A rák kockázatát növelik ezek az ételek, jobb lemondani róluk

Növeli a rák kockázatát, ha ezeket az ételeket fogyasztja.

2024. április 19., 13:17

Szerző:

Manapság egyre több áldozatot kívánnak a daganatos betegségek. Nők körében az emlőrák, férfiaknál a prosztatarák vezeti a „fekete listát”, míg ezt követően mindkét nemnél a vastagbélrák, majd a tüdőrák a leggyakrabban előforduló rák írja az Egészségkalauz.

Hazánkban kétszer akkora a daganatos betegségek előfordulása, mint az Európai Unió többi tagállamában.

A különböző szerveket érintő daganatos betegségek kialakulásának, megelőzésének és kezelésének hátterében azonos és különböző tényezők is állnak, amelyek genetikai, lelki eredetű, fizikai aktivitással és táplálkozással kapcsolatosak is lehetnek.

A rákos betegségek kockázatát növelő ételek


A vöröshús (például sertés, marha) gyakori fogyasztása emelheti a vastagbélrák kockázatát. A hús speciális kötésben levő vastartalma (hem-vas) állhat a háttérben, amely elősegítheti olyan vegyületek kialakulását, amelyek aztán a vastagbélrák-keletkezésben játszanak szerepet.


A húsok nagy hőmérsékleten történő sütése, mint például a roston sütés, a faszénen történő grillezés, a bő olajban történő sütés közben, valamint a megégett olaj többszöri felhasználásának hatására úgynevezett heterociklusos aminok (HA), illetve policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) keletkeznek. Az így készült húsokban és halakban található HA és PAH vegyületek rendszeres fogyasztása hozzájárul a prosztata- és a vastagbélrák kockázatának növeléséhez.


Egyes húskészítmények és felvágottak nitrites pácsóval vagy füstöléssel készülnek. Az így tartósított húsokban keletkező nitrózamin (ami például a dohányfüstben is megtalálható), illetve a füstöléskor keletkezett hidrokarbon vegyületek egyértelműen fokozzák a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.


A tej és tejtermékek fogyasztásának kapcsán úgy tűnik, hogy a mérsékelt tej- és tejtermék-fogyasztás a legmegfelelőbb tanács, ugyanis azoknál a férfiaknál, akiknek a napi kalciumbevitele túlságosan nagy (amelynek fő forrása a tej és a tejtermékek), a prosztatarák nagyobb előfordulását figyelték meg. A tejtermékek nagy mennyiségben történő fogyasztása a kalciumbevitel mellett más módon is emelheti a prosztatarák kialakulásának kockázatát.
A napi gyakoriságú, túlzott alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a száj-, a garat-, a gége-, a nyelőcső-, a vastag- és végbél- (férfiaknál), valamint a mellrák kockázatát. Ezen kívül valószínűsíthetően növeli a máj-, illetve nőknél a vastag- és végbélrák rizikóját.


A daganatos betegségek kockázatát csökkentő ételek


A tej és tejtermékek rendszeres fogyasztása a vastagbélrák előfordulásának kockázatát akár 15-20%-kal csökkentheti. A pontos mechanizmus nem teljesen ismert, a kutatók az étrendi kalcium és D-vitamin szerepét vetik fel, de felmerült a tejben és a tejtermékekben található vajsav és egyes zsírsavak, illetve a fő tejfehérje, a kazein védő szerepe is.


A halfogyasztás mértéke fordítottan arányos a vastagbéldaganat előfordulási gyakoriságával, a kockázat csökkenése feltehetően a halak ómega-3 zsírsavtartalmával függ össze.


Az erjesztett (savanyított) tejtermékek (joghurt, kefir, író) rendszeres fogyasztása probiotikus hatásuk révén csökkenthetik a vastagbéldaganat kockázatát, de ezt az összefüggést nem sikerült egyértelműen igazolni.


A zöldségek és gyümölcsök elegendő és változatos fogyasztása élelmirost-tartalmuk, ásványianyag- és vitamintartalmuk, kiemelten foláttartalmuk, valamint egyéb fitonutriens-tartalmuk révén csökkentik a daganatos betegségek kockázatát. Egy-egy típusukra a kiemelten jótékony élelmiszereknél térünk ki.


A gyümölcsök nagyobb mennyiségben történő fogyasztása különösen dohányosok esetében csökkentheti a tüdőrák kialakulásának esélyét. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, minél többféle zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, annál jobban csökkenthető a tüdőrák kockázata.
A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, péksütemények, tésztafélék, illetve egyéb köretek hozzájárulnak az elegendő mennyiségű élelmirost-fogyasztáshoz, amely elengedhetetlen a megfelelő bélműködéshez, valamint a bélflóra egyensúlyához, ezzel csökkentve a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.


Kiemelten jótékony élelmiszerek


A keresztes virágú zöldségek (karfiol, brokkoli, káposztafélék) fogyasztása széles körű vizsgálatok áttekintése alapján nőkben csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, amely vélhetőleg a bennük található indoloknak és izotiocianátoknak köszönhető. Kockázatcsökkenést figyeltek meg a tüdőrák és a keresztesvirágúak fogyasztása között is. Az említett vegyületek olyan enzimek aktivitását fokozhatják, amelyeknek a feladata a DNS védelme különböző károsító (rákkeltő) hatásokkal szemben. Emellett értékes vitaminokkal (C-, A-vitamin, folsav), ásványi anyagokkal (kalcium, vas, kálium) és az emésztést segítő élelmi rostokkal látja el a szervezetet.


