Fölment a vércukra

– Hirtelen meg sem tudom számolni, hogy az utóbbi napokban hány interjút adott. Mitől indult be ennyire?

– Valóban. Állandóan csörög a telefonom, amióta először szóvá tettem, hogy a magyar kormány szétveri a környezetvédelmet. Pedig a múlt rendszerben a jövőnket kockáztatva vonultunk utcára Bős–Nagymaros ellen. Nem akartunk olyan országban élni, ahol a természet védelmét üldözendőnek tartja a hatalom. Ma pedig a Fidesz csinálja ugyanazt, amit a múlt rendszer urai. A területnek nincs megfelelő súlyú kormányzati felelőse. Ezt én nem bírom elfogadni.

– Mondhatta volna hamarabb is, nem gondolja?

– Ha korábban beszélek erről, akkor azt mondják: savanyú a szőlő, nyafogok, mert nem kaptam meg a tárcát. Holott sejtettem, hogy kimaradok a kormányzatból, de gondoltam, van még ebben az országban rátermett ember, akire rábízható ez a feladat. Amikor a választás után kiderült, hogy nem is akarnak a környezetvédelemnek felelőst találni, kivártam az önkormányzati választás végét, majd még újabb száz napot. A 19-es számú Fidesz-tagkönyv tulajdonosaként nem akartam rontani pártom esélyeit. Csak azután szólaltam meg.

– Azt hittem, az első lökést Áder János adta meg, aki annyira elégedetlen a kormány környezetvédelmi munkájával, hogy saját intézményt hozna létre. Nem ez bátorította fel?

– A türelmemet már szeptember elején is próbára tették, amikor Áder János a klímaváltozással foglalkozó parlamenti hozzászólására a Fidesz vezérszónoka „F” gázról beszélt, többször is. Iszonyúan kínos volt. Egy SMS-ben üzentem Lázár Jánosnak, hogy „F” gáz nincs! Amiről a szerencsétlen kormánypárti beszél, az a freon, ne röhögtessék már ki magukat! De mondhatok más példát is, amitől felment a vércukrom. Áder János „zöld” államfőként próbálja pozicionálni magát a világban. Az elnök külföldi partnerei azonban tudják, hogy Magyarországon tombol a környezetellenesség. Így aztán amikor a világ vezető politikusai Áder előadását hallgatják, felmerülhet bennük: talán a saját portádon kéne először sepregetni. Szégyenletes helyzetbe került az államfő, és vele az ország!

– Önnek azért elárulta Orbán Viktor, hogy miért nem akar környezetvédelmi tárcát?

– A természetvédelmet baloldali huncutságnak, a gazdaság kerékkötőjének, a gazdag országok játékszerének tartja a Fidesz-vezérkar. Pedig egyik sem igaz! A környezetvédelem a fejlett országokban is a gazdaság motorja a lehet. De erről hiába győzködtem a döntéshozókat. Pedig ha környezeti előírások figyelembevétele nélkül telepíthetnek gyárakat, hiába lesz munka, ha a gyerekek meghalnak rákban.

– Az eszébe sem jutott, hogy „ősfideszesként” lehetne egyszerű szakértő képviselő a parlamentben, és ha a kollégák hülyeségeket beszélnek, akkor kijavítja őket?

– Bár bizonyítani nem tudom, de elszólásokból hallom: még a választások előtt háttéralku születhetett az LMP és a kormánypárt között, hogy átengedik a környezetvédelem témáját az ellenzéki pártnak. Ezért kellett engem a Fidesz országos listájáról is leszedni. A környezetvédelem ügyében lehet a kormányt bírálni, lehet öklöt rázni, amivel Schifferék – magukra öltve a zöld köpönyeget – az eddiginél könnyebben bejuthatnak a parlamentbe, de szükség esetén őfelsége ellenzékének a szerepét játsszák.

– Mondta ezt valaki?

– Többen is. Rogán szerint egy szűk körű egyeztetésen Orbán személyesen javasolta levételemet a listáról.

– Így aztán előfordult az a szégyen, hogy a napelemek megadóztatásának tényét újságírók fedezték fel. A képviselők ellenvetés nélkül megszavazták, az államfő pedig gond nélkül aláírta.

– Miután a mezőgazdasági tárcánál is tudják, hogy a kormány mindenáron atomerőművet akar építtetni, működött a megfelelési kényszer. A bevezetett napelemadóval – amit semmilyen uniós elv nem ír elő – azt akarták bizonygatni, hogy a megújulóenergia-termelés drágább. Nevetséges állítás, hogy a napelemek előállítása környezetszennyezéssel jár! Az atomerőműnek is lehet ilyen veszélye, de arra mégsem vetnek ki termékdíjat. Az orosz energiafüggőség életveszély, az orosz atomerőműbe pedig csak orosz fűtőelemeket lehet behelyezni.

