Megdöbbentő adat: ennyit keresett Kádár János havonta
Kádár János bár nem élt fényűzően, azért az egykori pártfőtitkárnak mindene megvolt. Illetve még annál is több.
Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első embere 1963-ban összesen 26 000 forint havi jövedelmet kapott: 12 500 forintot miniszterelnökként és 13 500 forintot pártfőtitkárként. Ez az összeg a korszak átlagbéreihez képest kiemelkedő volt. A cikk inflációval korrigált számításai alapján ez a jövedelem ma meghaladná a 3,3 millió forintot – írja cikkében a Promotions. A lap hozzáteszi, bár Kádár nem élt hivalkodó fényűzésben, azért jelentős anyagi és kényelmi ellátásban részesült: állami rezidenciát kapott Budapest előkelő részén, szolgálati autóval és sofőrrel közlekedett, étkezéséről pedig külön főzéssel gondoskodtak.
Ezen felül az egykori pártfőtitkárnak vidéki nyaralóra is tellett, de korlátlan utazási lehetőség is a rendelkezésére állt, mint ahogyan teljes körű egészségügyi ellátásban is részesült. Emellett mentesült minden lakbér-, rezsi- vagy egyéb hivatalos kiadás alól. Azaz Kádár János jövedelme és juttatása jelentősen meghaladta a korszak átlagos életszínvonalát.
Eltűnt Kádár János koponyája
Ahogyan azt korábban megírtuk, az egész országot sokkolta a hír 2007. május 2-án, hogy ismeretlenek feldúlták Kádár János sírját a Fiumei úti temetőben, és elvitték a néhai pártfőtitkár koponyáját, csontjainak egy részét, valamint felesége urnáját is. A sír közelében politikai tartalmú feliratokat hagytak, a rendőrség pedig nagyszabású nyomozást indított az ügyben. Ugyanakkor a tettesek kilétére sohasem derült fény.
A kegyeletsértés vádja jogilag nem volt érvényesíthető, mivel Kádár Jánosnak nem maradtak élő hozzátartozói, így csak rongálás címén indult eljárás. Hiába hallgattak ki több száz tanút és alkalmaztak titkosszolgálati módszereket, a nyomozást végül 2007 végén eredmény nélkül zárták le.
De ha lenne is eredménye a sírrablási ügynek, azt akkor sem lehetne túl nagy sikernek elkönyvelni, mivel a régi és az új Büntető Törvénykönyv szerint is elévült a tettesek büntethetősége. Főszabályként ugyanis egy bűncselekmény elévülési ideje a büntetési tételének felső határához igazodik, de legalább öt esztendő, ami azt jelenti, hogy a koponyatolvajokat már nem lehet – legalábbis büntetőjogilag – felelősségre vonni.
(Képünkön Kádár János látható. Forrás: ATTILA MANEK / INTERFOTO MTI / AFP)