A paradicsomban lévő likopin bizonyítottan csökkenti a prosztatarák kialakulásának kockázatát és a már kialakult betegség esetén az állapot rosszabbodását lassíthatja. Úgy tűnik, hogy a likopén a daganatos sejtek sejtciklusába beleavatkozva a rákos sejtek pusztulását segítheti elő. A feldolgozott főtt paradicsom, mint például paradicsompüré, paradicsomlé, paradicsomszósz hatékonyabbnak bizonyul, mint a nyers változat.


A legalább heti kétszeri fokhagyma fogyasztás férfiaknál a prosztatarák kockázatának csökkenését eredményezte. Úgy tűnik, hogy a vastagbélrák előfordulási gyakoriságát is képes rendszeres fogyasztás esetén csökkenteni. Még tisztázatlan, hogy a fokhagyma mely összetevőinek köszönhető a kockázatcsökkentés, de elsősorban a természetes formájú fokhagyma fogyasztása javasolt. A fokhagymában található hatóanyagok számos ponton avatkozhatnak be a daganatképződés folyamatába. Csökkentheti a daganatképződéshez vezető DNS-károsodást, lassíthatja a már kialakult daganatos sejtek osztódását és elősegítheti ezen sejtek pusztulását is.


A szója rendszeres fogyasztása védő hatásúnak bizonyul számos daganatos betegség, köztük az emlőrák, a prosztatarák és a vastagbélrák ellen. A szója kedvező hatását fitoösztrogén- és flavonoid-tartalmú összetevőinek köszönheti. Azoknál a nőknél, akik életük során rendszeresen fogyasztanak szóját, kisebb az emlőrák előfordulása, különösen, ha már fiatal gyermekkorukban (még a pubertás előtt) fogyasztanak szóját. Napi rendszerességű fogyasztása a prosztatarák előfordulásának csökkenésével is jár, különösen a 60 év feletti népesség körében. Vastag- és végbéldaganat-kockázatot csökkentő hatását főként menopauza utáni korban lévő nők esetében tapasztalták.


A bogyós gyümölcsök (főleg a fekete-, vörös-, tőzegáfonya) a bennük található értékes fitonutriensek (úgynevezett antocianinok) révén csökkenthetik a daganatos betegségek kockázatát.


A zöldtea rendszeres fogyasztása egyes kutatások alapján csökkenti a prosztata-, valamint az emlőrák kockázatát. A kockázat csökkenését a zöldtea katechin nevű polifenol vegyületével hozták összefüggésbe.


Az édesköményben található anetol gyulladást és daganat kialakulást csökkentő hatással bír. Gátolja egyes gének átíródását, valamint a gyulladásos folyamatokban és a daganatos átalakulásban szerepet játszó egyes fehérjék aktivitását.


Az olívaolaj gazdag egyszeresen telítetlen olajsavban, polifenolokban, valamint egy hidroxitirozol nevű vegyületben. A mediterrán diétát fogyasztók körében egyes ráktípusok (pl. emlő-, vastagbélrák) kisebb előfordulását figyelték meg. Ebben a zöldségfogyasztás mellett feltehetően az olívaolaj, különösen az extra szűz olívaolaj rendszeres fogyasztása is szerepet játszik. Lehetőleg nyersen, vagyis hőkezelés nélkül, például salátákra, kenyérre kenve fogyassza.


A gombákban (erdei csiperke, shiitake, késői laskagomba) található, az oldható rostok közé tartozó béta-glükánok (pl. a lentinan) fogyasztása csökkentheti egyes ráktípusok előfordulását. Egy vizsgálat során már kialakult gyomor-, illetve vastagbélrák esetén a shiitake gomba fogyasztása javította a túlélést.


Az ananászban található bromelain nem egységes vegyület, hanem fehérjebontó és kisebb részben egyéb enzimek keveréke. A szervezetben több ponton is hat, gátolja a daganatsejtek növekedését és osztódását, valamint befolyásolja a gyulladásos fehérjék termelődését és az immunrendszer működését is.


A dió rendszeres fogyasztása csökkentheti a prosztatarák kialakulásának esélyét, illetve már kialakult betegség esetén lassíthatja annak előrehaladását. Ennek hátterében a daganatok növekedését befolyásoló génekre gyakorolt hatás állhat, amely a dióban lévő ómega-3 zsírsavaknak, a gamma-tokoferolnak, valamint a polifenoloknak köszönhető.


A lap további tanácsokat fogalmaz a daganatos betegségek megelőzéséhez:


A megfelelő testtömeg elérése és megtartása a daganatos betegségek megelőzésének szempontjából is elengedhetetlen. A túlsúlyos, illetve elhízott emberek nagyobb kockázattal rendelkeznek a daganatos betegségeket illetően, mint az ideális testtömeggel rendelkezők. Ez számos, súlytöbbletből adódó folyamatnak köszönhető. Hatékony diétával azonban leküzdhetjük a kilókat.


A rendszeres, napi 4-5 alkalommal történő étkezés kiegyensúlyozott működésre készteti az emésztőrendszert, hozzájárul az anyagcsere-folyamatokban résztvevő enzimek, hormonok egyenletes kiáramlásához, így ajánlott a naponta többszöri, mértékletes étkezésre törekedni.


A rendszeres fizikai aktivitással csökkenthető számos daganatos betegség, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázata! Heti, legalább 4-5-szöri, 45-60 percig végzett mozgás ajánlott felnőtteknek.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Hans via Pixabay)

A galuska a magyar konyha egyik legfontosabb körete, amit levesbetétként és önálló ételként is fogyasztanak. Sokan mégis keverik a nokedlivel és csipetkével. Lássuk a különbséget, és a tökéletes galuska receptjét!