Uniós állampolgárok Magyarországra jövetelét, letelepedését csak nagyon nyomós okkal korlátozhatják Orbánék. Az afrikai származásúakét sem, a muszlim vallásúakét sem. Márpedig Orbán Magyarországot szeretné „Magyarországként megtartani”. Dehogy pontosan mit ért ez alatt, nem sikerült megtudnunk.

Ön súlyosan téved, amikor azt írja, hogy „az olaj- és gázár drámai gyengülése pontot tett az USA palaolaj- és palagázfejlesztésének végére” (Levélhullás, 2015/4).

Hogyan függ össze a terror és az iszlám, az Iszlám Állam kísértete és a nyugati arab közösségek identitása? Hát sehogy. De a közvélemény erről nem mindig vesz tudomást, ahogy arról sem, mitől voltak eddig rosszak az integrációs politikák – állítja a Political Capital vezető elemzője.

Már a nyár közepén kiderült, hogy bár „ősfideszes”, Orbán Viktor mégsem válogatta be őt az új kormányba. Az viszont csak menesztése után vált világossá, hogy a környezet- és természetvédelemnek nem lesz önálló állami szintű képviselete, amiből – úgy látja – egyenesen következik a napelemekre kivetett adó és a nemzeti parkok tönkretétele, haveroknak történő átjátszása. Aggályait először négyszemközt közölte a regnáló kormány tagjaival, ám az utóbbi napokban a nyilvánosság elé állt Illés Zoltán.

A vezető német konzervatív lap, illetve a baloldali újság (FAZ/Frankfurter Rundschau) egyaránt a francia hírügynökség anyagát közli arról, hogy Orbán Viktor először ismerte be: országa bűnrészes volt a holokausztban.

Előítéletek és populizmus. Jolsvai András, Krug Emília, Lampé Ágnes és Pungor András.

Szigetvári Viktor és Szabó Szabolcs, az Együtt politikusai ismételten közérdekű adatigényléssel fordulnak a Miniszterelnökséghez, hogy kiderüljön, mennyibe került Orbán Viktor januári magángépes kitérője Zürichbe. A politikusok első adatkérésére a Miniszterelnökség azt válaszolta: ők sem tudják.

Folytatódott a Fidesz–KDNP népszerűségvesztése a Tárki januári mérése szerint, míg az ellenzéki pártok közül a DK hirtelen növekedését emelte ki a véleménykutató az eredményeket ismertető szerdai közleményében.

Az MSZP felszólítja a kormányt, tisztázza, ki Kiss Szilárd. A szocialista párt az Orbán-kormány bizalmi emberének tartja a vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő volt moszkvai mezőgazdasági attasét.

A 168 Óra címoldalán a sajtófotó-pályázat egyik díjnyertes fényképe látható, melyet Veres Viktor, a Népszabadság munkatársa készített, s amely Magyarország miniszterelnökét ábrázolja. Bálvány – ezt a címet adta a fotós a képnek, s ezt a címet, ezt a képet gondolja tovább Nagyítás rovatunkban Mester Ákos. Felidézve hajdani élményeit arról a fiatal demokratáról, aki nagy utat megtéve mára az lett, akit ez a fotó ábrázol: bálvány. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.

A Bicske határában álló tavas telekre korábban golfcentrumot és luxusvillákat álmodtak, de a terv a válság miatt nem valósult meg. A telek egy részét 2012-ben 2,8 milliárdért próbálták eladni. A felcsúti polgármester cége tavaly ősszel szerezte meg a területet.

A Fidesz szerint az olcsóbb üzemanyag miatt csökkennie kellene a kenyér árának, a pékszövetség vezetője viszont azt mondja, nekik jelenleg nem áll módjukban mérsékelni a sütőipari termékek árát.

Egy neves amerikai szakértő szerint elképzelhető, hogy az EU mint rendszer eljutott az összeomlás szélére. John Feffer, a Foreign Policy in Focus igazgatója a The Huffington Post amerikai hírportálon megjelent cikkében arra alapozza véleményét, hogy a szervezeten belül miden eddigi siker ellenére a legjobb esetben is csak vérszegény a növekedés.

Az Együtt felháborítónak tartja, hogy a kormány nyolcmilliárd forintot ad a diósgyőri futballstadionra, és azt követeli, hogy a kormány a következő években 0 forintot költsön arénákra! A párt szerint elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor a luxushóbortjaira szórja ez az adófizetői milliárdokat, miközben egyre többen szegények Magyarországon.

Az elmúlt napokban egyre több cikk jelenik meg a tervezett egészségügyi reformról. Az előző kormányzati ciklusban a fenntartói rendszer átalakítása, illetve az egészségügyi kiadások közül jelentősnek számító gyógyszerkassza megnyirbálása már megtörtént. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy az utóbbi területen a kormány milyen változásokat akart elérni, és annak mi lett az eredménye.

Hogyan csökkenthetőek a mozgásszervi betegségek gyógyításának költségei? A megelőzés vagy a gyógyítás kerül-e többe? Lesznek-e rövidebbek a várólisták? Ezekre a kérdésekre keresi ma a választ a 168 Óra élő rádióműsora, a Szerda 11. Tartson velünk!