Szinte hihetetlen, hogy a nyomorgó ötvenes években Kati Marton papáját, dr. Márton Endrét hagyták a Szervek egy fehér amerikai Studebaker kabrióban pompázni. Csaba utcai villájukba nem telepítettek társbérlőt, két telefonvonalat is birtokolhattak, tellett a családnak cselédlányra és francia nevelőnőre. Szakmájuk gyakorlása közben a szülők (az apa az AP-t, az anya a UP hírügynökséget tudósította) nagyvilági életet éltek, diplomatákkal, külföldi újságírókkal ápoltak színes kapcsolatokat.

Anna Mari Habermann Milánóban élő, hatvanhét éves olasz orvosnő. Negyvenesztendős koráig úgy tudta: családja katolikus. Csak a szülei halála után derült ki véletlenül: édesapja magyar zsidó volt, akinek előző házasságából született fia Magyarországon maradt, s tizenöt évesen – valószínűleg – Auschwitzban pusztult el. Anna Mari apja soha nem beszélt lányának a családi-történelmi tragédiáról. Az orvosnő néhány évvel ezelőtt házának padlásán találta meg azokat a fényképeket és leveleket, amelyeket féltestvére, Hábermann Tamás 1936 és 1944 között küldött Olaszországba édesapjának. A fotókból, levelekből fakszimilekötetet állítottak össze, amelyet Tamás könyve címmel jelentetett meg a Kieselbach Kiadó. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

A Kresz Albert fotóművész vezette zsűri március 11-én ült össze, hogy kiválassza a négy győztes képet a több száz közül, amelyet a január 30-i kastélyfotózáson készítettek a pályázaton részt vevők.

Ha azt a feladatot kapnám, hogy Zenei tréfák címmel írjak dolgozatot, először Leopold Mozartot említeném.

Nincs recept arra, hogyan neveljünk boldog embert. Csak sok tapasztalat, összefüggés, megfigyelés, ismeret nyomán kezdhetünk errefelé keresgélni.

Ezúton tudatom a nagyra becsült olvasóval, Budapest székesfőváros és Magyarhon lankadatlan zeneszerető közönségével, hogy a napokban volt kettőszáz éve Frédéric Chopin születésének.

A válság emberek ezreinek sorsát lehetetleníti el, a krízis új s újabb zsákutcákba löki bele őket. Az elbocsátottak bizonytalan jelenét némi szenteskedő szósszal próbálja túlélhetővé tenni a vándorló ítélet-végrehajtó, e film főhőse és címszereplője, Bryan, akinek az a foglalkozása, hogy foglalkozásnélkülivé teszi a dolgozókat. Ebből áll a munkája. Ő olvassa a névsort, mint Tuskó Hopkins.

A másságról és az elfogadásról szól a Vígszínház Hegedűs a háztetőn-előadása, melyet kettős szereposztásban mutat be a teátrum pénteken, illetve szombaton – mondta el az MTI-nek Eszenyi Enikő.

Megszokhattuk már, hogy Kováts Kriszta időről időre valami szokatlannal rukkol elő. Nem is, kezdjük elölről: mindenekelőtt azt kell konstatálnunk, hogy egyáltalán előrukkol. Hogy ebben a finoman szólva nem kultúrabarát világban rendre létrehoz valami új produkciót, dalestet, színdarabot, beszélgetősorozatot, kamaradrámát, hol ezt, hol azt.

Öt éve nem nézte ennyi amerikai az Oscardíj-átadó gálát, mint vasárnap este: A bombák földjén című háborús dráma és a mozikban kasszasikert arató Avatar című film párbaját 41,3 millió kíváncsi szempár követte figyelemmel a tévéképernyő előtt.

„Kedves barátok, ismerősök! Ennek a kiállításnak a tervezésekor leggazdaságosabbnak és legkézenfekvőbbnek az tűnt, hogy a rendelkezésemre álló négy hétre beköltözöm a pincegalériába. Ez idő alatt a tér kiállításkész és látogatható, de benne nem egy lezárt anyag, hanem munkakörnyezetem, befejezett vázlatok és befejezetlen munkák láthatóak, amelyeket a pincegalériához illő fehér színükön kívül csupán az kapcsol össze, hogy éppen dolgozom rajtuk.”

A Szegedi Szabadtéri Játékok az idén egy helyi jubileumhoz is kapcsolódik: május 22-én százéves a város lapja, a Délmagyarország. Ebből az alkalomból Ákos fellépésével rendeznek szuperkoncertet, ami a Játékok idei programjában a “nulladik” nap lesz. A Dóm téren négy új produkció és egy opera-operett gálaest várja még augusztus 22-ig a nézőket.

A Duna Művészegyüttes legújabb előadása 2010. március 12-én 19 órakor ismét látható a Művészetek Palotájában.

Miskolc eséllyel indult öt éve az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért. Az utolsó körben mégis Pécsé lett a cím. Ám Miskolcon nem állt meg az élet. A mostani, február végi tizedik Miskolci Kocsonyafesztivál Európa bármelyik nagyvárosának meghatározó kulturális eseménye lehetett volna. Hiszen az évek óta különböző tematika köré szerveződő rendezvény többről szól, mint egy tál ízes lében dermedt húsról. SZTANKAY ÁDÁM írása.

Az idei Berlinale a hatvanadik volt. A szociológus évek óta visszatérő vendége a nemzetközi filmmustrának. Most is naplóban jegyezte föl gondolatait a 168 Óra számára. Társadalomtudósként az új filmekből kirajzolódó ideológiák, világképek érdekelték.

A békebeli szörnyűségek filmje, a cannes-i Arany Pálma, az Európai Filmdíj (legjobb film, rendezés, forgatókönyv), a torontói fesztivál díjazottja, a Golden Globe és más kitüntetések után még két Oscarra is jelölve.