Mátyás Győző: Balkán expressz

2018. november 18., 07:45

Szerző:

A mi szeriőz kormányunknak csak sikerült ismét magára irányítania a nemzetközi közvélemény figyelmét egy olyan delikát akcióval, ami még Leslie Nielsennek is becsületére válna.  Mert az, finoman szólva nem gyakori eset a nemzetközi diplomáciában, hogy amolyan hun KGB-s művelet keretében magyar állami tisztviselők egy börtönbüntetése elől dezertáló macedón állampolgárt segítenek szökésében. (Amit az illetékesek természetesen tagadnak: lásd még „A magyar kormány nem segítette Nikola Gruevszkit abban, hogy elhagyja Macedóniát”. Khm. A magyar diplomatákkal közös későbbi autókázás során meg nyilván csak az új Balkán Expressz jövendő útvonalát térképezték fel.)

Nem véletlen, hogy a nemzetközi sajtó felkapta a hírt, a The New York Times publicistája például elég pikírten helyezi el az ügyet a nyilvánvaló értelmezési keretben: „Azokat, akik a háború és az erőszak elől menekülnek, Magyarországon nem látják szívesen. Orbán Viktor bőszen hirdeti, hogy a menedékkérők veszélyt jelentenek, s legjobb őket szöges dróttal távol tartani, illetve bezárni őket tranzitzónákba. Orbán kormánya bűnnek nyilvánította még azt is, ha valaki segít a menedékkérőknek.”

Ennek fényében – teszi hozzá a cikkíró –, a Gruevszki-ügy elég kínosnak tűnik.

Hát hogyne. Ugyanis fényes bizonyítéka annak, hogy a magyar kormány magasról leszotyolázza a bevándorlás ügyében saját maga által hozott egyre szigorúbb szabályokat is, ha úgy tartja kedve. Márpedig a magyar illetékesek akciója jó közelítéssel kimeríti a paragrafusok elég mutatós skáláját az embercsempészettől az illegális bevándorlás elősegítéséig. Nem újdonság persze, de ez az akció megint arra világít rá, hogy Magyarországon a törvények nem egyformán vonatkoznak mindenkire. Pontosabban: a többségre nagyon, a NER-hardcore figurákra meg egyáltalán nem. (E tétel igazságát az Elios-lámpa fényével világította meg, ahogy az OLAF-jelentést „lebírtuk”, sej!)

Nikola Gruevszki
Fotó: AP/Boris Grdanoski

Gruevszki pedig a legfőbb hadúr barátja, úgyhogy innentől kezdve coki a nemzetközi jognak, szokásoknak, miegymásnak. A relatív újdonság az ügyben tanúsított nyílt pimaszság, ahogy a magyar illetékesek minden előírást semmibe vesznek. Ami vagy azért van, mert a legfőbb hadúr – nem csekély okkal – úgy hiszi: a különböző impotens sóhivatalok az ENSZ-től az Unióig úgysem csinálnak semmit még ekkora arcátlanság esetén sem. Ergo: ő már a világ színpadán is megtehet bármit következmények nélkül.

Vagy nagyhatalmi támogatást érez a háta mögött.

Nem véletlen, hogy világszerte úgy értékelik ezt a kázust, mint ami „rávilágít arra a versengésre, ami az Európai unió és Oroszország között zajlik a közép-európai és balkáni országokért, hogy az értékrend és a lojalitás tekintetében magukhoz csatolják őket”. (NYT)

Hiába van csupán szimbolikus jelentősége ennek az ügynek, a „világok harca” című geopolitikai stratégiai játékban éppen ezért lehet fontos szerepe. Márpedig amit a magyar kormány és a hatóságok ebben az ügyben elővezetnek, az minden elemében velejéig keleties módi. Még a formálisan helytálló érvelésük is. Mert kétségkívül igaz, hogy ha a belügyminiszter engedélyezte Gruevszki belépését, az felülírhatja a törvényeket, De éppen egy olyan figura érdekében, aki emberek tízezreit hallgattatta le egy velejéig korrupt „maffia-államot” működtetve (ahogy a The New York Times jellemezte Gruevszki országlását)? Mi ez, ha nem erkölcsi állásfoglalás, értékválasztás, voks nyugat és kelet között?

Persze a legfőbb hadúr nyilván úgy kalkulál: lesz egy kis nemzetközi csinnadratta, aztán elül az is, és minden folytatódik, ahogy eddig. Az uniós zsozsó marad.

Belpolitikailag meg akár jó hozama is lehet ennek a skandalumnak, hiszen a hívek majd úgy értelmezik az eseményeket, hogy a mi hős vezetőnk ismét megküzdött a hazánk szabadságának eltiprására szövetkezett bevándorláspárti erők gonoszságának rákfenéjével, amelyek itten galád módon be akar avatkozni a belügyeink autonómiájának szuverenitásába.

És egyébként meg Soros.

Mer’ már megint meg akarják mondani, hogy kivel éljünk együtt! Hát mi a baj ezzel a Gruevszkivel? Hogy a mi fiúnk barátja? Ja, mert ti brüsszeli vizigótok azt se tudjátok, mi fán terem a férfibarátság! Hülye genderpubik!

Amúgy szerintem egy szerencsétlen sorsú menedékkérő meg Gruevszki között lehet hasonlóság: az, hogy egyikük sem akar nálunk maradni. Csak Gruevszki – a többiekkel ellentétben – vélhetőleg kelet felé veszi az irányt.

Horoszkóp

„Itt az idő, hogy ne elégedjünk meg azzal, amit rólunk mondanak, hanem kezdjünk el mi is mondani valamit. Mert van mondanivalónk, ami fontos és hasznos mindenki számára.” A következőkben Köves Slomó, ortodox zsidó rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alapítójának és vezetőjének véleménycikke olvasható.

A cselédsajtó és a Karmelita udvartartásának agyhalott influenszerei Pankotai Lilivel szemben fel merték venni a kesztyűt. De micsoda bátorság kellett ehhez az elvtársaknak. 

Az elhibázott brüsszeli szankciók, azon belül is elsősorban az energiaszektort érintő korlátozások miatt alakult ki válság az EU-ban és így Magyarországon is – ez a kormányzati kommunikáció alfája és ómegája. A valóság ezt másként gondolja.