– Viszont már a laikusok is tudják, hogy napelemekkel egy egész falu energiaellátása megoldható. Van erre példa nálunk is, de a városi lakásokat is lehet napenergiával olcsón fűteni és világítani is.

– Ez így van, ezért nem kéne mesterségesen megdrágítani.

– Az ellenzék sem csinált botrányt.

– Nem, mert ők sem értenek hozzá.

– No és az államfő? Áder János miért írt alá egy olyan törvényt, ami elvei ellen van?

– A stábjában nincs olyan főállású környezetvédő, aki észrevette volna. Ezért fogalma sem volt, hogy mit ír alá. Ő is csak később, az újságból tudta meg.

– Viszont utólag legalább kinevezett egyet.

– Téved! Kőrösi Csaba sem az. Ő kiváló diplomata.

– A napelem adóztatása kiverte a biztosítékot, de az áramot termelő szélkerekek után is fizetni kell, és a föld hőjét használó hőszivattyúkat is megadóztatták.

– Igen, az Orbán-kormány megadóztatja a napot, a szelet meg a meleg vizet. Miközben a modern világ a megújulóenergia-termelésre adókedvezményt ad polgárainak. Rendkívül kedvező ugyanis, hogy saját áramszükségletét szinte bárki elő tudja állítani, amit pedig nem használ fel, eladhatja országa energiarendszerének, amiért külön pénzt is kap. Az atomfizikus Angela Merkel országában ezt a gyakorlatot preferálják. Sőt ma már Kína is úgy döntött, hogy atomenergia helyett átáll a megújulókra.

– Nálunk áramot termelő szélkerék felállítására évek óta engedélyt sem adnak ki. Miért?

– A szélenergia halála – tudomásom szerint – azzal függ össze, hogy a területen működő befektetők és érdekcsoportok mögött álló erők nem a Fidesz politikai családjába tartoznak.

– Szóval a szocik felől fúj a szél?

– Jobboldali vállalkozók is működtethetnének szélkerekeket, ha tehetnék. Mellesleg hagyni kéne a másik oldalnak is terepet.

– Miért nem mondta ezt akkor, amikor környezetvédelmi államtitkár volt?

– Mondtam, de a terület szabályozása nem az én hatásköröm volt. Magyarországon egyébként 6-7 ezer szélerőművet lehetne megépíteni, ezzel csaknem 7 ezer megawattóra áram termelhető. A tervezett paksi atomerőmű pedig csak 2 ezer megawattos lenne.

– Ez mennyibe kerülne?

– A szélerőmű-építés „csak” 1000-1200 milliárd forintba, az atomerőmű ennek háromszorosa, 3-4 ezermilliárd. Ráadásul a nukleáris energia és a gáz csak Oroszországból hozható be, ami tökéletesen kiszolgáltatottá teszi az országot Putyin elnöknek, ami aláássa az ország biztonságát. Ez életveszélyes, játék a tűzzel, amit az egész világ döbbenten néz.

– Arra emlékszik, ugye, hogy amikor hat évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc kormánya vetette fel a bővítés lehetőségét, akkor éppen ön nyilatkozta azt, hogy az ilyen állami beruházások azért születnek, mert a politikusok jó sokat tudnak lopni?

– Igen, és fenntartom. A nagy állami beruházások mindig felvetik a korrupció gyanúját, ami párthovatartozás nélkül érvényes. De egy ilyen üzlet „tisztes” haszna is tíz százalék, tehát a tervezett beruházás korrupció nélkül is 300 milliárd forintos hasznot hoz a kivitelezőknek. A síbolás ezen felül értendő...

– Az mennyi?

– Úgy vélem, legalább ugyanennyi. Ebből bizonyos cégek, érdekkörök, személyek szeretnének még jobban meggazdagodni. De Oroszország nem tud majd olyan kedvezményes hitelt adni Magyarországnak, mint amilyet megígért. Szerintem Paks II. sohasem fog megépülni. Ha mégis, akkor soha nem fog áramot termelni. Az építéséről ugyan nem lehetett népszavazást tartani, de az erőmű üzembe helyezéséről már dönthet a nép. Azt senki sem tudhatja előre, hogy a következő időben ki fog kormányt alakítani, márpedig akárki veszi is át a mai kabinet helyét, kiírhat egy népszavazást. Ugyanez történt Ausztriában, ahol a korrupt politikusok miatt felépült ugyan egy atomerőmű, de az osztrák nép az üzembe helyezés előtt kiharcolt egy népszavazást, és megakadályozta az indítását. Ez megtörténhet nálunk is.

