Orientális szerva sznoboknak
Klasszikusok szerint a beszéd két dologra jó: világossá tenni általa dolgokat és elfedni a lényeget. A bő lére eresztett, cirkalmas szónoklatoknál eleve a második verzióra gyanakodjunk, különösen akkor, ha a gazdagon aranyozott hablatystukkók már-már mindent elborítanak, főként a lényeget.
A tartalom és az érvek hiányát ekképp pótolóknak, a hazudozást hivatásszerűen, napi munkaeszközként alkalmazóknak, a magukat a valóságosnál többnek mutatni próbálóknak, a trágyás csizmában az uborkafára frissen felkapaszkodottaknak készült most egy fontos, a felsőbb körökben érvénysülésüket segítő mankó: Cserháthalápy Halápy Gábor Első magyar sznobszótárának bevezető, magyar-sznob kötete.
Aki ilyesfajta pályára adja a fejét, annak kutya kötelessége beszereznie egy példányt. Ajánlásul megjegyzem, a könyv kiváltképp alkalmas arra, hogy közérthető, évszázadok óta jól bevált magyar szavakat a latinból, a németből, a szlengből vagy egyéb helyekről átvettekkel helyettesítsünk, ezzel is mélyítve a köznyelvi katyvaszt. Azok viszont, akik kellő alapossággal lapozgatják a kötetet, idővel magunk is kedvet kapnak az amatőr nyelvészkedéshez, dilettáns fordítások/ferdítések révén új magyar szavak és kifejezések gyártásához. Ha például a polgár szavunk sorsára jutna és végképp kikopna a közbeszédből a fülkeforradalom, nyugodtan lehet ezekkel helyettesíteni: kabinrebellió, netán alkóvrevolúció. A máris megszürkült a keleti nyitást a jövőben nevezzük bátran orientális szervának, a távolról bűzlő Szabadság téri megszállási emlékmű új neve pedig a Vakáció grundi okkupációs dolmen is lehetne.
Higgyék el, remek móka, és ha valaki ügyesen forgatja a szótárt, könnyen akár az államtitkárságig is viheti. Ám hiba volna, ha a gyors siker bárkit is elbizakodottá tenne, hiszen a miniszteri bársonyszékhez ennél azért több kell. Mint egészen friss példák mutatják, mindenekelőtt a vagyon indokolatlan és megmagyarázhatatlan gyarapodása (proliferáció), néhány zűrös (obskúrus) múltbeli cég és ügylet (operáció), és nem árt, ha akad a múltunkban pár adócsalásgyanús ügy is (taksaimposztorkodás). A hivatali szamárlétrának ezen a szintjén – talán mondanom sem kell – a győzelem helyett kötelezően a viktória alkalmazandó, kétharmados diadal esetén pedig már ennek férfiasított változata, a Viktor.
Persze ne hanyagoljunk el más nyelveket sem: a kínait, az oroszt, a törököt. És a többit, az azerit, a türkmént és a kazahot. Hogy melyikbe érdemes mostanában energiát fektetniük? Üssék fel az adott nyelv szótárát a demokrácia címszónál. Ha hiányzik belőle, vagy már a kiadóban gondosan leragasztották, akkor nosza. Csapjanak bele, és önöké a jövő.
Berkó Pál
