Gödi akkumulátorgyár: magzatkárosító oldószer a levegőben, nehézfémek dolgozók szervezetében

Döbbenetes mennyiségű mérgező hatású oldószert bocsátott a levegőbe a gödi akkumulátorgyár, ráadásul rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosát is kimutatták.

2024. február 21., 13:38

Szerző:

A légszennyezettségi adatok alapján a gödi akkumulátorgyár 2019 és 2022 között rendkívül nagy mennyiségű, 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe. De nemcsak ez az egyetlen aggasztó adat, ami a gyár egészség- és környezetkárosító hatására utal. Ugyanis – a SungEel Kft. akku-feldolgozó üzemeihez hasonlóan – a gödi gyárban is

a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, ráadásul a dolgozók mérgező anyagoknak való kitettsége az évek során folyamatosan nőtt

– írja az Átlátszó.

A lap kikérte Göd város és a Samsung-gyár 2021-es és 2022-es légszennyezettségi adatait, mert az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) idén januárban még nem voltak elérhetők – időközben aztán az OKIR-ba is feltöltötték őket.

Az adatokból kiderül, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése, a szén-dioxid mennyisége például a 2018-as évhez képest a hétszeresére nőtt. De az igazán aggasztó szám az elektróda-gyártás során használt mérgező szerves oldószer, az N-metil-2-pirrolidon (NMP) kibocsátott mennyisége.

Az N-metil-2-pirrolidont különböző gyártási technológiák (petrolkémia, gyógyszeripar, felületkezelés) során szerves oldószerként használják, Gödön viszont csak az akkugyárban fordul elő nagy mennyiségben. Az anyag reprodukciót károsítónak minősül, belélegzése elsősorban terhes nőkre jelent veszélyt: az NMP-nek való tartós kitettség vetélést okozhat, vagy a magzat rendellenes fejlődését eredményezheti.

Ebből a magzatkárosító oldószerből 2019 és 2022 között összesen 88 tonna került a levegőbe Gödön.

– írja a lap.

Kiugróan nagy mennyiségű kibocsátás 2021-ben történt: ekkor 81,468 tonna NMP távozott a gyár légszennyező pontforrásain.

Hozzátették: ez az a szerves oldószer, aminek a gödi kútvízben való jelenlétét kimutatta egy független vizsgálat. Később azonban beszámoltak arról is, hogy teljes körű tényfeltáró vizsgálat nem történt a gödi vízszennyezés ügyében, a hatóságok szerint ugyanis „nem bizonyított”, hogy a szennyezés az akkugyárból származik.

Ugyanakkor a Samsung iparterületén öt éven át nem működtek monitoring-kutak: az egyetlen mérőkutat az építkezés során betemették, újak létesítését pedig a gyár „nem jelentős környezeti hatása” miatt nem írták elő.

 Újabb akkugyár épül? Aggódnak a pécsiek, a kormány hallgat

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Pécs mellett újabb akkugyár épülhet, legalábbis ettől tartanak a lakosok és a földtulajdonosok, a kormány azonban nem hajlandó információval szolgálni.

Hatalmas méretű körzetet minősítettek beruházási területté Pécs mellett, az akkugyár megjelenésétől tartanak a helyiek. A 24.hu úgy tudja, éppen egy olyan területről van szó, amely az ivóvíz-ellátás szempontjából létfontosságú, ám a víztartalék már fogytán van. A helyiek akkugyár építésétől, a gazdálkodók földkisajátításoktól tartanak.

A helyiek aggodalma nem is alaptalan, sokan szeretnének akkuipari-üzemet létesíteni a városban, a pécsi városvezetéshez csak a tavalyi év derekáig 16 megkeresés érkezett ebből a célból. Az önkormányzat azonban egy évvel ezelőtt közgyűlési határozatot fogadott el arról, nem támogatja akkumulátor-ipari beruházás létesítését a baranyai megyeszékhelyen. 

A kormány nem helyezett nyomást a városra, ám tavaly júliusban egy 600 hektáros kiemelt beruházási célterületet jelölt ki Pécs közvetlen közelében, Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén. A kormányhatározat nem nevesítette, milyen ipari beruházást terveznek a helyszínre hozni.

(Kiemelt képünk illusztráció Fotó: GOR STEVANOVIC / SCIENCE PHOTO / IST / Science Photo Library via AFP)

Az Európai Bizottság kritikus hangvételű bírálatot fogalmazott meg amiatt, hogy a Budapestre vonatkozó pályázati kiírások késnek, egyértelműen diszkrimiálva az itt élőket. A kormány arra hivatkozva nem írta ki a pályázatokat, hogy a Magyarország számára folyosított uniós támogatás egy része zárolva van, a Bizottság szerint nem ez a valódi ok.