Magunk közt vagyunk itt: csimpánzok, gorillák, emberek. Hogy kik az őslakosok, a korábban jöttek, fel sem merülhet. Értjük egymást, hisz ismerjük a történelmet. A sajátunkat és a másokét. (És a filmelőzményeket is, persze.)

Dübörög a kapolcsi boogie, pajtákban festmény lòg, szobor àll a kamrában, itt cserépdísz, ott terítő, szappan, amott üllőn szívre hajlik a vas. Merre van a sátrad, merre alszik a dalod? A patakban úszik majdnem 25 év.

(Művészetek Völgye 2014. Bazánth Ivola fotói.)

Hosszú betegség után életének nyolcvannegyedik évében elhunyt pénteken Pozsonypüspökiben Dobos László Kossuth-díjas szlovákiai magyar író, műkritikus – közölte az MTI-vel az elhunyt családja.

Megnyílt a Művészetek Völgye Kapolcson. Az összművészeti fesztiválon a hagyományos zenei, színházi programok mellett idén magyar start-up cégek is bemutatkoznak, egyikük például egy olyan mobilalkalmazással jelentkezik, amelynek révén bárki videótudósítóvá válhat, másik pedig a lánc nélküli meghajtású biciklivel érkezett. Zenél Oszkó Péter volt pénzügyér, Palya Bea, Harcsa Veronika, a Kaláka és sokan mások, miközben magánudvarok mélyén, pajtákban, garázsokban mindenütt kiállítás és vásár fogadja a tíznapos fesztiválra érkezőket.
Pungor András írása

Krasznahorkai László kapta idén az America Awards irodalmi életműdíjat, amelyet 1994 óta adnak át évente, s alternatív irodalmi Nobel-díjként emlegetik.

A Rudolfinumot felújítják. Biztosan ráfér, végtére is több mint százötven éves, s bár kívülről igazán takarosan néz ki most is (nem sajnálták tőle a téglát annak idején), bévül nyilván nem felel meg a huszonegyedik század kihívásainak. Így hát a helyiek fogták magukat, hatalmas ládákba rendezték az épületben felgyűlt tekintélyes anyagot, és biztonságos helyre szállították – hogy amíg a munkálatok folynak, ne essék semminek bántódása.

Minden kornak megvan a maga Übüje. Láttuk már nagyra növesztett diktátornak, láttuk amorf ösztönlénynek, láttuk gátlástalan gazembernek. Csuja Imre Übüje kisstílű svindler, ócska kültelki svihák, akiben nincs semmi félelmetes, csak nevetséges és megvetésre méltó.

Nem az a film, amit jó szívvel ajánlgathatnék. Legfeljebb a süketeknek. Akik nem hallanák a rendkívül primitív ordibálást, a vérfagyasztó állathangokat, fortissimókban az üstdobot és a szélgépet.

Egy éve volt a teátrum vezérigazgató-helyettese, közös megegyezéssel távozik, a Kaposvári Egyetemen osztályvezető tanár, a Veszprémi Petőfi Színháznál művészeti tanácsadó lesz.

Egy éve volt a teátrum vezérigazgató-helyettese, közös megegyezéssel távozik, a Kaposvári Egyetemen osztályvezető tanár, a Veszprémi Petőfi Színháznál művészeti tanácsadó lesz.

Kungl György tatai kamarakiállítása (a vármúzeum emeletén) egyik hangsúlyos témaként a motorizációt emeli művei témájává (Red Baron-sorozat). „Munkáim anyagukat tekintve kerámiák, szándékuk szerint szobrok. Tehát kerámiaszobrok. Nem használom a szobrászat megszokott agresszív anyagait: a követ, a betont, a vasat, az acélt” – írja magáról Kungl György egyhelyütt.

Ha nyár, akkor új Orlai-produkció. Ha nyár és új Orlai-produkció, akkor valami újra hasznosított egykori filmvilágsiker, amivel aztán lehet szörfölni a szabad tereken. Az Amadeus esetében ez lényegében meg is történt, a szabadtéri előadások után augusztus végétől ismét a Belvárosi Színházban látható majd a darab.

Ocskay Zoltán azon szerzők közé tartozik, akik sosem fejeznek be egy történetet. Ne úgy értsék ezt, hogy soha nem készül el a feladattal (annyira ne, hogy az elmúlt fél évben három új munka is kikerült a keze alól), s ne is úgy, hogy mondatai végére nem kerül pont: hanem úgy, hogy ha lezár egy könyvet, attól még nem zárja le a kutatást.