„Az EU-nak hatékony mechanizmusokra van szüksége hogy fellépjen olyan esetekben, amikor Magyarországon veszélybe kerül a sajtószabadság, vagy Romániában az igazságszolgáltatás függetlensége, írta Guido Westerwelle. A német külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban csütörtökön megjelent cikkében síkraszállt azért, hogy z EU előírásait, közös kötelezettségvállalásait megsértő tagállamok ellen lépjenek fel gyorsan és határozottan. Először az uniós források befagyasztásával vagy csökkentésével, s ha ez sem segít, szavazati és egyéb jogaik felfüggesztésével.

Milyen megfontolások vezették az Orbán-kormányt, amikor kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost, holott tudhatta, hogy az etnikai indíttatású bűntény elkövetőjét hazájában hősnek tekintik? Erre a kérdésre keresi a választ a Le Monde bécsi tudósítója, Joelle Stolz és kollégája, Piotr Smolar a lap legutóbbi számában közölt cikkben.

A Safarov-ügy nem egyszerűen kétoldalú vita a magyarok és az örmények között: olyan diplomáciai vihart kavart, amely azzal fenyeget, hogy destabilizálja a világ egyik legingatagabb térségét. Hullámai Moszkvától Washingtonig érnek – írja a Times.

Az orbáni államapparátus, a miniszterelnökség, a szakminisztériumok nem olvasták el Az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourg-i konvenció 12. cikkelyét, amely így szól: „Minden (aláíró) fél kegyelemben, közkegyelemben, ítélete mérséklésében részesítheti (az elítélteket), önnön alkotmányával és más törvényeivel összhangban.” Ebből adódóan Azerbajdzsán diktátora jogszerűen járt el, amikor a Budapestről Bakuba átszállított baltás gyilkost megérkezésének napján kegyelemben részesítette. Az Orbán-kormány pontosan tudta, hogy örmény katonatársát, egy NATO-nyelvtanfolyam résztvevőjét ritka brutalitással nálunk lemészárló Safarov börtönnek még a közelébe sem kerül, sőt. ACZÉL ENDRE írása.

A 168 Óra címlapján a Nemzeti Színház művésze, Kulka János, akivel a Pozsonyi Pikniken beszélgettünk a Milla-demonstrációkról, a civilek bátorságáról és arról a minimumról, hogy ha véleményünk van, nyissuk ki a szánkat. A hetilap digitális változatát itt lapozhatja végig.

Az örmény törvényhozás szerdai ülésén nyilatkozatot fogadott el arról, hogy felfüggeszti kapcsolatait a magyar Országgyűléssel.

A magyar külügyminiszter ma a Kossuth Rádióban ecsetelte, hogy előző napi, svájci kollégájával folytatott berni tárgyalásain napirenden volt a baltás gyilkos ügye, s hogy az alpesi ország felajánlotta segítségét a magyar-örmény kapcsolatok rendezéséhez. Figyelemreméltó módon a Martonyi és Didier Burkhalter hivatalos munkalátogatásáról kiadott svájci külügyminisztériumi közlemény ezt a kérdést nem is említi. Abban főként a Magyarországnak nyújtott svájci támogatásról van szó s arról, hogy időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyaltak, mint Szíria, Irán és Észak-Afrika.

Ma reggel jegesmedvének öltözött Greenpeace-aktivisták lezárták a Gazprom moszkvai központjának bejáratát. Az aktivisták azt követelték, hogy az orosz vállalat haladéktalanul hagyjon fel a sarkvidéki olajfúrási terveivel. Tíz aktivistát, köztük egy magyar lányt, letartóztattak.

Jó pár évtizede már, hogy a szóvivőség bearaszolt a legtöbbet emlegetett egyszemélyű intézmények közé. Talán a rendőrséggel kezdődött – gondolja BOKOR LÁSZLÓ, egy hajdani kalandjára emlékezve.

Sok európai országban már el is felejtették a kötelező katonai szolgálatot, Ausztriában még csak most terveznek népszavazást arról, maradjon-e jelenlegi formájában a sereg. Nincs még egy téma, amelyben ennyire változott volna az évek alatt a pártok véleménye. A kormány egyelőre abban sem tud egyességre jutni, milyen kérdést tegyenek fel a januári népszavazáson.

Az oktatáspolitikai szakértő, oktatáskutató az Alternatív Oktatáspolitikai Műhely egyik alapítója. Rendszeresen publikál az OktpolCafe blogban. Úgy véli, a most induló tanév rendszerváltás lesz a közoktatásban: az iskolákat államosítják, autonómiájukat felszámolják. Zűrzavar és káosz várható. Miközben a demokratikus ellenzéki pártoknak még nincs koncepciójuk a magyar iskola jövőjéről. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.