Vastagbélrák – kiderült, kinél jelentkezhet már egészen fiatalon
A vastagbélrák szűréssel már jóval az első tünetek megjelenése előtt kimutatható, különösen veszélyeztetett az, akinek a családjában már diagnosztizálták a betegséget.
Lakosságarányosan hazánkban halnak meg a legtöbben vastagbélrák miatt az Európai Unióban. A kutatók folyamatosan dolgoznak azon, hogy kiderítsék, miért lesz egyre gyakoribb ez a fajta daganatos betegség, melyek a kiváltó okai és mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél több diagnosztizált beteget megmenthessenek. Magyarországon évente körülbelül 6000 főnél diagnosztizálnak rosszindulatú vastagbélrákot, és közel 5000-en vesztik életüket ebben a betegségben.
„A rosszindulatú vastagbéldaganat egy összetett folyamat során, hosszú idő alatt kialakuló betegség, amelyet életmódbeli és genetikai adottságok egyaránt befolyásolnak. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez egy nagyon lassan kialakuló elváltozás, amely még a tünetek megjelenése előtt, korai stádiumban felismerve jó eséllyel gyógyítható – hívta fel a figyelmet Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa az EgészségKalauz cikkében.
Kinél alakulhat ki nagyobb eséllyel vastagbélrák?
Fontos lenne, hogy mindenki tisztában legyen a családon belül kórelőzményekkel, a betegek egynegyedénél ugyanis valamely közeli családtagnál már diagnosztizálták korábban a betegséget. Ez tulajdonképpen megkétszerezi a kialakulás veszélyét, így rokoni érintettség esetén érdemes 4-5 évente szűrésre járni.
„A páciensek 4-5%-nál nagyon komoly családi előzmény és halmozódás mutatható ki, ők a genetikailag determinált, rosszindulatú vastagbéldaganat-csoportba tartoznak. Ezeknél a betegeknél jellemzően már fiatalon kialakul a betegség, és általában a családtagok tudják is, hogy erre hajlamosak” – mondta a szakember.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Azonban nagy számban fordul elő olyanoknál, akik családja nem volt érintett. A rosszindulatú vastagbéldaganatos esetek 70%-nál nincs genetikai előzmény.
Szakértők szerint a vastagbéldaganat kialakulásának esélyeit a helytelen életmód növelheti, de a feldolgozott élelmiszerek, a vörös hús fogyasztása, a zsírfogyasztás (kiemelten a telített zsírok), a magasabb összkalória bevitel, a fokozott fehérje bevitel mind kockázati tényező. Emellett napi 40 gramm alkohol fogyasztása szintén elősegíti a betegség kialakulását: ez 1 deci pálinkának, fél liter bornak, vagy két üveg sörnek felel meg.
„Ha szeretnénk csökkenteni a rosszindulatú vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát, akkor valóban oda kell figyelni az életmódunkra. Ezeknek a pozitív változtatásoknak azonban több évtizedre kell szólnia, nem csak 1-2 évre. Kockázatcsökkentő lehet a nyers és feldolgozatlan ételek, sok növényi rostot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, ugyanis a növényi rostok segítenek megkötni a belekben lévő toxikus anyagokat, illetve gyorsítják a belek kiürülését és jótékonyan befolyásolják a bélflórát. Nagyon fontos a sport és testmozgás, valamint több kutatás már a kalcium, a folsav, a szelén és posztmenopauzális hormonpótlás jótékony szerepét is kimutatta.” – tette hozzá Dr. Sike Róbert.
A szűrés jelenti a legnagyobb biztonságot
Az életmódbeli változások mellett a rendszeres szűrés szerepe a döntő. Igaz ez a CT-kolonoszkópiára és az endoszkópos vastagbéltükrözésre egyaránt. A kockázati csoportba tartozó pácienseknek, azaz akiknek a családjában előfordult rosszindulatú vastagbéldaganat, túlsúlyosak, poliposodásra hajlamosak vagy 50 évnél idősebbek, érdemes szűrővizsgálaton részt venni.
Melyek az első tünetek vastagbélrák esetén?
Orvosok szerint nem szabad a tünetek megjelenésig várni a szűréssel, ugyanis a testi jelek csak a rák előrehaladott állapotában jelentkeznek:
- véres széklet
- széklethabitus megváltozása
- hasi puffadás
- hirtelen fellépő hasi görcsök és fájdalmak, melyek nagyjából egy percig tartanak, majd bizonyos idő elteltével újrakezdődnek
- indokolatlan fogyás
- vérszegénység
A leghatékonyabb, ha figyelünk az életmódunkra, és 45-50 év felett 4-5 évente eljárunk rendszeres szűrésre – hangsúlyozta Dr. Sike Róber.
(Kép forrása: Freepik)
