Mi mindenről tárgyalt Martonyi Svájcban?

A magyar külügyminiszter ma a Kossuth Rádióban ecsetelte, hogy előző napi, svájci kollégájával folytatott berni tárgyalásain napirenden volt a baltás gyilkos ügye, s hogy az alpesi ország felajánlotta segítségét a magyar-örmény kapcsolatok rendezéséhez. Figyelemreméltó módon a Martonyi és Didier Burkhalter hivatalos munkalátogatásáról kiadott svájci külügyminisztériumi közlemény ezt a kérdést nem is említi. Abban főként a Magyarországnak nyújtott svájci támogatásról van szó s arról, hogy időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyaltak, mint Szíria, Irán és Észak-Afrika.

2012. szeptember 5., 15:42

A svájci külügyi szóvivő ugyanakkor megerősítette, hogy a berni miniszter kérte vendégétől: tartsa tiszteletben Magyarország a menekültekre vonatkozó dublini egyezmény előírásait. A kérdéssel – a német után – immár a svájci sajtó is széles körben foglalkozik. Beszámolói szerint az Amnesty International kérte fel Burkhaltert, hogy vesse fel a kérdést Martonyi látogatásán. Az AI közleménye szerint Magyarországon a menedéket kérőket általában bebörtönzik és nyugtatókat adnak nekik. (Az említett egyezmény előírja, hogy a menekült abban az EU-országban kérhet menedéket, amelyben először lépett az Unió területére. Így ha tovább utazott, visszatoloncolják ebbe az országba). A Magyarországra visszakerülteknek azonban gyakran nem adnak módot arra, hogy menedéket kérjenek. Ugyanakkor az is gyakori, hogy olyanokat, akiknek menedék-kérelme elbírálás alatt van, az Európai Emberjogvédelmi Egyezményt megsértve harmadik országba toloncolnak ki, mutatott rá az Amnesty International.

A Svájci Menekültsegély (SFH) állásfoglalása szerint is „igen problematikus” menedék-kérők Magyarországra való visszatoloncolása, mivel azok letartóztatásukkor igen rossz körülmények közé kerülnek: jelentéseik vannak kényszer-gyógyszerezésről, bántalmazásról. Gyakori, hogy ezeket az embereket Szerbiába toloncolják, amelyet magyar részről a menekültek szempontjából biztonságos országnak tekintenek. Ugyanakkor Szerbiából további országokba toloncolhatják őket- vagy éppen vissza hazájukba, ahonnan az üldözés elől menekültek.