Kutatás: ezeken a helyeken jelentős a rákkeltő anyag koncentrációja
Itt találtak Magyarországon a legnagyobb koncentrációban rákkeltő anyagot, a radont.
Már a 16. században rejtélyes halálesetekről számoltak be a bányászok körében Csehszlovákiában és Németországban, aminek a pontos okát csak 1900-ban fedezték fel - az pedig nem más volt, mint a radon. Ez a színtelen, szagtalan nemesgáz radioaktív és rákkeltő hatású, az urán bomlása során keletkezik, de természetes módon is létrejöhet, mégpedig a rádium alfa-bomlásából – írja a Femina.hu.
A radon bomlástermékei alfa-sugárzást bocsátanak ki, lerakódnak a tüdőben, és daganathoz vezethetnek. A légköri radon kizárólag a tüdőt veszélyezteti, ám dohányosoknál ez 25-szörös kockázatot jelent. A tüdőrákról itt írtunk bővebben.
Íme, a rákkeltő radon
Rájöttek, hogy fontos méréseket végezni az anyag koncentrációjáról, így Magyarországot is felosztották 21 geológiai egységre, hogy árnyaltabb képet kaphassanak róla. Kétszer mérték eddig hazánkban a radonkoncentrációt mind a talajban, mind pedig az épületekben az 1990-es évek óta, a legfrissebb adatok 2009-ből származnak, aminek kapcsán elkészítettek egy radontérképet is hazánkról. Legelőször Mátraderecskén figyeltek meg magas radonkoncentrációt, ez az épületekbe is bejutott. Ezenkívül kiemelkedő területként azonosították az Északi-középhegység vulkanikus eredetű képződményeit, a Mórágyi- és Velencei-röghegységet és az Alföld egy kis, negyedidőszaki üledékes területét - áll a Nemzeti Népegészségügy oldalán, ahol ide kattintva maga a térkép is megtekinthető.
Ám ahogy korábban írtuk, a radon nemcsak a talajba kerülhet, hanem a levegőbe is, így juthat be a házakba, de az épületek falaiból is közvetlenül bekerülhet, sőt még a vezetékes víznek is lehet radontartalma. Ez a nemesgáz folyamatosan keletkezik a talajban, illetve az építőanyagokban található radioaktív izotópok bomlásakor, de távozik az épület szellőztetésével, akár a nyílászárók résein keresztül, de mennyisége alapvetően csökken a radioaktív bomlása következtében - 3,8 nap a felezési ideje. Tehát ahol gyakran szellőztetnek, ott mindenképpen alacsony a szintje, de az emeleteken is az, mivel a radon általában az alacsonyabban fekvő helyiségekben, pincékben halmozódik fel.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2024. február 23., 15:35
Rózsaszín, édes és az illatának sem lehet ellenállni. Pedig jobban teszi, ha nem vesz a gyereknek, mert kiderült, hogy rákkeltő a vattacukor.
Itthon
2024. február 21., 13:38
Döbbenetes mennyiségű mérgező hatású oldószert bocsátott a levegőbe a gödi akkumulátorgyár, ráadásul rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosát is kimutatták.
Itthon
2024. február 6., 12:38
Legújabb adatok alapján 2022-ben az ország egyes részein olyan koncentrációban volt jelen szervetlen arzén az ivóvízben, ameynek már bizonyítottan egészségkárosító hatása lehet. Mutatjuk, mely településeken mérgező a csapvíz.
Időjárási tényezők is befolyásolják a radonkoncentrációt, mint például a légnyomás és páratartalom változása, a csapadék és a szél erőssége. Ebből is látszik, hogy a radon szintje napszakosan és évszakosan egyaránt változik. Magyarországon rendszerint ősszel és télen lehet a legmagasabb, tavasszal alacsonyabb, nyáron pedig a legalacsonyabb.
A Nemzeti Népegészségügy oldalán az is olvasható, hogy azokban az épületekben, amelyek fala salakbetonból készült, vagy a födémje, aljzata tartalmaz salakfeltöltést, magasabb radonkoncentráció mérhető, mint egy hasonló, salak nélküli épületben. Ez azzal magyarázható, hogy a salakokban található természetes radioaktív anyagok mennyisége gyakran magasabb, mint az átlagos építőanyagé, és ezért több radon szabadul fel belőle.Bármennyire meglepő, ezt az alapvetően rákkeltő anyagot a gyógyászatban használják a mai napig, a radioterápiában, azaz a sugárkezelés során.
Pánikra semmi ok, mivel ezt a rákkeltő anyagot legtöbbször ahogy belélegzi az ember, úgy ki is fújja, a probléma akkor kezdődik, amikor a radongáz elbomlik, radioaktív részecskéket képezve ezzel, amiket a füst, például a cigaretta füstje könnyen megköthet, és akár órákon át a levegőben tart – írja a lap.
10 betegből 8-9 erős dohányos
10 tüdőrákos betegből 8-9 vagy erős dohányos, vagy nagyon sok dohányfüst érte sok éven keresztül (ennek a passzív dohányzásnak voltak kitéve például korábban a vendéglátóhelyen dolgozók). Jóval kevésbé érintettek azok, akik több mint 15 éve szoktak le a dohányzásról, vagy soha nem is dohányoztak. A környezeti hatások szerepe szintén jelentős lehet, gondoljunk általánosságban a légszennyezésre, a nagy kiterjedésű bozót- vagy erdőtüzekre. Megfigyelhető tüdőrákban genetikai kockázat is: egyes családokban halmozódhat azon gének hibája, amelyek feladata a rákos sejtek elszaporodásának megakadályozása. Amire jelenleg a legszilárdabb bizonyíték van, az az, hogy ha magas a kockázat (az említett körülbelül 20 csomagévnyi dohányzás) és már elég idős az ember, a genetikai védekező mechanizmusok is egy kicsit lelassulnak. A tüdőrákról itt írtunk bővebben.
(Fotó: Christoph Soeder/dpa/AFP)
