Már sejtik, hol kell keresni az idegen civilizációkat

Az elmélet szerint a fehér törpecsillag körül keringő földszerű bolygók légkörében sokkal könnyebben látható meg az oxigén, mint a normálisan működő, aktív, napszerű csillagok kísérői esetén, a nagy mennyiségű oxigén pedig élet jelenlétére utal – írja a

A Naphoz hasonló csillagok életük végén fehér törpecsillaggá válnak, ledobják külső héjukat, de a modellek szerint az ilyen, lassan hűlő és halványuló égitestek évmilliárdokra elegendő hőt biztosítanak a körülöttük keringő bolygóknak, holdaknak. Mivel a fehér törpe sokkal hidegebb, mint egy normál csillag, sokkal közelebb lenne hozzá a lakható zóna, az a sáv, ahol folyékony halmazállapotban lehetne jelen víz, és megfelelő körülmények következtében eséllyel alakulhatna ki élet. Egyes elméletek szerin szerint a fehér törpe körül a lakható zónában keringő bolygó mintegy 1,6 millió kilométerre lenne a csillagtól, azt körülbelül tízóránként kerülné meg.

Mielőtt azonban a csillagból ilyen békés nyugdíjas válik, vörös óriás korában brutális pusztítást visz végbe a közelében. Ebből kifolyólag csak olyan bolygón alakulhat ki élet fehér törpe körül, amely a végstádium tusája után érkezik a lakható zónába akár a Naprendszer külsőbb pontjáról, vagy pedig úgy képződik a csillag által hátrahagyott gázokból, ködből, porból, második generációs világként.

A tervek szerint a 2010-es évek végén állítják Föld körüli pályára a James Webb-űrteleszkópot, a Hubble tervezett utódját, amelynek segítségével elvileg képesek lesznek a távoli bolygók légkörének vizsgálatára. Az oxigén és a vízgőz jelenlétének megállapítására nagyjából tízórás megfigyelési idő is elegendő lenne.