– Ráadásul az atomenergia híve, Ősz János, a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetközi hírű tanára azt nyilatkozta, hogy az a berendezés, amit a magyar kormány az oroszoktól megvesz, korszerűtlen. Korszerűtlenebb, mint a jelenleg működő erőmű. Beszéltek-e erről azon a kormányülésen, amin még ön is ott lehetett?

– Ez fel sem merült. Pedig igaz, sajnos. Legalább ilyen botrányosnak tartom azt, amit információim szerint az oroszok már a szerződés megkötése előtt jeleztek: a 13 milliárd euróért, azaz a 3-4 ezer milliárd forintért felépülő atomerőmű nem felel meg az európai uniós szabványoknak, előírásoknak.

– De az unió már hozzájárult a megépítéshez, legalábbis Lázár János szerint.

– Szó sincs róla. Az oroszok egyébként az is jelezték, hogy tudnak az európai szabványoknak megfelelő erőművet is tervezni, de az további 4 milliárd euróba kerülne. Viszont olyat még soha nem építettek.

– Ez bizony meglepő.

– Az is meglepő, hogy az orosz kölcsön fedezete maga a paksi atomerőmű lehet. Vagyis ha a hitelt felvesszük, de fizetni nem tudunk, akkor az oroszoknak lesz egy atomerőművük az unió területén. Magyarország kellős közepén!

– Ha így van, akkor miért nem szavazott az orosz–magyar szerződés ellen?

– Téved. Én nem szavaztam meg.

– De ellene sem szavazott...

– Ott voltam a teremben, de amikor a név szerinti szavazáskor rám került a sor, kimentem a teremből, és ezt előre jeleztem. Maradjunk abban, hogy ez egy gyenge nem...

– Igaz, hogy Orbán sem szavazott?

– Ő ott sem volt.

– Akkor ez egy még erősebb nem.

– Nem kommentálom.

– A nemzeti parkok mostani széthordása előtt ön sem tudott pénzt adni a fenntartásukra, mert nem adott rá a kormány!

– Ez igaz, de a parkok vezetői szerencsére kértek pénz az uniótól. Az elmúlt években a tíz nemzeti park évente közel 30 milliárdot kapott összesen, ebből csak Hortobágy 6-7 milliárdhoz jutott. Ma pedig az a helyzet, hogy a kormány a nemzeti parkok kezelésében lévő állami tulajdonú földek kezelői jogát el akarja venni. Emiatt azok elesnek a földek után járó földalapú támogatásoktól, vagyis elveszik a nemzeti parkok bevételeit. Sok tízezer hektár földet pedig magánbérlőknek adhat ki az állam. Az új bérlők pedig aligha fogják betartani a természetvédelmi előírásokat.

– A nemzeti kormány megsemmisíti a nemzeti parkokat?

– Valóban szóba került kormányzati körökben a nemzeti parkok teljes megszüntetése is. Ennek hátterében különféle gazdasági és bányászati lobbik állnak.

– A Fidesz-kormány környezetvédelmi szemléletét persze ön sem tudta megváltoztatni. Az, hogy Kishantoson felszámolták a biogazdálkodást, mégiscsak az ön sara, nem?

– Kishantost azért szántották be, mert a biogazdaság vezetői Ángyán József mellé álltak a Fazekas Sándorral szemben kialakult konfliktusban. Kishantost Fazekas miniszter személyes bosszújának következményeként zúzták be. Nekem erre nem volt befolyásom.

– Ma már talán arról is lehetne beszélni, hogy miért feddte meg az egyik LMP-s képviselőt, mondván: Orbán Viktor nevét ne vegye a szájára...

– Valóban szerencsétlen mondat volt, amiért bocsánatot is kértem. Arra viszont már senki nem emlékszik, hogy a kifogásolt megszólalásom előtt az említett LMP-s képviselő sandán, Orbán Viktort okolva beszélt egy újabb verespataki ciánszennyezés lehetőségéről. Pedig a beruházás ellen évek óta minden párt, illetve minden jobb- és baloldali kormány ugyanolyan hangerővel tiltakozott. Ettől akadtam ki. Orbánt ma is megvédeném, ha hivatalban lennék, csak ügyesebben. De, mint tudja, a kormányon belül megszűnt a környezetvédelem önállósága.