Rákkeltő a csapvíz több magyar településen
Legújabb adatok alapján 2022-ben az ország egyes részein olyan koncentrációban volt jelen szervetlen arzén az ivóvízben, ameynek már bizonyítottan egészségkárosító hatása lehet. Mutatjuk, mely településeken mérgező a csapvíz.
Magyarországon még mindig vannak olyan települések és járások, ahol a csapvíz szervetlen arzén szintje meghaladja azt a normál szintet, amely még nem okoz egészségügyi problémákat – írja a Pénzcentrum a KSH adatai alapján.
A szervetlen arzén az emberi egészség szempontjából rákkeltő és mérgező hatású. Elsősorban ivóvízzel és táplálékkal kerülhet az emberi szervezetbe – írja a KSH. A vizek arzéntartalma a vízadó geokémiai rétegek sajátosságai szerint természetes eredetű. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben meghaladja a 10,0 µ/literes európai küszöbértéket. Magyarország sokat fordít a szolgáltatott közüzemi ivóvíz arzénszintjének csökkentésére, de a legmagasabb mért értékek sok településen átlépik a fenti határértéket. A térképen a településenkénti általában kevés éves mintaszám miatt a biztonság javára tett közelítés érdekében az éves maximális értékeket ábrázoltuk. Néhány településen csak a település egy adott településrészére vonatkozik az adat, így például Szentesen Kajánújfalu, Hódmezővásárhelyen Szikáncs, Makó esetében Rákos nevű településrészre.
Ezért mérgező és rákkeltő az arzénos csapvíz
Az ismert mérgező anyagok között talán az arzénnel kapcsolatban rendelkezünk a legtöbb ismerettel a különböző úton, dózisban és tartóssággal történt egészségkárosító hatást illetően. Az arzén káros hatásai tekintetében, mind embereken történt megfigyelések, mind állatkísérletek alapján rendelkeznek ismeretekkel a kutatók. Az Országos Tisztifőorvosi Hiavatal beszámolója szerint a szervetlen arzén bizonyítottan
- bőr-,
- hólyag-,
- vese-
- és tüdődaganatot idéz elő.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. május 20., 16:08
A vezetékes ivóvíz kiváló Magyarországon, folyamatos a víz minőségének mérése, ellenőrzése – erről az országos tisztifőorvos beszélt a vízfogyasztást népszerűsítő Happy hét kampány nyereményátadóján pénteken Budapesten.
Itthon
2022. január 20., 15:28
Mostantól vizsgálni kell van-e béta-ösztradiol és a nonilfenol a vízben.
Itthon
2024. január 28., 07:28
Több, mint ezer négyzetméter, elöregedett, porló azbesztpalát távolítanak el a Budavári Palota „A” épületéről. A rákkeltő anyag a világháború pusztítása utáni helyreállítás során került a díszeit vesztett tetőre. Mindez azt jelenti, hogy a Duna fölé magasodó hatalmas épület évtizedek óta szennyezi Budapest levegőjét.
Kis koncentrációban történő tartós bevitel esetén ezenkívül többféle krónikus, nem-daganatos betegség előidézésében is szerepet játszik. Ilyenek
- a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások,
- szív-és keringési megbetegedések,
- a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei,
- máj- és vesebetegségek és a
- cukorbetegség.
Az ivóvízzel kapcsolatban az arzén káros hatásaira vonatkozó emberen végzett megfigyelések többsége viszonylag magas arzénkoncentrációt tartalmazó ivóvizek fogyasztóira vonatkozott. A járványügyileg jól jellemzett tajvani, chilei, argentínai, bangladeshi, stb. esetekben az ivóvíz átlagos arzéntartalma általában jóval meghaladta a 0,1 mg/litert. Azonban az újabb megfigyelések kisebb arzén koncentrációk egyes hatásait is bizonyították.
A legkisebb már káros hatással járó, illetve a legnagyobb még káros hatással nem járó koncentrációkkal kapcsolatos megfigyelésekről az irodalom sok adatot tartalmaz. Emberen a legalacsonyabb küszöbbel a bőrtünetek, köztük a bőrrák kockázata jellemezhető.
A krónikus (esetenként élettartam) bevitellel kapcsolatban megfigyelt káros hatásokhoz vezető legkisebb szint 0,003 és 0,05 miligramm testtömegenként (3 - 50 µg/testtömeg kg/nap). Azonban azt is fontos megjegyezni, hogy több tanulmány állapít meg olyan expozíciós szinteket, amelyek biztosan nem vezetnek a megfigyelés tárgyát képező káros hatásra;
ezek legalacsonyabb értékei a 0,8 – 4,3 µg/testtömeg kg/nap közötti tartományban vannak; tehát 0,0008 és 0,0043 miligramm testtömegenként. Tehát
az országban mért legmagasabb értékek, amelyek 0,0384 milligrammot vagy annál többet tartalmaznak, már bőven az egészségre káros hatásba tartoznak, mivel 0,003 < 0,0384 < 0,05.
Noha ezek az adatok a megfigyelések helyének, a vonatkoztatási időtartamnak és az érintett populációk általános tápláltsági, genetikai és egyéb, az egyéni érzékenységet befolyásoló tényezőre vonatkozó sokfélesége miatt meglehetősen nagy bizonytalanságot tartalmaznak, néhány következtetés levonható belőlük.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Fernando Gutierrez-Juarez / DPA / AFP)
