Itt a válasz, kell-e a szputnyikosoknak a harmadik oltás

Duda Ernő immunológusprofesszor szerint minden az ellenanyagszinten múlik.

2021. július 23., 10:03

Itt a válasz, kell-e a szputnyikosoknak a harmadik oltás

Magyarország még januárban kötött szerződést egymillió ember oltására elegendő – azaz kétmillió adag – orosz vakcina beszerzéséről. A Szputnyik V oltóanyaggal február óta oltanak, az Európai Unió felé lejelentett felhasznált mennyiség a legfrissebb adatok szerint 1 millió 810 ezer 964 adag, azaz már a teljes mennyiség 90 százaléka felett jár. Figyelembe véve, hogy ennek a vakcinának a második dózisát egy hónapon belül adják be és tavasszal tömegesen oltottak a Szputnyikkal, úgy számolhatunk, hogy 8-900 ezer ember van túl a második oltáson. Számukra lehet érdekes, hogy felvehetik-e a harmadikat, illetve érdemes-e egyáltalán újraoltatni magukat.

„Aki a két Szputnyikot megkapta, az lehetőleg ne vektorvakcinát kapjon harmadiknak” – hívja fel a figyelmet Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem immunológusprofesszora. Ennek oka, hogy a vektor ellen is kialakul a védettség és az újabb oltást hatástalanítja az immunrendszer. Ugyanez az oka annak is, hogy a Szputnyiknak már az első és második dózisa is tulajdonképpen két különböző, fel nem cserélhető és nem ismételhető vakcina, amely különböző vektorokat tartalmaz.

Az immunológus-professzor mindenképpen messenger alapú (mRNS) vakcinát javasol harmadikként a Szputnyikkal oltottaknak, illetve – amennyiben az Magyarországon is megszerzi a szükséges engedélyeket – a Novavaxot. Utóbbi rekombináns fehérje alapú, úgy nevezett alegység-vakcina, ami egy negyedik technológia az ismertebb (mRNS, vektor és elölt vírust tartalmazó) oltásokhoz képest. A jelenleg is elérhetők közül e szerint a Pfizer és a Moderna vakcinája jöhet szóba a szputnyikosoknak.

Körbekérdeztünk a Szputnyikkal oltottak között, hogy van-e köztük olyan, aki már adatott be – akár szomszédos országban – harmadik oltást, illetve tervezi-e, hogy beadatja, amint itthon is elérhető lesz. Nem reprezentatív felmérésünk alapján a szputnyikosok rendkívüli mértékben bíznak a kapott oltóanyagban. Nem csak olyat nem találtunk, aki már élt a harmadik oltással, de olyat sem, aki egy éven belül tervezné. Volt, aki visszakérdezett, hogy miért kéne neki felvenni, hiszen tudomása szerint a Szputnyiknál a legmagasabb a védettségi statisztika, más arra hivatkozott, hogy a gyártó szerint akár két évig is véd az orosz oltóanyag.

A 168 arról is megkérdezte Duda Ernőt, hogy érdemes-e a Szputnyikkal oltottaknak még ez év végéig beadatni a harmadik oltást. Többségük még tavasszal megkapta mindkét dózist, így esetükben ez azt jelenti, hogy egy éven belül megkapnák az ismétlést. Megkértük Duda Ernőt, hogy az „ártani nem árt”, a „hasznos” és a „szükséges” skálán helyezze el mit jelent a harmadik oltás annak, aki a Gamaleja intézet vektorvakcináját kapta. „Mindenképpen növeli a védettséget, tehát hasznos. Hogy szükséges-e, azt egy ellenanyagszint-mérés tudja megmondani” – hangzott a válasz.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

„Akinek elég magas még az ellenanyagszintje, annak nem időszerű. Ha valakinek már nagyon alacsony, vagy nagyon régen kapta – mondjuk már februárban az elsők között – annak lehet, hogy már ősszel esedékes lesz egy oltás” – mondta a szakember.

A vektorvakcinák – amilyen a Szputnyik – elég jó védettséget alakítanak ki, ezekre jellemző az is, hogy még akkor is lehet számítani a T-sejtes immunitásra, amikor az ellenanyagszint már alacsony. A klinikai kísérletek viszont azt mutatják, hogy az ellenanyagszint úgy másfél havonta feleződik. Ez azt jelenti, hogy elég rohamosan csökken ahhoz, hogy körülbelül egy éven belül lenullázódjon. Egy éven belül érdemes beadatni a harmadik oltást – összegezte az immunológus-professzor, amit a vektorvakcinák hatásáról tudunk.

Szükséges-e negyedik oltást is beadatni?

Duda Ernő szerint, ha valakinek két oltás után sincs ellenanyaga, akkor mindenképpen két oltást kell kapnia, de ez azért nagyon ritka. Igaz, mindegyik oltásnál előfordul. A különböző vakcinák, különböző hatékonysággal működnek, a Pfizer például már eleve tízszer magasabb ellenanyagszintet tud produkálni, mint a Sinopharm, de még a jó vakcinák esetében is – Duda ide sorolja a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Jansen mellet a Szputnyikot is – is előfordulhat, hogy valakinek semmilyen ellenanyagszintje nincsen. Náluk egy másfajta vakcinából kell két dózist beadni.

Az idősebbek ráadásul számíthatnak arra, hogy nem egy, hanem már fél év alatt lecsökkent az ellenanyagszintjük. Minél idősebb valaki, annál meredekebben csökken az ellenanyagszintjük. A fiatalok általában nyugodtan várhatnak háromnegyed, vagy egy egész évet a harmadik oltásra, idősebbeknél – feltételezve, hogy kialakult náluk a védettség – már fél év múlva indokolt lehet.

Annak, aki tavasszal kapta meg a két oltását, már nyár végén érdemes csináltatnia egy ellenanyagszint-mérést – tanácsolja Duda Ernő –, hogy amikor várhatóan jön a negyedik hullám már tudja, hogy mire számíthat. – Ha augusztusban-szeptemberben már alacsony az ellenanyag-szint, akkor indokolt, hogy felvegye a harmadik oltást – von végső összegzést az immunológus-professzor hangsúlyozva, hogy nincs általános, mindenkire érvényes szabály, csakis a valós ellenanyagszint számít, ezért mindenkinek érdemes megmérni azt, mielőtt dönt a harmadik oltásról.

(Kiemelt kép: Előkészítik az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagját a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet oltópontján 2021. június 15-én. Fotó: Komka Péter / MTI)