Nem dőlhetünk hátra: ezek a kórokozók veszélyeztetik az egészségünket
Az akut felsőlégúti fertőzések szezonja már a hivatalos adatok szerint is lecsengett, azonban a fertőző megbetegedésekről szóló heti jelentések alapján más kórokozók még mindig veszélyt jelenthetnek - főként a gyermekek és idősek - szervezetére.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) minden héten közli a fertőző betegségek heti adatait, amelyek alapján az derül ki, hogy áprilisban és májusban több kórokozó is támadhatja a magyarok szervezetét. Az adatokból kiderül, hogy áprilisban és májusban több fertőző betegség is felütheti a fejét. A tél alatt legyengült immunrendszernek ugyanis ilyenkor újabb fertőzésekkel kell felvenniük a harcot, a legtöbb megbetegedést a Campylobacteriosis, a Rotavírus, a skarlát és a bárányhimlő okozhatják – írja a Pénzcentrum.
Az nem újdonság, hogy Európában - illetve a világ számos pontján - ismét nagy lendülettel kezdett terjedni a szamárköhögés már a múlt évben. Az Euronews cikke szerint 2023 közepe óta a szamárköhögéses esetek növekedéséről számoltak be Belgiumban, Horvátországban, Dániában, Spanyolországban, Svédországban és Norvégiában, idén pedig különösen a Csehországban és Hollandiában okoz sok megbetegedést és már haláleset is előfordult ebben a két országban.
A cseheknél a pertussis okozta megbetegedések száma az 1960-as évek óta jelenleg a legmagasabb, januártól április első hetéig több mint 6300 megbetegedést jelentettek. Spanyolországban márciusig több mint 8200 esetet jelentettek az egészségügyi hatóságok, ez pedig számottevő emelkedés a 202as év egészében jelentett 1200 esethez képest. Hollandia több mint 3600 szamárköhögés esetről számolt be 2024 januárja és márciusa között, ebből 228 esetben csecsemőknél.
Az ECDC utoljára március közepén közölt jelentést az európai uniós szamárköhögéses esetek kapcsán. Akkor azt írták, hogy az esetek számának növekedése minden korcsoportot érint, viszont az esetek többségét a 15-19 év közöttieknél diagnosztizálják. Arra is kitértek, hogy a GPHIN 2024. március 20-i információi szerint a pertussis gyakoriságának növekedését más, az EU-n kívüli országokban is jelentették, beleértve Ausztráliát, Brazíliát, Bolíviát, Kanadát, Izraelt, az Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Szerbiát is.
Szamárköhögés: a szomszédban már tombol a járvány - tartanunk kell tőle?
Ahogyan arról beszámoltunk, Horvátországban és Szerbiában is rekordszámú szamárköhögéses esetet jelentettek a helyi közegészségügyi hatóságok.
A Szabad Magyar Szó cikke alapján év elejétől március 22-ig Szerbiában két gyermek halt meg szamárköhögésben, a betegek száma pedig 1052 volt a Közegészségügyi Intézet adatai alapján. Leggyakoribb a megbetegedés a 10 és 14 éves gyermekek korcsoportjában, a legfiatalabb beteg 12 hónapos volt. A fővároson kívül a bácskai és bánáti régiókban is regisztráltak szamárköhögéses eseteket - írták.
Az ECDC adatai és a szerb hírek szerint is eddig szamárköhögés okozta haláleset kizárólag csecsemőknél fordult elő.
Magyarországon a magas átoltottságnak köszönhetően nem várható nagyobb járványkitörés, azonban elszórt esetek előfordulhatnak. A kötelező oltások és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyelet hatékonyan működik. Erről itt írtunk bővebben.
Kell-e tartani a kanyarótól?
A morbilli fertőzések kapcsán az NNGYK azt közölte, hogy a hazai lakosság döntő többsége védett a kanyaró ellen, mely nagyban köszönhető a nagy arányú átoltottságnak. Azt írták, Magyarországon szinte minden 15 hónapos és 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen, egy-egy korosztályban az átoltottság legalább 98 százalékos. Hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 21 évben a behurcolt, illetve behurcolt fertőzéssel összefüggő esetből összesen 81-et jelentettek.
Mi jöhet még?
A többi jellemző fertőzés esetszámait vizsgálva látható, hogy a rózsahimlő nem okoz idén sem kiugróan sok megbetegedést. A mumpszos esetek az év első 15 hetéhez képest magasabb betegszámot mutatnak, a növekedés mértéke azonban még nem ad okot aggodalomra. A bárányhimlős fertőzések az elmúlt évek esetszámai alatt maradnak. A 2017-es és 2021-e évek közötti időszak mediánja azért lehet jóval magasabb, mert csak 2019-ben vezették be a kötelező védőoltást gyerekeknek. Ennek hosszú távon mutatkozik meg a visszafogó hatása.
A Pathogen E. Coli fertőzések száma szintén emelkeést mutat az előző évek adataihoz mérten az első 15 héten. Már 2022-ben egész évben is jóval több eset volt (288), mint a 2017-2021 évek mediánja (172), 2023-ban pedig még több esetet (440) regisztráltak. 2024 első 15 hetében is több fertőzés volt már, mint a megelőző években ugyanebben az időszakban.
Amit még mindenképpen említeni kell, az a skarlát. Főként a 2023-as évet határozta meg a skarlátos megbetegedések megugró száma, amikor 8998 eset volt, miközben 2022-ben 1272 eset. Aggasztó lehet, hogy 2024 első 15 hetében már 3207 eset fordult elő, miközben a rekordot hozó 2023-as év első 15 hetében 2300 eset volt. Így várható, hogy a skarlát idén is sok megbetegedést okozhat az elmúlt évekhez képest. A skarlát ellen pedig nincs védőoltás – írja a lap.
(Kiemelt kép: a Bordetella pertussis baktérium a légutakban. Kép: KATERYNA KON / KKO / Science Photo Library / AFP)