Megdöbbentő: Rákkeltő a Budavári Palota
Több, mint ezer négyzetméter, elöregedett, porló azbesztpalát távolítanak el a Budavári Palota „A” épületéről. A rákkeltő anyag a világháború pusztítása utáni helyreállítás során került a díszeit vesztett tetőre. Mindez azt jelenti, hogy a Duna fölé magasodó hatalmas épület évtizedek óta szennyezi Budapest levegőjét.
A kommunista átalakítás idején használt veszélyes anyagok eltávolításával folytatódik a Budavári Palota északi szárnyának megújítása – tette közzé közösségi oldalán a Nemzeti Hauszmann Program.
Mint kifejtették: A szakértők a felmérések során sok jelét találták a korábbi átalakítások szakszerűtlenségének és a kivitelezés hanyagságának. Az 1960-as években elvégzett illesztési és falazási hibák, a téglakötések és az újra beépített eredeti kőelemek tisztításának hiánya mellett mára kiderült az is, hogy
a tetőzet fedésére azbeszt tartalmú palát használtak.
A palák esetében ez a rendkívül veszélyes, rákkeltő anyag hasonló szerepet töltött be, mint a betonban a betonvas: a cementbe kevert azbesztszálak adták a szilárdságot.
Egy rossz állapotban lévő, sérült, elöregedett azbeszttartalmú palatető az erózió, szél hatására folyamatosan szennyezi a légteret,
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. július 14., 13:09
A kormány támogatja az ország megtisztítását a veszélyes hulladékoktól, ezért második alkalommal hirdet meg országos azbesztmentesítési pályázatot, amelyre július 14-től lehet jelentkezni – jelentette be Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár az Energiaügyi Minisztérium pénteki közleménye szerint.
Itthon
2022. szeptember 24., 06:18
A tantermekben ülő diákok feje felett bontották az azbeszttartalmú tetőt.
Itthon
2022. április 17., 07:32
Daganatos megbetegedéseket okozott az azbeszttel szennyezett levegő.
amelyet szakszerű mentesítéssel lehet megszüntetni.
A szakemberek a megfelelő biztonsági óvintézkedések és a hatályos jogszabályok betartása mellett a Budavári Palota északi, ún. „A” épületéről több mint 1000 m2 palát távolítanak el, melynek azbeszttartalma közel 12-14 százalékos. A tetőszerkezet utótisztítása speciális berendezéssel történik, majd szállekötő anyaggal kezelik a megtisztított felületeket, hogy ne kerüljön a levegőbe szennyeződés. Az eljárás során különös figyelmet fordítanak a felújításon dolgozók védelmére is. Légzésvédő maszkokban és teljes testvédelmet nyújtó kapucnis védőruhában, speciális kesztyűben zajlik a mentesítés. A keletkező veszélyes hulladék szakszerű csomagolását a helyszínen végzik el a szakemberek a megfelelő környezetvédelmi és közegészségügyi szabályok betartásával, majd a kijelölt veszélyes hulladéklerakóba szállítják.
A munkálatok során visszaadják az épületegyüttes díszes tetőzetét, ahol az eredetivel azonos, természetes palafedést fognak alkalmazni, amely sem a környezetre, sem az egészségre nem jelent veszélyt a jövőben.
Visszanyeri díszeit a Budavári Palota
A Nemzeti Hauszmann Program 2021. decemberében jelentette be, hogy fefejezték a Budavári Palota részletes felmérését és megkezdték az épületegyüttes teljes helyreállításának tervezését. Egyúttal az első látványterveket is közzétették. Mint írták: A palota méltó rekonstruálása hatalmas feladat, hiszen a második világháborúban megsérült épületegyüttest a kommunista rendszerben jelentősen átalakították. Sok helyen megváltoztatták a termek és az emeletek kiosztását, az értékes és igényes belső díszítést megsemmisítették vagy elfedték. Megszüntették azt a nyitottságot, amelyet az egymáshoz csatlakozó térsor biztosított a főemeleten, és amely látványban összekapcsolta a palotát a Dunával.
Az azbeszt lassan ölő méreg
Az azbesztózis nyomán nagy eséllyel alakul ki tüdőrák, és nem mindenki betegszik meg, de olyanokat is képes elérni, akik az érintett gyárakban nem dolgoztak, csak a közelükben éltek. Harminc évig is lappanghat, mire tünetei jelentkeznek. Az 1970-es évek elejétől egészen az 1980-as évek közepéig Magyarországon is széles körben használták tűz-, hő- és zaj elleni szigetelésre, az azbeszt-, illetve annak legelterjedtebb technológiai megoldását az úgynevezett azbesztszórásos szigetelést. Ezen technológiák alkalmazását jogszabály nem szabályozta, így sok-sok épületben használtak fel azbeszttartalmú anyagokat, elemeket szórt azbeszt, eternit-pala, azbeszt-zsinór, tömítőlemez, hőszigetelő lap formájában. A panelházaknál szórt azbesztszigetelés használatára leginkább a nem lakás céljaira szolgáló helyiségekben – garázs, gyerekkocsi-tároló, lépcsőházi bejárat stb. – került sor.
Az azbesztkristály horoghoz hasonlítható: hegyes, kemény, visszahajló. Amennyiben a tüdő hólyagocskáiban megtapad, ott is marad, és az áldozatot élete végéig kínozza. Ezek a mikroszkopikus méretű sebek folyamatos irritációt okozva egy idő után törvényszerűen daganatos elváltozást indítanak el.
Az azbeszt egészségkárosító hatása későn vált széles körben ismertté, mert a hosszan tartó, sokszor évtizedeken át tartó lappangási idő miatt nehezen lehetett bizonyítani.
A kutatások lassan jutottak el a konkrét eredményekhez, amelyek egyértelműen bebizonyították, hogy a levegőbe kerülő azbesztpor és -származékok belélegzése már kis mennyiségben is maradandó károsodást alakíthat ki. Az azbeszt a szervezetbe kerülve gyógyíthatatlan betegséget okozhat:
- azbesztózis,
- tüdőrák,
- gégerák,
- mesothelioma.
A WHO adatai szerint manapság a tüdőrák miatt kezeltek csaknem felénél az azbeszt közvetlenül felelős a betegség kialakulásáért.
(Kiemelt képünk: Cserélik az azbeszttartalmú palát a Budavári Palota tetőszerkezetén. Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
