Ezeket a rákkeltő életeket kerüld, ha jót akarsz
A rákos betegségek jelentős része olyan kockázatokhoz köthető, mely tudatossággal megelőzhető, ilyen az elhízás, a fizikai aktivitás hiánya vagy a helytelen táplálkozás. Szerencsére nem túl bonyolult: ezeket a rákkeltő ételeket érdemes kerülni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hosszú listát tart számon a bizonyítottan vagy potenciálisan rákkeltő élelmiszerekből is. Némelyik az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség rizikójának növelésével, mások a bennük levő karcinogén anyagok hatására fokozzák a problémát.
A Femina most összegyűjtötte azokat az ételeket és italokat, amelyek rendszeres fogyasztása összefüggésben áll a rák magasabb kockázatával.
Íme, ezeket a rákkeltő ételeket kerüld
A feldolgozott, füstöléssel, nitrites pácolással, sózással tartósított húsok, így a kolbász, a virsli vagy a szalonna fogyasztása növelheti a daganatok, így a vastag-, végbél-, mell- és gyomorrák kockázatát is egyes vizsgálatok alapján.
Az alkohol 1. kategóriába sorolt rákkeltő, tehát bizonyítottan összefüggésbe hozták többek között a torok- a nyelőcső-, a mell-, a máj, a vastag- és végbélrák kialakulásával.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. április 26., 18:12
A sütés közben az élelmiszerekben akrilamid jön létre. De vajon ez valóban rákkeltő?
Életmód
2024. április 14., 15:53
Itt találtak Magyarországon a legnagyobb koncentrációban rákkeltő anyagot, a radont.
Külföld
2024. február 23., 15:35
Rózsaszín, édes és az illatának sem lehet ellenállni. Pedig jobban teszi, ha nem vesz a gyereknek, mert kiderült, hogy rákkeltő a vattacukor.
A vörös húsokat, így a marha, a sertés vagy a bárány húsát a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolják. Többek közt a vastagbélrák kialakulásával is kapcsolatba hozták azokat.
Bár alkalmanként jó szolgálatot tehet sietős reggeleken egy péksütemény, feldolgozott élelmiszernek minősül, és sok cukrot, zsírt is tartalmaz, ami elhízáshoz is vezethet, ez tovább növeli a rákkockázatot.
A kutatások rámutattak, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagy kockázatot jelentenek a vastag- és végbélrák kialakulásában. A transzzsírokban, sóban, tartósítószerekben bővelkedő, előrecsomagolt és instant levesek, húskonzervek, ömlesztett sajtok is ide sorolhatók. A szintén az ultrafeldolgozott élelmiszerek körébe tartozó üdítők, energiaitalok egyaránt károsak a szervezetre nézve, és növelik az elhízás rizikóját is.
A chipseket, rágcsálnivalókat valószínűleg senki nem gondolja egészségesnek, lévén pedig, hogy ultrafeldolgozottak, kétszer érdemes meggondolni, milyen gyakran fogyasztasz belőle – írja a lap.).
Valóban rákkeltő a magyarok egyik kedvenc reggelije?
A sütés közben az élelmiszerekben akrilamid jön létre. De vajon ez valóban rákkeltő?
Sokat mondogatják: kapard le az égett részt a pirítósról. Kérdés azonban, hogy kell-e aggódnunk amiatt, hogy az élelmiszerekben a sütés következtében létrejövő akrilamid rákkeltő hatású-e.
Az akrilamid gyakran kerül a figyelem középpontjába, általában az egészségünkre gyakorolt nyilvánvaló veszélyeire figyelmeztetnek. De vajon mennyi igaz ebből? – írja az IFL Science alapján a Házipatika.
Az akrilamid egy természetes melléktermék, amely az élelmiszerek, különösen a keményítőtartalmú termékek magas hőmérsékleten történő főzése, sütése, pirítása vagy pörkölése során keletkezik. Az a folyamat hozza létre, amely az ételek barnulásához és az ebből eredő jellegzetes ízéhez vezet, mint például a lasagne finom, megégett darabjainál.
Rengeteg cikk született már arról, hogy az ételeinkben lévő akrilamid rákot okoz. 2002-ben egyenesen riasztást adott ki a Svéd Nemzeti Élelmiszerügyi Hivatal emiatt, majd néhány napon belül 40 százalékkal vissza is esett a chipsek eladása Svédországban.
Akkor most rákkeltő, vagy sem?
A több mint húsz évvel ezelőtti bejelentés által felvetett aggodalmak ellenére azonban még mindig nincs elegendő bizonyíték, amely közvetlenül alátámasztaná, hogy az akrilamid rákot okozhat. Már annak megállapítása is nehézségekbe ütközik ugyanis, hogy az emberek mennyi akrilamidot vesznek magukhoz az étkezéseik során.
A dolog bizonyítását annak etikai korlátai is nehezítik. Ahhoz ugyanis, hogy valóban azt lehessen mondani, hogy ez rákot okoz, klinikai kísérleteket kellene végezni embereken. Nem lehet azonban klinikai vizsgálatokat végezni olyan anyagokkal, amelyek lehetséges rákkeltő hatásúak
– mondja Rashmi Sinha.
A Nemzeti Rákkutató Intézet vezető kutatója hozzátette, hogy patkánykísérletek már bizonyították: az akrilamid DNS- vagy kromoszómakárosodáshoz, valamint e károsodások javításának hibáihoz vezethet, amelyek rákot okozhatnak. Vannak azonban olyan toxikológiai vizsgálatok is, amelyek azt mutatják, hogy az emberek és a rágcsálók eltérő sebességgel szívják fel az akrilamidot, ezért az állatokon végzett vizsgálatok eredményei nem feltétlenül érvényesek ránk is – írja a lap.
(Kiemelt képünk illusztráció: Jean-Blaise Hall / Mood4Food / foodcollection via AFP)
