Anyja egész nap kapkodhatja a lábát, ha nem akarja oldalba billegetni Ashát, a budapesti állatkert kéthetes elefántbébijét. A kicsi ugyanis egész nap nem tágít anyja mellől.

Nagy valószínűséggel haldokló csillagok körül keringő bolygókon fedezhetünk fel elsőként idegen civilizációt egy új kutatás szerint.

A 2004-ben, 88 éves korában elhunyt brit biológus, Francis Crick családja úgy döntött, elárverezik a tudós Nobel-díját, amit 1962-ben kapott két kollégájával, Maurice Wilkinsszel és Rosalind Franklinnel megosztva a DNS-molekula felfedezéséért.
A család a díj eladásából befolyó összeg nagy részét amerikai és brit tudományos alapítványoknak ajánlja fel, a maradékból pedig Francis Crick Institute néven orvosi kutatóintézetet hoz létre Londonban.

Noha a Szovjetunióban már 1989-ben megszüntették a kistimi atomkatasztrófa „titkos” minősítését, a világ közvéleménye többnyire ma sem nagyon tudja, hogy a csernobili és a fukusimai robbanást megelőzte a hatását tekintve a nukleáris ipar történetének harmadik legsúlyosabb balesete. Ezt idézi fel cikkében KULCSÁR ISTVÁN.

Bajorország felsőoktatási intézményeiben a 2013. őszi szemesztertől kezdve megszűnik a tandíj – ilyen értelmű megállapodás született a tartományi kormányt adó pártok (CSU és FDP) hétvégi egyeztetésén. A kieső összeget a tartományi kormány maradéktalanul pótolni fogja.

Az „isteni” részecskével, a Higgs-bozonnal kapcsolatos eddigi számítások borús jövőt festenek a világegyetem számára – fejtette ki Joseph Lykken amerikai elméleti fizikus, a nagy energiájú részecskefizikára szakosodott Fermilab kutatója. Véleménye szerint könnyen meglehet, hogy az emberiség otthonául szolgáló univerzum veleszületett módon instabil, és „évmilliárdok múlva egyszerűen el fog tűnni”.

Elismerte a kínai vezetés, hogy az elmúlt évtizedek ellenőrizetlen környezetszennyezése több tucat „rákos falu” kialakulásához vezetett az országban.

Interneten követhetik nyomon a műholdas jeladóval felszerelt fehér gólyák útját az érdeklődők.

Mára nagyon sok képet láthattunk a földi felhőkről, az űrhajósok akár a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről rengeteg képet készítenek az időjárási jelenségekről. Ennél jóval kevesebbet tudunk Naprendszerünk gázóriása, a Szaturnusz felhőiről.

Bármilyen tévé távkapcsolójaként is használható egy tajvani cég legújabb okostelefonja.

A széncinege (Parus major) az egyik legkedveltebb és legismertebb madár. Madáretetőknél is gyakran feltűnik. Noha szórványosan már korábban is beszámoltak a széncinkék „rémtetteiről”, egy finn természetfotós, Lassi Kujala egészen sokkoló jelenetet örökített meg videón. Egy széncinege vércse módjára lecsap az etetőnél kiszórt magokon békésen táplálkozó kenderikékre, és halálra csipkedi, majd elfogyasztja vérző áldozatát.

Tizenkilenc kattintással összekapcsolható bármely két oldal az interneten – állítja Barabási Albert-László magyar fizikus, hálózatkutató, a bostoni Északkeleti Egyetem és a Harvard Egyetem professzora, az MTA külső tagja, aki kutatási eredményeit a Philosophical Transactions of Royal Society című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismertette.

Az évszázad üstököse című új műsorát február 28-án mutatja be a TIT Budapesti Planetárium, a programon a résztvevők megismerhetik az üstökösök természetét, történetét és előfordulásuk lehetséges helyszíneit is.

Csillagászok szerint bárhol, bármikor becsapódhat egy a tegnapihoz hasonló meteorit a Földbe.

Egészen olcsó lehet az önmagát vezető autó „robotsofőri” képességét biztosító brit technika, akár 100 fontra (35 ezer forintra) is lemehet az ára – jövendöli Paul Newman, az Oxfordi Egyetem professzora.

Az oroszországi meteorbecsapódás és a kisbolygó kockázatosan közeli elhaladása is azt bizonyítja: a Föld nincs biztonságban. Bármikor megtörténhet a katasztrófa.