Valóban rákkeltő a magyarok egyik kedvenc reggelije?
A sütés közben az élelmiszerekben akrilamid jön létre. De vajon ez valóban rákkeltő?
Sokat mondogatják: kapard le az égett részt a pirítósról. Kérdés azonban, hogy kell-e aggódnunk amiatt, hogy az élelmiszerekben a sütés következtében létrejövő akrilamid rákkeltő hatású-e.
Az akrilamid gyakran kerül a figyelem középpontjába, általában az egészségünkre gyakorolt nyilvánvaló veszélyeire figyelmeztetnek. De vajon mennyi igaz ebből? – írja az IFL Science alapján a Házipatika.
Az akrilamid egy természetes melléktermék, amely az élelmiszerek, különösen a keményítőtartalmú termékek magas hőmérsékleten történő főzése, sütése, pirítása vagy pörkölése során keletkezik. Az a folyamat hozza létre, amely az ételek barnulásához és az ebből eredő jellegzetes ízéhez vezet, mint például a lasagne finom, megégett darabjainál.
Rengeteg cikk született már arról, hogy az ételeinkben lévő akrilamid rákot okoz. 2002-ben egyenesen riasztást adott ki a Svéd Nemzeti Élelmiszerügyi Hivatal emiatt, majd néhány napon belül 40 százalékkal vissza is esett a chipsek eladása Svédországban.
Akkor most rákkeltő, vagy sem?
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Zöld
2024. április 15., 11:11
A Greenpeace legújabb mérései bizonyítják, hogy rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről a Salgó-patakba a március 15-i hosszú hétvégén.
Zöld
2024. április 16., 21:36
Állnak a vizsgálat elé, és úgy vélik, hogy a szomszédból indult szennyező útjára a rákkeltő vinil-klorid. Olyasmiket is cáfoltak, amiket a Greenpeace nem is állított, és pereket helyeztek kilátásba.
Életmód
2024. április 14., 15:53
Itt találtak Magyarországon a legnagyobb koncentrációban rákkeltő anyagot, a radont.
A több mint húsz évvel ezelőtti bejelentés által felvetett aggodalmak ellenére azonban még mindig nincs elegendő bizonyíték, amely közvetlenül alátámasztaná, hogy az akrilamid rákot okozhat. Már annak megállapítása is nehézségekbe ütközik ugyanis, hogy az emberek mennyi akrilamidot vesznek magukhoz az étkezéseik során.
A dolog bizonyítását annak etikai korlátai is nehezítik. Ahhoz ugyanis, hogy valóban azt lehessen mondani, hogy ez rákot okoz, klinikai kísérleteket kellene végezni embereken. Nem lehet azonban klinikai vizsgálatokat végezni olyan anyagokkal, amelyek lehetséges rákkeltő hatásúak
– mondja Rashmi Sinha.
A Nemzeti Rákkutató Intézet vezető kutatója hozzátette, hogy patkánykísérletek már bizonyították: az akrilamid DNS- vagy kromoszómakárosodáshoz, valamint e károsodások javításának hibáihoz vezethet, amelyek rákot okozhatnak. Vannak azonban olyan toxikológiai vizsgálatok is, amelyek azt mutatják, hogy az emberek és a rágcsálók eltérő sebességgel szívják fel az akrilamidot, ezért az állatokon végzett vizsgálatok eredményei nem feltétlenül érvényesek ránk is – írja a lap.
Az állandó stressz a rák kialakulásához vezethet?
A szervezet krónikus és élethosszig tartó stressz miatti kimerülés hatással van az immunrendszerre, de a vélemények megoszlanak arról, hogy a rák kialakulásában szerepet játszana.
A rövid ideig tartó stressz semmilyen hatással nincs a rák kialakulására vagy a már meglévő daganat növekedésére – írja a Webbeteg. A hosszantartó stresszes állapotnak a következménye legtöbb esetben a depresszió. Ez tartós változást okozhat ugyan a szervezet hormonháztartásában, mégsem bizonyítható, hogy a rákos megbetegedések kialakulásában, vagy a már meglévő daganatos betegség gyorsabb terjedésében bármilyen szerepe lenne.
Óvatosabban fogalmaznak azonban a hosszantartó stressznek az immunrendszerre gyakorolt hatásáról, és ennek a már meglévő daganatok súlyosbodásában játszott szerepéről. Sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy ezt tisztázhassák.
Mások viszont úgy vélik, hogy hosszan tartó stressz előidézheti a rák kialakulását
Egy másik elmélet szerint nagyobb eséllyel alakulhat ki daganatos megbetegedés azok körében, akik mondhatni, állandó stresszben élnek. Véleményük szerint a krónikus stressz meggyorsíthatja a rákos daganat növekedését és előidézheti az áttétek keletkezését. Ugyanis rákos sejtek folyamatosan képződnek a szervezetünkben, de ezek legnagyobb része elpusztul mielőtt elszaporodna. Stressz hatására ez a spontán pusztulás nem tud bekövetkezni, sőt ellenkezőleg, gyors burjánzás következik be.
Az SSM Population Health című folyóiratban közzétett tanulmány szerint azoknál az embereknél, akiknél az évek során felhalmozódott szorongás, az úgynevezett allosztatikus terhelés vagy „elhasználódás” magas volt, 2,4-szer nagyobb valószínűséggel haltak meg rákban, mint azok, akiknél a stressz szintje alacsony volt – írja az Index.
(Fotó: Sebastian Gollnow / DPA /AFP)
