Baku Orbán visszatérésére várt
Milyen megfontolások vezették az Orbán-kormányt, amikor kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost, holott tudhatta, hogy az etnikai indíttatású bűntény elkövetőjét hazájában hősnek tekintik? Erre a kérdésre keresi a választ a Le Monde bécsi tudósítója, Joelle Stolz és kollégája, Piotr Smolar a lap legutóbbi számában közölt cikkben.
Augusztus 31-i hazatérése óta Ramil Safarovot nemzeti hősként ünneplik Azerbajdzsánban. Megérkezése után őrnaggyá léptették elő, lakást kapott és visszamenőleg nyolc évi fizetést is felvehetett. Az azeri tévé övéi körében mutatta a 35 éves nagydarab férfit, akit Ilham Aliyev elnök kegyelemben részesített.
Ramil Safarovot egy kiadatási egyezmény keretében a magyar hatóságok adták át az azeri illetékeseknek. A férfi életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Magyarországon, mert 2004-ben megölt egy örmény katonát. 2006-ban történt elítélése óta ügye állandóan ott szerepelt a két ország, Azerbajdzsán és Örményország közötti feszültségek hosszú listáján, amelyet az egyoldalúan kikiáltott Hegyi Karabah Köztársasággal kapcsolatos befagyott konfliktus határoz meg.
A Safarov szabadon engedése nyomán kirobbant nemzetközi méretű botrányt az ügy etnikai dimenziója és a gyilkosság különös kegyetlensége indokolja. Az azeri katonatiszt 2004 februárjában egy NATO által szervezett angoltanfolyamon vett részt Budapesten, ugyanúgy, mint áldozata, Gurgen Margarian. Február 19-re virradó éjszaka az azeri férfi behatolt az örmény szobájába és tizenhat baltacsapást mért rá. Valójában le akarta fejezni. Ramil Safarov azt vallotta a tárgyaláson, hogy katonatársa előzőleg levizelte az azeri zászlót és sértegette hazáját.
Nem meglepő, hogy az elítélt szabadlábra helyezése felforrósítja a két szomszéd ország közötti ellentéteket. „Mi még mindig valamiféle fél-hidegháborúban vagyunk, aminek ez az ügy a legújabb megnyilvánulása” – állapítja meg Avetik Ichkhanian, a Helsinki Bizottság jereváni képviselője. Pattanásig feszült a hangulat.”
Jereván felháborodással reagált Safarov elengedésére és Magyarországot tette felelőssé. Szerzs Szargszján örmény elnök bejelentette, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal és egyúttal megfenyegette Azerbajdzsánt: „Nem akarunk háborúzni, de ha kényszerítenek rá, harcolni fogunk és győzünk” – hangsúlyozta.
A telefonon megkeresett Zohrab Mnacakanján, európai ügyekben illetékes örmény külügyminiszter-helyettes közlése szerint Budapest „az utolsó pillanatig arról biztosította”, hogy sem kiadatásra sem szabadon bocsátásra nem kerül sor. A külügyminiszter-helyettes sajnálatosnak tartja, hogy Ramil Safarovot Azerbajdzsánban „példaképül állították az ifjúság elé”. „Egy etnikai indíttatású gyilkosság népszerűsítése provokáció a civilizált világ, és különösen Európa számára, nem egyszerűen Örményország problémája” – hangsúlyozta Mnacakanján.
Miért egyezett bele Magyarország Ramil Safarov kiadatásába? Budapest azt állítja, hogy az eljárás tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket. A férfi elengedése állítólag „váratlan” volt. Az azeri igazságügy-miniszter előzőleg biztosítékot adott arra, hogy a katonatisztet nem engedik szabadon, mielőtt legalább 25 évet le ne töltött volna büntetéséből. Az eset nyomán az azeri nagykövetet berendelték a külügyminisztériumba és magyarázatot kértek tőle. Az ellenzék viszont nem tartja hihetőnek azt a feltevést, hogy a kormányt Baku félrevezette volna.
Lehetetlen, hogy Budapest ne tudta volna azt, hogy Ramil Safarovot Azerbajdzsánban hősnek tekintik, hiszen az örmények erre számtalanszor figyelmeztették. Örményország bécsi nagykövete egyébként azt is felpanaszolja, hogy egy év óta nem tudja átnyújtani megbízólevelét Magyarországon.
Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök, aki Ramil Safarov 2006-os elítélése idején volt hivatalban, tanúsítja, hogy a bakui hatóságok több ízben próbáltak eljárni a katonatiszt kiadatása érdekében. „Nagy nyomást fejtettek ki” – mondja Gyurcsány –, a magyarok azonban biztosra vették, hogy ha engednének, az előre látható végkifejlet következne be, és nagy botrányt okozna.
Baku tehát bevárta, amíg Orbán 2010 áprilisában visszatért a hatalomba. Novruz Mammadov, a bakui elnöki hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője szerint valószínű, hogy az egy éve kezdődött titkos tárgyalásokból kihagyták Martonyi János külügyminisztert, a tapasztalt diplomatát.
Magyarország számára az azerbajdzsáni földgáz hosszú távra szóló indíték. Budapest döntésében mindenekelőtt az törekvés játszhatott szerepet, hogy az IMF igénybevétele nélkül csökkenthesse az államadósságot: 2012-ben 4,7 milliárd eurós kölcsön visszafizetése válik esedékessé. A Figyelő című magyar pénzügyi magazin augusztus 23-án egy Matolcsy György gazdasági miniszterhez közel álló forrásra hivatkozva számolt be arról a lehetőségről, hogy Magyarország azeri manatban bocsát ki államkötvényeket. A hírek szerint 2-3 milliárd euróról lenne szó. Azóta egy török bank el is ismerte, hogy részt vesz az ügyletben.
Orbán Viktor kemény hazai bírálatokkal szembesül. A baloldali ellenzék tüntetést hirdetett szeptember 4-re. Erdő Péter bíboros, a magyar katolikus egyház feje bocsánatot kért az örményektől, a református és az evangélikus egyház vezetői pedig nyilatkozatban ítélték el az azeri gyilkos kiadatásának „következményeit”.
Kapcsolódó cikkeink:
