Szakértő: A harmadik oltás ügyében maszatol a kormány
Sehol máshol a világban nem immunizálják az embereket harmadik oltással.
A nemzetközi gyakorlatban egyedülálló, hogy Magyarországon augusztustól bárki kérheti majd a harmadik Covid-oltást, aki több mint négy hónapja megkapta a másodikat – bármelyik vakcinából. Szakértők szerint erre a dózisra valójában csak azoknak a hatvan évnél idősebbeknek lenne szükségük, akiknek a szervezetében két Sinopharm-oltás után sem alakult ki megfelelő immunitás. A védelem szintjének pedig egyértelmű mutatója, hogy a vérükben megfelelő mennyiségben vannak-e antitestek, amit ingyenes vizsgálattal kellene mérni a harmadik oltás előtt.
„A harmadik oltás ügyében maszatol a kormány, hiszen ezt a döntést nyilvánvalóan a Sinopharm vakcinával oltottak miatt hozták meg, amit viszont nem hajlandók bevallani.” Ezt nyilatkozta lapunknak Pusztai Erzsébet infektológus, az Antall-kormány egészségügyi államtitkára. Azt mondta, a világon nincs még egy olyan ország, ahol a második oltás után négy hónappal megint immunizálni kezdenék azokat, akik Pfizer, AstraZeneca vagy akár Jansen vakcinát kaptak. Erre Magyarországon sincs semmi szükség, csak azért teszik lehetővé, mert világossá vált, hogy a hatvanévesnél idősebbek között sokan vannak, akik a kínai oltástól nem szereztek védettséget.
Az orvos-politikus emlékeztetett, hogy a gyártó is jelezte: az idősebbek között nem tesztelték a vakcinát. Amikor a hazai nyugdíjasok százezreit nagyban oltották, már érkeztek hírek az Egyesült Arab Emírségekből és Szerbiából is, hogy az időskorúak között sokan vannak, akiknek a szervezete nem reagál erre az oltóanyagra. A hazai szakértők hónapok óta figyelmeztetnek rá: ingyenessé kellene tenni az ellenanyag-vizsgálatot a Sinopharmmal oltottaknak. Akiknek a szervezetében az antitest nem mutatható ki, azt újra kellene oltani. De csak őket. Pusztai szerint felesleges és pazarló döntés, hogy bárki beoltathassa magát harmadszor: ennek egy célja van, a korábbi hiba takargatása. Ráadásul a döntés sok olyan embert is felzaklat, aki végre biztonságban érezhetné magát: tőle is számos olyan ismerőse kérdezgeti, hogy újraoltassa-e magát, akik jól működő vakcinát kaptak. Nekik ez felesleges csapdahelyzet.
A kormánysajtóban gyakran szereplő egészségügyi szakértők az utóbbi hetekben gyakran érveltek a tesztelés ellen, azt állítva, hogy az teljesen fölösleges. Merkely Béla szívspecialista, a Semmelweiss Egyetem rektora még a harmadik oltásról szóló döntés előtti napokban is úgy nyilatkozott az M1 tévében, hogy az antitestszint meghatározása nem mutatja a védettség fokát, hiszen az oltások lényege a klinikai hatékonyság. Merkely azt fejtegette, hogy a védettséget azért is nehéz mérni, mert annak több tényezője van, az antitestes immunitás mellett a sejtes immunitás, a memóriasejtek jelenléte, amelyhez a nyálkahártya immunitása is hozzáadódik.
Sarkadi Balázs orvos-biokémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja a 168 Órának azt mondta, ma már nagyon sok tudományos közlemény mutat arra, hogy a vírussemlegesítő antitestek jelenléte egyértelműen utal a védettségre. Akinek a szervezetében nincsenek ilyen antitestek, annak védettsége sincs. A tudomány mai állása szerint ennek mérése a legjobb lehetőség arra, hogy megmondjuk: várható-e megbetegedés. Ennél pontosabb módszer csak egy van: a cinikus semmittevés. Aki megvárja, hogy az oltások után bizonyos csoportokból mennyien betegednek meg, és hányan vesztik életüket, így megbízhatóbb adatokhoz juthat.
Sarkadi akadémikus, az Országos Hematológiai és Immunológiai Intézet volt kutatási igazgatója azt is mondta, hogy a Sinopharm-oltás esetében nem alakul ki számottevő sejtes immunitás, és ezt maguk a vakcina fejlesztői is leírták. Ennek a vakcinának az esetében olyan adalékanyagot, úgynevezett adjuvánst alkalmaznak az immunreakció fokozására, amely az antitesttermelés felé tolja el a szervezet válaszát. A memóriasejtek keletkezésének vizsgálata pedig igen bonyolult és költséges: főként olyan módon lehetséges, hogy a nyirokcsomókból vesznek mintát, ezt azonban tömegesen nem lehet elvégezni. Ha tehát valakit igazából érdekel, hogy az oltottak szereztek-e védettséget, nincs más választása: vírussemlegesítő ellenanyag-vizsgálatot kell végeznie.
Merkely rektor saját érvelését cáfolva szintén erre a következtetésre juthatott, mert az egyetem maga is végzett ellenanyagszint-mérést, méghozzá 1195 olyan személynél, akiknél korábban magánlaboratóriumokban nulla ellenanyagszintet állapítottak meg. Az orvostudományi egyetemnek nyolcvannyolc százalékuk esetében sikerült kimutatnia antitestek jelenlétét, bár náluk is a Sinopharm-oltás esetében volt legrosszabb az eredmény, átlagosan 79,4 százalék, aminek pontos kor szerinti bontását nem közölték. Ennek a kutatásnak alighanem azt kellett volna igazolnia, hogy a mérések általában is megbízhatatlanok.
Az egyetemé is. Sarkadi akadémikus úgy tudja, hogy az egyetem vizsgálatai során a Roche cégnek olyan tesztjét használták, amely nem kifejezetten a kórokozó ellen valóban hatékony vírusneutralizáló ellenanyagot méri, hanem általában a tüskefehérje elleni antitestek szintjét vizsgálja. Ezek között azonban sok olyan is van, amely nem vírussemlegesítő hatású. Így találhattak magasabb antitestszintet a Sinopharm-oltás után is, mint más, jól célzott vizsgálatok.
Sarkadi Balázs – akinek szaktudását a hivatalosság sem vitatja – kutatásai alapján már hónapok óta javasolja a döntéshozóknak, hogy a megfelelő antitestmérést végezzék el ingyenesen mindazoknál a hatvanévesnél idősebb személyeknél, akik Sinopharm-oltást kaptak. Sarkadi és Ferenci Tamás biostatisztikus közös preprint (előzetes közleményként publikált) tanulmánya kedden jelent meg a Yale Egyetem MedRxiv online orvosi lapjában, első tudományos igényű elemzésként arról, hogy idősebbek hogyan reagálnak a Sinopharm vakcinára. A négyszázötven eset statisztikai elemzését tartalmazó cikknek Magyarországon túlmutató jelentősége van, hiszen a kínai oltóanyagot már félszáz, túlnyomórészt fejlődő országban alkalmazzák. A kutatás rámutat, hogy ennek a vakcinának az eredményessége nagyon erősen függ az oltottak korától. Az ötven év alattiak között a hatékonysága kilencvenszázalékos, a hatvan éven túliak esetében ez az arány már csak huszonöt százalék, és a nyolcvan éven túliak esetében már csak minden második oltott szervezete reagál rá.
A többi vakcina esetében hasonló kapcsolatot nem sikerült kimutatni a kor és az oltás hatásossága között. Pusztai Erzsébet szerint azok esetében, akik nem Sinopharm-oltást kaptak, harmadik emlékeztető vakcinát valószínűleg csak a második injekció után egy évvel vagy még később volna értelme alkalmazni. Az új rendelkezés alkalmazását bonyolítja, hogy miközben a szakértők szerint harmadik oltásként nem ugyanazt a vakcinát kellene adni, mint az első két esetben, a cégek – például a Pfizer – nem javasolják az oltóanyagok kombinált alkalmazását.
Ennek alighanem elsősorban üzleti okai vannak, bár a Pfizer érvelésének meggyőző eleme, hogy semmi olyan alkalmazást nem támogatnak, amelyet klinikai vizsgálatok nem alapoznak meg. Ha a volt államtitkár, infektológus azoknak a körzeti orvosoknak az egyike lenne, akikre a kormány a döntés felelősségét áthárította, ő semmiképpen sem adna harmadik Sinopharm-oltást azoknak, akiknek a szervezete már az első kettőre sem reagált. Egy olyan teszt kedvező eredményei alapján, amelyben az AstraZeneca–Pfizer-keresztoltás hatását vizsgálták, ő mRNS-oltással látná el a rászorulókat. De csak őket.
A cikk a 168 Óra 29. számában jelent meg.
(Kiemelt kép: Somogyi Nóra asszisztens beolt egy férfit a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina első adagjával a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. július 20-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)
