Závecz Tibor: Ismerkedés egy új műfajjal

A politikai közvélemény-kutatóktól leggyakrabban azt kérdezik, hogy ki fog győzni. Ha a parlamenti választásról érdeklődnek, akkor bátrabban és könnyebben válaszolunk. Mögöttünk van nyolc ilyen esemény tapasztalata, 1990-től 2018-ig. Számtalan felmérést készítettünk a választásokat megelőzően, prognózisokat a végeredményre, utólagos értelmező kutatásokat. Folyamatosan követtük és megismertük a választói magatartást egymástól nagyon eltérő politikai helyzetekben. Nem csak a kutatási adatok bőségesek, hanem a tényleges eredmények is. Ezek az információk, részletek biztonságot adnak.

A parlamenti választás kimenetelére azért is egyszerűbb becslést adni, mert a felmérések megválaszolóit, szakmai zsargonnal kifejezve, a reprezentatív mintát könnyű kiválasztani. Nagyjából nyolcmillió választópolgárból véletlenszerű eljárással kiválogatni ezer embert, akik kicsiben leképezik a teljes lakosságot, egyszerű módszertani megoldás. Ha csak kétharmaduk megy el voksolni, akkor is van körülbelül 670 biztos választónk, s ez elég ahhoz, hogy statisztikai megalapozottsággal tegyünk – persze óvatos – becsléseket.

Az előválasztás győztesét viszont szinte lehetetlen megmondani.

Itt lényegében semmilyen tapasztalatunk nincsen, bár készültek felmérések 2019 nyarán Budapesten, az első előválasztáson, de az számunkra is csupán ismerkedés volt ezzel a politikai műfajjal. Az, hogy miként fogadják ezt a vidéki választók, különösen a falvakban élők, előre nem tudhattuk. Az érintettek köre is sokkal kisebb, mint egy parlamenti választáson. Az ellenzéki szimpatizánsok száma nagyjából hárommillió fő, közülük a felmérésekben nagyjából ötödrészük említette, hogy elmegy voksolni az előválasztásra. A sátrakhoz, online regisztrációba igyekvő ellenzéki szavazók száma tehát körülbelül 600 ezer fő, ami a magyar választók hét-nyolc százalékát jelenti. Ha a hagyományos módszertani eljárást követjük, és egy ezer fős, országos reprezentatív mintában keressük őket, akkor hetven-nyolcvan megfelelő választót találunk. Ez a számosság nem alkalmas sem előrejelzésre, sem elemzésre is.

Mit tehettünk? Nagy erőfeszítéssel, szűrőkérdésekkel („Ön a Fidesz-KDNP listájára vagy az ellenzéki közös listára szavazna a parlamenti választáson vagy bizonytalan, nem menne szavazni?” Ha az ellenzékre voksolna, újabb kérdés jött: „Ön tervezi, hogy elmegy az ellenzéki előválasztásra vagy nem?”) kerestük az előválasztás szavazóit. Ezer személyesen felkeresett/telefonon felhívott választóból 920-930-tól kénytelenek voltunk elköszönni. Búcsúztunk a kormánypártiaktól, a bizonytalanoktól és azoktól az ellenzékiektől, akik nem nem akartak megjelenni az előválasztáson.

Az aktív ellenzéki szavazók megtalálása tehát idő- és pénzigényes feladat volt, de néhány kutatással sikerült elemzésre alkalmas méretű mintát összeállítanunk. Mivel a szerzőnek sok évtizedes kutatói alaptézise, hogy a „közvéleménynek joga van megismerni a közvéleményt”, ezért igyekezett néhány releváns kutatást elkészíteni az előválasztásokkal kapcsolatban.

Az előválasztás esélyeit feltáró felmérések adatai már tavaly év végén felbukkantak, amikor még a jelöltek még csak jelölt-jelöltek voltak, s azóta is rendszeresen találkozhattunk velük.

A kutatási eredmények mindvégig azt mutatták, hogy győzelemre hárman esélyesek: Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Jakab Péter.

A sorrendjük változó volt, mindegyikük szerepelt első helyen, de egyikük sem emelkedett ki. A negyedik helyen szinte mindig Márki-Zay Péter találhattuk, őt Fekete-Győr András követte, majd a sort Pálinkás József zárta. A leendő győztest firtató kérdésekre óvatos választ adtunk: az összes módszertani nehézség ellenére kijelentettük, hogy a lista második felében lévő politikai szereplők (Pálinkás, Fekete-Győr, Márki-Zay) nem nyerik meg az előválasztást, a későbbi győztes pedig a három élen álló közül kerül ki. Hozzátettük azt is, hogy itt nem csak a pártszimpátiák, a jelöltek karaktere, az általuk képviselt program számít majd a választói döntésekben, hanem legalább ennyit, ha nem többet nyom a latban a mögöttük álló szervezetek logisztikai felvértezettsége.

A mozgósítási potenciál viszont a közvélemény-kutatásokkal értelemszerűen nem mérhető, az nem a választók, hanem a pártok ismérve. Az persze befolyásolhatja az előválasztási folyamatokat, ha egy párt tábora eleve aktív, másoknál nagyobb a részvételi hajlandósága. A magyar politikai mezőnyben két pártnak van nagyon elszánt szavazói közönsége, a Fidesznek és a DK-nak. Mindebből már az előválasztás előtt arra következtettünk, hogy Dobrev Klára és pártja jelöltjei valószínűleg jól szerepelnek. Az első tényadatok, az ajánlások száma nagyjából igazolta a korábbi kutatásokból látható sorrendet. Az elmúlt hetekben készült felmérések, a miniszterelnök-jelölti viták után készült azonnali felmérések két tendenciát jeleztek az első forduló erőviszonyaival kapcsolatban: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter erősödését. Főleg utóbbi okozott meglepetést, olyannyira, hogy elemzői körökben már felmerült esetleges harmadik helye.

Nem csak a miniszterelnök-jelöltekkel kapcsolatban készültek felmérések, hanem sok egyéni választókerületben is. Ezen a kutatási adatok azt sejtették, hogy a legtöbb győzelmet a DK és a Jobbik jelöltjei szerezhetik meg, de az MSZP-nek és a Párbeszédnek is bőségesen lesznek nyertes körzetei, sőt a Momentum és az LMP is esélyes néhányra.

A második fordulóval kapcsolatban is készültek közvélemény-kutatások, amelyek megpróbálták a lehetséges forgatókönyveket mérni. Ezek alapján konszenzusos eredmény, hogy az összes induló közül Karácsony Gergelynek lehet a legnagyobb tartaléka a többi jelölt – így a vélelmezhetően kiesők – körében. Az, hogy elégséges lesz-e számára, az első forduló eredményétől is függ. Ha azt megnyeri, minden bizonnyal a második megmérettetést is. Ha kevéssel – egy számjegyű százalékos különbséggel - marad el az esetleges győztestől, Dobrev Klárától, akkor is van győzelmi esélye a második fordulóban. Ha sokkal marad el tőle (két számjegyű különbséggel), akkor kétesélyes lehet az októberi versengésük. Az is befolyásolhatja a végeredményt, hogy hárman jutnak-e második fordulóba, vagy csak ketten. Ha hárman, akkor lesz-e visszalépés vagy sem. A kérdések csak felvethetők, megválaszolni a cikk írásakor még nem tudjuk, az olvasásakor viszont egy részét már igen.

(A szerző közvéleménykutató, a Závecz Research alapító ügyvezetője. Kiemelt kép: 168 óra illusztráció, Grafika: Nagy László)