, mint pályám egyik ajándékára. Ma 100 éve született Tolnay Klári. Ebből az alkalomból idézem vissza azt a „magáncsevegést”, amelyből megismerhetik egy nagy színésznő „életszerepeit”.
MESTER ÁKOS

Harmincadik alkalommal került megrendezésre Szombathelyen a Nemzetközi Bartók Fesztivál és Szeminárium, amelyet az elmúlt évtizedekben olyan művészek fémjeleztek, mint Kocsis Zoltán, Kurtág György, Ligeti György, John Cage, Perényi Miklós vagy az Amadinda Ütőegyüttes. Idén Eötvös Péter, a kortárs komolyzene egyik legnagyobb alkotójának 70. születésnapját is megünneplik a fesztiválon. Az esemény kapcsán mutatja be a Kulcsár Noémi-Tellabor balett és vizuáltechnikai műhely a zeneszerző műve alapján készült koreográfiáját. Az együttes vezetőjével, Kulcsár Noémivel Sztankay Ádám beszélgetett.

Remek ötlet volt a napi öt pénzért Athénban/Rómában/Londonban/Firenzében turistáskodók előtt fellebbenteni a múlt fátylát, s bemutatni az ókor fővárosait vagy a reneszánsz Itáliát. Most sem érdektelen helyre szól a meghívó: a szultáni Isztambulba, az 1750. esztendőben.