A Gandhi, A híd túl messze van és a Chaplin Oscar-díjas rendezője 90 éves volt.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik Tersánszky Józsi Jenő testamentumát 1944 decemberének drámai napjaiból. Ebben kitagadta családtagjait az örökségből, várható hazai és nemzetközi jogdíjaiból, és valamennyi jövedelmét a Svéd Vöröskeresztre hagyta. A kedvezményezettek a „nyomorgó magyar gyerekek” legyenek, “nem véve ki soraikból a zsidókat sem”.

Negyedik évadát kezdte meg szokatlanul korán, augusztus 8-án a Spirit Színház. A Godspell című musical bemutatója után Perjés János, a színház vezetője beszélt kitartásról, felelősségről, hitről és hiteltelenségről, barátságról, a távolabbi célokról és az elkövetkezendő bemutatókról. CSABAI MÁRK riportja.

Nyitónapján leállították a Pekingi Független Filmfesztivált a kínai hatóságok – ismertette a .

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatójaként készített diplomafilmje, a Symphony No. 42. néhány napja elnyerte a Melbourne-i Nemzetközi Filmfesztivál animációs nagydíját, így jogosulttá vált a 2015-ös Oscar-díjra való nevezésére. A huszonhat éves filmrendező és illusztrátor után a világ legrangosabb fesztiváljai kapkodnak. Az írás megjelenésének idején a 15. Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon – ahol idén Magyarország a díszvendég – mutatja be tízperces alkotását. SÁGHY ERNA interjúja.

Családja, kollégái és rajongói, ezer ember vett végső búcsút Bajor Imrétől a Farkasréti temetőben. A 25-ös parcellában, más nagy művészek között nyugszik majd.

A Vesta-templomban ismét fellobbant a láng, csütörtök este kezdetét vette a Savaria Történelmi Karnevál Szombathelyen, ahol a következő három napban 25 különböző helyszínen 250 program várja a karneválozókat.

Azért Európa megadja a módját: se szeri, se száma az első világháborúra való emlékezéseknek. A politika is odatette magát, a történettudomány is meg az ismeretterjesztő publicisztika (hadd hívjam fel a figyelmet a legfrissebbre, a Mozgó Világ idei nyolcadik számának Háborútól háborúig című összeállítására), de jelentkezett az összes művészeti ág is a dokumentarista prózától a színházon át a filmig – hogy a képzőművészetről ne is beszéljünk.

Lex katedra címmel közölt lapjuk írást a fapados professzorokról. A lényege: a sport és a művészet területén ki és miért érdemel(ne) egyetemi katedrát? (168 Óra, 2014. július 17.) Túl azon, hogy sokszínű véleményüket közreadják, néhány megjegyzést fűznék cikkükhöz személyes példám alapján.

Borzák Márton kiemelkedő munkájával Red Dotot nyert az egyik legnagyobb és legelismertebb design-versenyen a 2014-es Red Dot Awardon, Communication Design kategóriában.

1938 és 1956 között keletkezett kamasznaplók elemzéséből írta doktori disszertációját. Kunt Gergely meggyőződése, hogy ezek az írások hitelesebb közelképet adnak a múlt eseményeiről, mint a később keletkezett visszaemlékezések. A Miskolci Egyetemen oktató történésszel SZÉKELY ILONA beszélgetett.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem speciális filmes osztályában annak idején együtt oktattak operatőröket, vágókat, rendezőket, producereket. Ott találtak egymásra szakmailag, barátilag Mundruczó Kornéllal. Azóta több, nemzetközileg is elismert alkotást jegyeztek. Legutóbbi filmjük, a Fehér Isten a cannes-i siker után az Oscar-díjért is versenybe szállhat. Petrányi Viktória, a Proton Cinema vezető producere a 168 Órának arról is beszél: a művészetnek nem szabad közvetlenül politizálnia, de állást kell foglalnia. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

Klasszikusok szerint a beszéd két dologra jó: világossá tenni általa dolgokat és elfedni a lényeget. A bő lére eresztett, cirkalmas szónoklatoknál eleve a második verzióra gyanakodjunk, különösen akkor, ha a gazdagon aranyozott hablatystukkók már-már mindent elborítanak, főként a lényeget.

Első regénye, a Nem baj, majd megértem kora nyáron hetekig a könyves toplisták élén volt, beszámolt róla akkoriban lapunk is. A szerző táncművész-koreográfus, a hazai kulturális élet egyik legkiválóbb alkotója. Kötete fiatalkorának memoárja: egy erdélyi születésű balettnövendék sajátos diktatúratörténete a nyolcvanas évek közepéről, Ceauşescu Romániájában. Szülei 1983-ban már átjöhettek Magyarországra, ő viszont még két évig kénytelen volt ott maradni. Majdnem harminc esztendő után tért vissza Bukarestbe pár napra: férje, Mertz Tibor színművész arra kérte, mutassa meg neki a regény helyszíneit. Ezt a különös utazást írta meg a 168 Órának BODOR JOHANNA.

Erősen zenés film. Főhősnője egy muzsikás lelkű lány, aki Angliából érkezik Amerikába szerelmese társaságában, aki szintén zenész.